Összezárva 2/???

Poland szemszöge

- Felkeltek! - toppantam be Czech Republic, és Slovakia szobájába. Ahol csak Slovakia szuszogott egy párna alatt.
- ... Czech-t hol hagytad...? - néztem rá.
- Austria szobájában... - mocorgott.
- Remek, mindenkinek össze kell gyűlnie! - jelentettem ki.
- Nem látunk semmit, fáradtak vagyunk, én én pont azt álmodtam hogy Czech segítségével elfoglaljuk Hungary helyét. - hümmögött. - meg mégis hol?

- Ha szeretnéd itt. - csuktam be az ajtót. Elrohantam Romaniához, elmondtam a lényeget, és pár perc múlva Czech is megjelent.
-

Hadd kezdjem én... - kezdett bele Romania. - Kinek kell a [^^"]rva anyját szidni, hogy fel kellett kellnem?!

Csönd lett.
- Rajtad kívül senkinek sincs anyja... - rontotta meg(😏) a csendet Slovakia.

- A lényeg, hogy Austro-Hungary feléledt.
- Remek, aludhatunk vissza. - dőlt az ágyba Slovakia, és már szuszogott is.
- És valami lényegretörőbb? - érdeklődött Czech.
- Hungary mondott sok furcsa dolgot, és ez így bennem maradt. - gondolkodtam.
- Apropó, jól ál rajtad az ing. - jött ki Czech szájából az ige.
- Oh, kösz! Igazából naponta is inget hordok a dolmány alatt. - mondta Romania.
- És mi azok a kékes foltok rajta? - kérdezte Czech Republic. Romania magára nézett.
- Bakker, leettem magam Transilvania alvadt vérével! - próbálta lekaparni magáról. Egy ideig néztük, ahogy próbálkozik kézzel-szájjal.
- Most mit néztek?! Több időnk lenne aludni, ha közben figyelnénk Polandra! - nézett fel.

- Igaz. - szóltam a többiekhez. - Hungary azt mondta, hogy a régi Austro-Hungary csinálta ezt velük.
- Az is egy démon? - kérdezte Czech Republic.
- Ezek szerint. Viszont azt is mondta hogy azt akarja Austro-Hungary, hogy "vemhes" legyen Hungary Austria álltal.
- Ezt nehéz lenne elképzelni, hogy ezt ilyen témát ilyen könnyen levágsz Hungary szája után... - jelenette ki Czech.
- A barátja vagyok. És tényleg ezt mondta lefordítva: vemhes Austria álltal.
- Az mi? - kérdezte Romania.
- Micsoda? - érdeklődött Czech.
- A "vemhes".
- Az az állatok terhessége, te marha! - vágta fejen Czech Romaniát. (Imádom Czech hozzáállását, kábé mindenhez, és szerintem nem vagyok egyedül, mondjátok, ha igen ;^;)

- Van valami más? - tapogatta a fejét Romania.
- Ennyi, nagyon szeretnének távol lenni egymástól, szóval hátha le tudtok következtetni bármit.
- Hungary nem hagyná hogy megerőszakolják, az biztos. - jelentette ki Romania.
- De azt már igen, hogy lesmárolják. - irónizáltam. Romania idegesen az orromba bújt.
- Azok a képeknek végleg végük, nem tudja azt senki bizonyítani, hogy léteznek, tudod jól, hogy nem hagyta volna, tudod te is, mikor csókolt ő bárkit is...! - suttogott fenyegetően.
- Nem értem miről beszélsz. - mondtam. Erre egy kicsit lefagyott, de hamarosan ismét köztünk volt.

- Ne ébressük fel Slovakiát? - tért el a lényegtől Czech Republic.
- Már lemaradt az egészről, én pedig nem vagyok hajlandó elmondani. - legyintet rá Romania.
- Viszont reggel újra összegyűlhetünk tervhez, hiszen reggel mindenki sokkal kipihentebb, nem? - ötleteltem. Erre mindenki visszament aludni, majd én is visszamentem, hogy legalább kipihenjem magam.

- Halljuk mi történt! - mondta Austro-Hungary, mikor kinyitottam az ajtót.
- Miről beszéltek?
- Ne szórakozz Poland,  szomszédban beszéltél a többiekkel. Hallottuk, hogy beszéltetek rólunk! - bíztatott Hungary hangja.
- Nem is erről volt szó! - védekeztem.
- Ááááh, persze hogy nem, hallottuk ám! - "komolyodott" el Austria fele. - Magyarázd ki a szavainkat!
- Nézzétek... - sóhajtottam. - tudjátok hogy este van, csak gondolkodtunk egy kicsit, hogy mi történik veletek. Most viszont aludjunk, mert reggel sok mindent fogunk még kutatni.
- Rendben... - eggyeztek bele. - Holnap remélhetőleg már távol leszünk egymástól...

Hát igen, ez a nap is eljött, amikor nincs szünet, hanem minden ami fájdalmas, és idő igényes, szóval lehet, hogy nem lesz naponta rész, de azért igyekszem nem meghalni!