Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Az Ázsiaiak

(Igen, a Baltikok után itt van ez is...)

Vezlania szemszöge

- Köszi Hun hogy elvittél minket! - integettem neki.
- Szívesen. Sőt örülök is! - kiabált vissza. - Esetleg adjak pár üzenetet Lithuaniának?~
- Nem szükséges, tudunk beszélni telefonon! - mondtam neki csak egy kis hangemeléssel, mire elrepült visszafele.

- Körübelül mennyit kell mennünk? - kérdezte Slovakia.
- Áh, egy másfél óra körübelül... De lehet innen csakis egy. - gondolta át Japan.
- Ennyit szoktatok menni? - hökkent meg.
- Már megszoktuk. Te is megfogod. Majd ha már nem érzed a lábad, hamaros' ott leszünk.
- Rendben...azt hiszem túlélem. A mangákért! Meg ugye lesz Neko Slovakia?
- Persze hogy lesz.
- Túl fogom élni. A Neko énemért!



- Ugye már hamarosan ott vagyunk? - nyüfögött.
- Még tíz perc körübelül, már látok ajtókat. - válaszoltam.
- Felvenne valaki? - reménykedett?
- Hova? A nem létező nyakamba? - kérdezte Japan.
- Bárhol jó, csak ne kelljen mozognom!
- Eh...gyere! - egyezett bele, mire Slovakia már ugrott rá.
- Ebben az ugrásban volt a maradék erőm, szóval vagy itt fogunk állni, vagy megindulunk amíg ki nem pihenem magam pár percre. - mondta belekapaszkodva Japan vállaiba.

- Mond...te mégis hány kiló vagy? - szuszogott Japan.
- Most múltam fél mázsa egy kis hermelin miatt, miért? - érdeklődött. (A hermelin egy undi virslis kaja, ha jól tudom)
- Heh, elég csontozott lány vagy, mondjuk eleve! - kapkodott levegőért. Várjunk...
- Elnézést, félreértettem valamit? - kaptam fel a fejem.
- Ehm, kérsz belőle esetleg valamikor ha jössz? - mentegetőzött Slovakia.

- Nem tudsz hazudni. Jól hallottam hogy lánynak nevezted Slovakiát, Japan? - fontam össze a karjaimat nevetve.
- Hát...nyjaj, igen, jól hallottad na...! De csak mert az is! - magyarázkodott.
- Tényleg? - Slovakia bólogatott.
- De ne mond még el senkinek! Nyáron mindenki megtudja, de én...szeretek fiú lenni, viselkedj is úgy velem, kérlek! - mondta.
- Igaz, szerintem fiúként jobbnak tűnnél! - nevettem. Ez most elég hamar jött neked, Vezlania...



- *huh*Megérkeztünk! - örült meg Japan. - Slovakia, megtennéd hogy-
- Persze, leszállok rólad! - csúszott le a hátáról le a földre.
- Már csak meg kéne győzni North Koreát, és... Megoldom a többit könnyebben. - vette elő a telefonját. Én addig körbevezettem Slovakiát.

- Szóval...te itt laksz már gyerekkorod óta? - kérdezte tőlem.
- Amennyire pár hónaposan gyereknek számítok. - feleltem. - Japan így visszagondolva, nem nagyon emlékeztetett a mostani személyiségére.

- És te is nézed a Hetaliát? - kérdezte.
- Persze hogy nézem! Japan ajánlotta nekem, szóval igen...zsinórban megtudok nézni három részt naponta ha kedvem van.
- Csak hármat?
- Több kellene?
- Csak...esetleg amíg várunk Japanra...
- Kedvet kaptál rá? - kuncogtam.
- Ánó naa~, azért ez az első anime és manga amit láttam életemben. Persze azóta van más is, de ez a kedvenc! - morgott olyan kamu durciszerűt.

- Megértem, én is kedvelem. - huppantam az ágyamra amint megláttam. - Gyere te is!
- Jövök! - üllt le.
- Melyik évadot szeretnéd? - kérdeztem elővéve őket.
- Az "Axis Powers" lehet? De a "World Series" sem rossz... - válogatott.
- Zsinórban a két évad? - kérdeztem rá.
- Legyen, ráérünk! - vágta rá.

