Olvadás warning!
Vagyis...igyekszem...^^"
Illetve írtam aminón, hogy Vasárnap kijön, de a Wattpad törölte a felét a francba, pedig elmentettem. Csak gondolta, hogy jó lenne kifagyni bakker...

Összezárva 2. rész

Hungary szemszöge

Az ágyamon ébredtem fel bágyadtan. Valaki elvitt az ágyamba?

Fel akartam tápászkodni, de valami lehúzott. Visszafeküdtem, és mivel a súlyt a pulóverem alatt éreztem, ezért megnéztem.

Majdnem elolvadtam az aranyosságtól...

Egy kicsi ország aludt a hasamnál, rajta...az elveszett ingem? Azt évek óta elvesztettem... Még polandtól kaptam.

Lényeg a lényeg, kibújtattam a ruhám alól, és elvittem a közelből az összes párnát, ugyanis tudtom szerint deformálja a fejüket a fiatal gyerekeknek.

De ha itt van, akkor ő az én gyerekem? Milyen marhaságokat beszélek, kié lenne...

Jobban megnézve az apróságot, egy kétévesnek tűnt, de látszódtak rajta azok a vonások, amik a kissebbeknek is vannak. Szőkés-barnás hosszabb haja van, ezt tőlem kölcsönözhette, de mintha lenne egy kis vöröses tükröződése. Viszonylag nagyobb volt, de lehet csak számomra.
Összegezve, elég érett ahhoz képest, hogy pár hete született. Írni kezdtem a többieknek a csoportba, amíg nem ébred fel. Előtte persze írtak is valamit...

Romania: Nem érdekel, hogy Hungary népe feltalálta a bírótollat, a töltőtoll ugyanolyan jobb marad!

Hungary: Helló, mindenki!

Romania törölte a legutóbbi üzeneteit.

Polska: Úristen Węgry, jól vagy! America mondta, hogy egy ideig nem leszel elérhető, de ez csak három nap volt! De ez azt jelenti...

Hungary: Ha arra a valakire gondolsz, akivel majdnem megöltünk...

Aust: Pontosan miről is beszéltek?!

Polska: Megcsináltad Hungary, úristen!

Slo': Hány éves?

Czech.Rep.: Slovakia...ha most van az a valaki... akkor hány éves lehet?!?!

Romania: Az én római véremet...

Aust: Miért nem mondjátok meg kiről van szó?

Germany: A gyerekedre gondoltak, Austria.

Hungary: Ömh... Austria meghalt...?

Aust: Was...?

Aust: Was...?! Tényleg??

Hungary: Nagyon úgy tűnik.

Polska: Nagyon nem tudom elképzelni Austriát apaként, ahogyan ilyen normálisan reagál.

Germany: Örömkönnyezik a vállamat fogva, mint valaki részeg.

Czech.Rep.: Na ezt annál inkább.

Aust: Hazudik!

Germany: Inkább hagyd abba az írást, és rakd el a telefont, mert tönkreteszed a könnyeiddel!

Czech.Rep.: Jézusom, gyerekek...!

Aust offline

Slo': Jöjjenek az én csoportomba a tagok, valamit szeretnék csinálni, és kelletek!

Czech.Rep.: Muszáj?

Slo': Mi jobb dolgod van?

Czech.Rep.: Versenyeznék Hungary ellen mint "Europe legalkoholistább országlánya"!

Hungary: Hát...egy, az lehetetlen, hogy megdöntsd.

Polska: Igazolom. Tekintve hog, egyszer borosüvegekből kirakta a Lánchídat.

Hungary: Kettő, nem tudnék, mert vigyázni kell a gyerekre, amíg nem találok neki egy biztonságos otthont egy család mellett.

Polska: Úgyérted, hogy egy nép random családjára rábíznád a gyerekedet?

Hungary: Nem tudnám másra, és nem szeretnék kitorlaszolni Austriát a környezetemből, ráadásul biztos jó élete lesz így is!

Slo': Akkor jöttök végre?!

Romania: Pillanat.

Romania offline
Polska offline
Germany offline
Czech.Rep. offline
Slo' offline

Egyedül maradtam. Még ránéztem az új Austro-Hungary-re, aki békésen aludt tovább. Még volt időm köszönni Russiának, és Merikának(Igen, nekem ez így megmaradt), mert a végül csináltunk egy csoportot kifelyezetten nekünk.

Már egy ideje a marhaságaimon ragadtunk, mikor Slovakia írni kezdett.

Slo': Hé Hun, hogy vagy?

Hungary: Mit kellene mondanom?

Slo': Ja, csak hogy ha rossz kedved van, ne fordulj meg!

Nem értem ezt a srácot. Mindenesettre azért gyanús hogy sántikál valamiben, ezért megfordultam.

Az ajtóban állt, kezében a telefon, és mikor meglátott, írni kezdett.

Slo': Megnézhetjük a kicsit...?

- Magyar...felvidék... - kezdtem felemelni a hangom, ugyanis most kifelyezetten irritál.
- Igen? - suttogott. Én erre kiszáltam az ágyból, és palami puhára léptem.

- Vigyázz hova lépsz, kishölgy! - hallottam azt a bizonyos becenevet a földön lévő valakitől, aki ezután beleharapott a lábszáramba.
- A [^^"]rva anyád! - szitkozódtam a lehető leghalkabban, de mégis felébredt a kicsi.
- Ap kuww anhád! - próbált utánozni. Jézusom, ezt elszúrtam.

Hirtelen az ajtó mögül mindenki előbújt, és kimondtak szinte egyszerre egy halk "Aaawwh-ot". Erre Poland hirtelen kiugrott a kölyök mellé.
- Mond ki hogy [^^"]rwa! A kedvemért! Vagy Lengyel! Ugyanolyan jó! - izgult fel Poland.

- Legyne! - próbálkozott. Na jó, kénytelen vagyok most haragudni rájuk.

- Aaawh...! - jött körénk mindenki. Vagyis Romania próbálkozott kihúznia magát az ágyam alól, de ugyanaz lehetett a cél.
- Felvehetem? - kérdezte Slovakia.
- Ne... Azt a jó szívemet, persze! - olvadtam el, mire egyből felkapta a hónaljánál fogva.
- Helló kicsi "shipchild"! Lehet nem shippelem az AustHunt, de attól még cuki vagy! - ölelte meg. A gyerek erre finoman egy puszit adott Slovakia...hát...szájára.

Hát ezt sokként érte, és ezt kihasználva Austro-Hungary a pólóján keresztül lecsúszott a földre.
- Ez igen, a bro'! - veregette meg Czech Slovakia oldalát a vállával.
- A kölyök...*gulp* megpuszilt... - nyögte ki a sokkból, de addigra már Romania reptette a fiatal Austro-Hungary-t.

- Üdvözöllek kis...... - akadt meg, majd ránk nézett. - Fiú vagy lány?

- Uhm. Jó kérdés. - pirultam el, ugyanis még nem láttam. Túl ügyes volt.
- Nézd meg... - mondta Czech, mire persze fel akarta húzni kicsit a bő inget rajta.
- Meg ne merészeld, perverz! - szóltam le, majd kikaptam a kezei közül.
- Most mi? Onnan tudhatjuk, hogy mi van a lábai között! Amúgy ezt magától vette fel, ha nem tudod? - akadékoskodott Romania.

- Hé, Hunga-... Úgyértem...mindenki...? - lépett be Transylvania.
- Hé, Transylvania! - köszönt kábé mindenki vissza. A kábé mindenki alatt Slovakia a kivétel. Sokk...

- Apropó, örülök hogy egy darabban vagy, Hungary! Illetve az új országnak is. Viszonylag. - ölelt meg, miközben Austro-Hungary az ölemben piszkálta a lábam. - Fiú, vagy lány?

- Ez a tény most. Nem tudjuk hogyan tudjuk meg. - közöltem.
- Annál egyszerűbb nincs is! Ideadod?...persze nem örökbe! - poénkodott, ezért elhúztam a lábamtól óvatosan, és átadtam Transylvania mellé.

Gondolhattam volna, hogy ugyanazzal a perverz logikával gondolkodik, mint Romania, vagy egyébként bárki is. De addigra már mindegy is volt.

- Milyen nemű? - kérdeztem izgatottottan, ha már úgy is mindegy.

Transylvania mosolyogva elengedte az ing szélét.
- Férfi lesz belőle. - mondta az ő stílusában, majd távozott egy rövid köszönéssel, nemtudom miért.

- Szóval te vagy Austro-Hungary kisúrfi, igaz? - kapta fel újra Romania. Látszólag élvezi a repülést.
- Kisszúffi! - nevetett.
- Heh, egy kishölgy utóda. - mosolygott ő is. Még sosem láttam ilyen mosolyt Romaniától...
- Nagyon kedvel téged... - jegyeztem meg halkan.
- teh anhád? - mondott valami összeszedett vackot, amitől mindenkiből kitört a röhögés. Slovakia ugyanúgy maradt halott. Romania hamarosan visszadta nekem, mert kezdett fáradni.

- Hi, guys! - nyitott be Merika.
- A barátodat ott hagytad? - kérdezte Czech Republic.
- Dehogy! Itt van Russia is! - húzta ki.
- Meri, ez nem jó ötlet, ittas vagyok! - ellenkezett Russia.
- Egy köszönés belefér, Russ! Majd később fedezzük fel az kis országot! - mosolygott, majd rám nézett. - Ha lehet, persze...?

- Kicsit fáradt már, de még lehet megismerhet bárhonnan, ha most mutátjátok magatokat... - tettem le az ágyra. America rögtön szemezett vele, Russia meg csak állt.
- Hey, kid! - szólalt meg America. - Én America vagyok, de mindenki tegezz, neked is megengedem! És ő itt mellettem a vodkaszagú felhőkarcolóm!
- Amhertia! - próbálta kimondani. Russia furcsálva nézte.
- Ilyenkor tanul beszélni?
- Persze Russ, az országoknak tudni kell beszélni! A kissebbeknek is! - oktatta America, amire Austro-Hungary levette a napszemüvegét.
- Tetszik? - kérdezte tőle.
- Ame, baj lesz ebből. - figyelmeztette Russia.
- Mi baj történhetne?
- Vagy a napszemüvegeddel, vagy a gyerekkel, de baj lesz. - nézte aggódóan.

A gondolata bejött, a szemüveg két darabban végződött.

- Bocsánat, Merika...! - védtem magam, majd felemeltem a gyerekemet. - Nem gondoltam volna hogy-
- Áhh, áh semmi baj, előfordult már...otthon...van...több...! - mosolygott kínosan, majd Russiával kisétált.

Persze utána kiszűrődött ilyen "RUSSIA HELP MEE!" meg hasonló, de hirtelen megszűnt, szóval nincs gond.

- Lehet egy kérdésem, Węgry? - fogta meg Lengyel a kicsit. - Hogy került rá ez az ing? Nem elvesztetted?
- Hát...úgy volt, csak mire felébredtem itt aludt, ebben az ingben. De imádja, szóval én szerintem megtarthatja... - mondtam a mindent megmagyarázó választ.
- Teh legyne! - ölelte meg Polandot. Jött a tipik "Aaawh".
- Éhn ÓszthoHuntri! - folytatta.

- Sziasztok! - hallottuk Austriát. De nem láttuk sehol, és én sem éreztem meg. Majd ránéztünk Czechre, aki a telefonján videókamerázott Austriának.
- Neked is szia...fiatal apa...! - tért vissza Slovakia.
- Miért beszél ilyen furcsán Slovakia? - kérdezte furcsálva.
- Ja hát a fiunk megpuszilta, és most sokkos állapotban van kicsit. - válaszoltam.
- A fiunk? Fiunk van?! - kezdett könnyes lenni. - Jézusom, láthatom?
- Nagyon fáradt már. - folytattam. - De persze, biztos szívesen látna.

Elcsalltam a kamera közelébe, hogy Aust lássa. Mit vártam volna, cukorból lett, amit oldott a jelképes víz, aki a kamerában nézte az számára új országot.
- Nagyon aranyos! - szomorodott el. - Kár hogy nem láthatom a való életben...

Bevallom, amennyire aranyos, annyira eltávolít Austtól. Én nem szeretném leélni az életemet a gyerekemmel folyton, miközben Aust ajtaja teljesen elhagyatott. Nem szeretnék összezárva lenni a gyerekemmel. Ezért döntöttem, hogy az emberek közt kell lennie. Jó élete lenne, és mivel benne van Austro-Hungary, nem okoz bajt Austria közelsége.

Esteledett. Már csak Romania és Austro-Hungary szórakozott egymással, mindenki más segített elvonszolni Slovakiát. Russia és America különváltak estére, én meg gondolkodtam fiamat, és Romaniát nézve. Ha Romania megengedné...

Jézusom, Wattpadw (Igen, direkt írtam így, mert így szokta kiírni), hányszor fogsz még megszivatni?!

Mindegy is, remélem nem lett ez a rész túl...hogy is mondjam, sz*r.