Csillagos égbolt

Ahogy csillagok millióit figyelem,
úgy tisztul ki lassan a szívem.
Holdfény dicsőn világít az égen,
Nekem mutatva helyes utat szépen.
Megmutatja az utat, mely szívedhez vezet,
nyújtsd felém lassan a kezed.
Ezzel segíts, hogy utam könnyebb legyen,
mikor lassan lehunyom fáradt szemem.

Bízni benned, könnyűnek tűnik,
aztán minden kétely megszűnik.
Rád bízom magam, míg fényem kihuny,
míg csillag leszek, egy a sok közül.
Mint esthajnalcsillag a sötét égen,
úgy fények a sötétségben.
Hátba szúrhatsz, mikor nem figyelek,
ez így is több, mit elviselek.

Megint hoztam egy régebbi verset, bár erre kevésbé vagyok büszke, de azért szeretem.
Remélem, hogy nektek tetszeni fog.