- Sziasz- hékás-hékás, álljatok meg egy kicsit! - nézett ránk Japan.
- Pedig már kényelmesen elhelyezkedtünk... - nyafogott Slovakia.
- Nem is várjátok meg a többieket? - mosolygott.
- Többieket? - kérdezett rá Slovakia.

- Bocsánat! Morci testvér a láthatáron! - jelent meg az ajtóban South Korea, aki épp húzott valamit pórázon.
- South. Korea. Most azonnal engedj el, vagy kinyírlak!! - láttuk meg a póráz végén csüngő North Koreát.
- Viselkedj, vendég vagy!
- Én viselkedjek? Én?! Már megbocsáss, de ki téveszt össze engem egy kutyával, cserépedény [^^"]rva?!?!
- Kicsit rosszindulatúbb a szokásosnál...
- Jól hallottam hogy..."kutyával", aru? - tűnt fel China is.
- China! - vidultam fel. Őt kifejezetten bírom a hármuk közül. - Megölelnélek, de hát... Megint elkaptál valami nyavalyát...
- Tudom... De legalább itt lehetek veletek aru! - örült meg ő is. - Oh, és itt van Slovakia is! Nagyszerű!
- "Slovakia"? Ki az a "Slovakia"? - kérdezte South.
- Oh, igen, ti még nem ismeritek a egyik legjobb barátomat. - jött rá Japan. - Slovakia egy európai ország, nagyon sunyi, de kedves is, és a külsője szerintem mindent elmond!
- Azt kihagytad hogy menő is vagyok. - hunyorgott.
- Erre már rájöttem! Egyébként South Korea vagyok, de nevezhetsz Southnak szimplán, mert más országnál nem láttam még a "South" becenevet... - mutatkozott be South Korea, majd North Koreára mutatott. - És ő itt Northie!~
- North Korea. - javította ki. - Újaknak illik tudni hogy "SKH", "South Korea Hülye" ugyebár. És egyébként ha hozzám nyúlsz, levágom a karod. Egyszer mondtam el, többször nem fogom neked.
- Ugye milyen aranyos?~ - mosolygott South.
- Shippelhetem Vezlaniával? Ő sem engedi hogy Veznek szólítsuk! - szólalt meg Slovakia, mire tarkón vágtam. - Hé, nem is szólítottalak így, ne nézz rám ilyen parán!

- Nézzünk akkor Hetaliát? - tértem át.
- Viszlát! - fordult meg North Korea, de South visszarántotta erővel.
- Persze hogy! Mindenki szereti azt aru! Ugye Slovakia? - mondta az eddig csöndes China.
- Gyertek ide szorosan China kivételévek!- hívtam az ágyamra őket.
- Szorosan?! - akadt ki North Korea.
- Igen, megteszed! - bújt hozzá South.

- Amúgy Japan, Slovakia a csajod? - szólt bele South.
- Honnan tudtad hogy lány vagyok?! - lepődött meg Slo'.
- Látszik az alkatodon! - nevetett. - Baj ha shippellek titeket Japan?
- D-dehogy! Nálad ez úgysem tart sokáig! - válaszolt Japan.
- De a kedvemért összebújnátok azért? - folytatta.
- Noss... - szisszentett fel Japan, de Slovakia már az oldalára nehézkedett.
- Soh többet nem fogok ilyet tenni! - tette hozzá. - De kezdjük már végre?
- Oh, persze! -ragadtam meg a két évad DVD-jét.

- Nee nee papa, wain wo choudai, nee nee mama, NE NE MAMA!! - ordította Slovakia és South az outró szövegét közösen.
- Ennyire szeretik ezt a sorozatot? - kérdeztem Japant.
- Megszerettetem Southhal is. - mosolygott.
- MARUKAITE CHIKKYUU, MARUKAITE CHIKKYUU, MARUKAITE CHIKKYUU, BOKU SLOVAKIA!!! - folytatta Slovakia mostmár egyedül...









861 szó.

Rengeteget dolgoztam ezzel a résszel is. *huh*

Fun fact: Amikor North Korea mutatkozott be, a szavak száma 666 volt.
Tudom hogy ez elég kevés ázsiai ország, de nem tudnék úgy 50 országot felsorolni bocs...



A Nyeh legyen veled!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro