Hungary szemszöge

Csöndben néztem az országot, aki szintúgy nézett vissza az ágyban felülve.
- Szóval? - kérdeztem nagysokára.
- Szerintem sejted. - bújt bele a térdeibe. Csak akkor láttam hogy a kezei bevannak kötözve orvosifáslival, vagy hogy hívják. Nem vagyok én nagyon okos az orvostudományban, na.

- Na ne, Románia, már megint szívod a saját véred? - kezdem ez megelégelni.
- Nos, nem igazán... Ezek most vágások. - nézett oldalra. Személy szerint most bezártam volna egy biztonságos helyre káromkodva, és kitéptem volna a fogait hogy véletlenül se bántsa magát, de most ez nem volt megadva lehetőségnek. Meg a fogai azonnal cserélődtek volna, mert ő, én, mi ilyenek vagyunk.

- Okot legalább tudsz mondani? - sóhajtottam.
- Látni akartam "Késztetést"! - válaszolt.
- Hogy mit? - kérdőjeleztem meg a mondatát.
- Vér, aminek olyan az alakja mint neked. Mármint, úgy olyan mint te, csak kisujjméretű. - magyarázta. - De gyakran megalvad, ezért visszahívom ezzel...

- Ez beteg, te ilyesmiket beképzelsz?! - akadtam ki.
- Most baj van velem? Én kedvelem Késztetést, hiszen teljesen olyan mint te, csak ő legalább viszont szeret! - a szája elé kapta a kezét. Ledermedve voltunk mindketten.

- A-azt hiszed nem szeretlek? - dadogtam.
- Úgy igazán sosem szerettél. És én nem tudok nem igazán szeretni téged. Tudom hogy beteg dolgokat gondolok és csinálok, olyanokat amiket nem akarsz tudni, de nehéz igazán szeretni, mikor...senki sem szeret igazán. - fejezte be vörös fejjel. Bármelyik pillanatban elbőgheti magát.

- Figyelj, én megértem ha ez nehéz, de akkor miért nem találkozol velem többet? - kérdeztem. Erre már elsírta magát.
- Már így is elég sokat vagyok veled... - ezt nem értem.
- Lehetnél azért többet is. - állapítottam meg.
- Nem érted, nem is csodálkozom. - forgatta meg a szemeit. Az órára néztem.

- Mennem kell, lejár a látogatási időm. - búcsúztam el.
-

Várj, milyen nap van? Nem tudom hogy mennyi ideje vagyok itt... - vallotta be.
- Március huszonhárom van. - nyitottam ki az ajtót.
- Akkor, oh, [^^"]szki, tönkretettem a... - nézett rám megbánóan.
- Nem, dehogy, halasztottuk addigra amíg jobban nem leszel. Most viszont már mennem kell. - mentem ki.
- Viszlát... - intett nekem, majd rohantam a többiek felé. Már aggódhatnak miattam, sokáig elvagyok.

- Hol voltál már?! - kérdezte idegesen Czech.
- Romaniát látogattam, vagy nem szoktad meg hogy kések szinte mindig? - vontam vállat.
- De, csak ez elég furcsa hogy alig volt ez fél óra.
- Hát, igyekeztem, az emberek meg nem. - magyaráztam röviden.
- Az remek, most kicsit ideges vagyok. - fonta karba a kezét.

- Jössz inni velem? - mosolyogtam.
- Heh, tudod hogyan vidítsz fel! - karolt át a nyakamnál fogva.
- Khmm, nem akarom megrontani a beszélgetést, de én is itt vagyok. - szakított meg minket Moldova.
- Ehm, persze, mindjárt felvisszük! - mondtam.
- Remélem is! Furcsák ezek az ujjak...
- Higyje el, hamar meglehet szokni. - irányítottam mindenkit visszafele.

- Szóval ki jön még? - kérdezte Czech, amikor elvittük Moldovát az otthonába.
- Poland? - néztem felé.
- Öhm, én nagyon keveset szoktam inni. - tiltakozott.
- Ahj, gyerünk már, azért iszol keveset, mert csak vodkát iszol olyanból. De vannak jobbak is, és kevésbé alkoholtartalmasak is nálam. - mondtam.
- Hát... - gondolkodott el.
- Hun, nem hinném hogy jó lenne ha holtrészegre itatnád, mert a végén egymást falnátok előttem! - nevetett Czech.
- Akkor csak egy kicsit leszek ott! - mondta ki végre.
- Remek döntés, legalább kicsit együtt leszünk! - löktem meg az otthonom felé kicsit.
- Ebből szerintem baj lesz. - suttogta Czech mellettem sétálva.
- Áh, nem lesz... - legyintettem, de azért átgondoltam azt hogy mi történhet, ha Polandot magammal hozom, de elhesegettem, hogy egy kis combsimin kívül nem csinálnék rosszabbat...neeem...

Oh my fricking god everyone!!

Bocs, ha valami váratlanul ér, mindig angolul gondolkodok, én meg a gondolataimat írom le. ^^"

Demiazmárhogymárismegvanakétká???

A. 2. Ká!!

Mit szólnátok ha rajzversenyt hirdetnék, mint ahogyan páran szoktak, ha már ennyien olvasták...

Szerintem JÓ LENNE!

De ahhoz meg kell jelölni engem, hogy láthassam...most meg emailben írják a sulis feladatokat.....

LEGYEN!!

BAM, most fent van hogy "(+Felhívás)"!

Igazából bármit csinálhattok rajzként, lehet az digitális, kézi, vagy kollázsként pár saját rajzom/rajzod/bárki rajzai is akár, de a könyvről! Az én könyvemről, aminek borzalmas leírása van, de nem akarom lecserélni.

Ha csináltál, jelezd könyvben megjelölve engem, vagy Countryhumans hungary Aminóra, ami senpai csinált(UwU)!

A határidő legyen Április 10., mivel az szerintem elég idő nektek!

A Nyeh(és az ihlet a művedhez) legyen veled!