Ahogy a fiú körbe pillant, egy kicsit sem takarosnak mondható házban találja magát, azon belül is egy tágas nappaliben. Ezen helyiségben található pár könyves polc, egy vörös kanapé s két ugyanilyen színű fotel, melyek közt egy üveg dohányzóasztal van rajt üres üvegekkel s teli hamutartóval. Egy elég termetes tv van az egyik falra felszerelve. Apropó falak, az összes hamuszürke színben játszik ezzel elég sötétté téve a házat. A nappalival egybe van nyitva a konyha s egy aprócska előszoba, miből egyenesen a külvilágba vezet csupán egy üveggel ellátott, egyszerű fa ajtó. Az előbb említett helyiség egy teljesen egyszerű konyha, pultok, felszerelt üveges szekrénykék, egy sütő s egy hűtőgép. A mosogatóban pedig méteres halomban állnak az elmosatlan tányérok, poharak, evőeszközök.

Egy nyitott tolóajtón át hosszú folyosót lehet megpillantani, melyen két oldalt rengeteg fa ajtó helyezkedik el s egy, a többinél nagyobb látható az átjáró végén - vastag láncokkal s hatalmas lakattal van ellátva jelezve, hogy tiltott terület. Az egész belátható terep tele van minden féle eldobált ruhadarabokkal, nem oda illő tárgyakkal. Mint például fél pár cipő a konyhapulton, a tv-n egy zokni, valami újság féle a kabátok akasztóinál. 

Elég hátborzongató látvány tárul az emberek szeme elé a hatalmas ablakokon át. Mint valami rossz horrorfilmben, áthatolhatatlan, sűrű köd fedi a tájat. Annyi kivehető, hogy az egyik falnál elindul egy kerítéssel elkülönített kert rész, de hogy az mekkora, vagy mi is van ott pontosan, az egy rejtély marad az új jövevény számára, míg felfedező útra nem indul.

Max hosszan nézegeti a házat abból a pontból ahol áll, hirtelen meg is felejtkezett arról a tényről, hogy elrabolták és nekifel kellene háborodnia. Eközben Logan az egyik fotelbe kényelmesen elhelyezkedik, egyik kezébe megtámasztja az állát s úgy méregeti a halandót. 

Eddig nem nagyon figyelte meg egyik démon sem a külsejét. Leginkább mikor vadásznak, a lélek alapján választják az embert. Ilyenkor csak az erre specializálódott szaglásukra hagyatkoznak  a látást pedig kizárják hogy ne befolyásolja a döntéseket. A nem, kor, külső lényegtelen ha a lélek tökéletesen megfelel számukra.

Most viszont, hogy rendesen megnézi magának nyugtázza, hogy nem is rossz választás küllemre sem, még ha számára a jelleme nem is a legtökéletesebb... még. Szereti a kihívásokat és ezt a halandót magához ,,édesgetni" az lesz, nem is kicsit.

Max egy középmagas, nagyjából tizenhat évesnek tűnő fiúcska. Aranyos arca van, amellett az álltalában kihívóbban, merészebben csillogó, borostyán színű szeme egész kellemes kis ellenhatást kelt. Haja eperszőke, nem túl hosszú, de nem is túl rövid. Egy fehér, kapucnis felsőt, zöld mellényt s egyszerű farmert visel magas szárú tornacipővel.

Egy idő után elunja a tanulmányozást s elindul a ház kijárati ajtaja felé. Az előszobában, mely inkább háborús környezetnek nevezhető lenne, még visszafordul. 

-Andy. -szólítja meg a vörös hajút.

-Hm? -csak ennyi válaszra telik a sráctól, aki idő közben kifeküdt a kanapéra.
-Rád bízom, -utal legújabb áldozat jelöltjükre- ha bármi rosszat csinál, azért te fogsz felelni. 

-Na meg még mit nem! -morran fel s fel is ül- Csicskáztasd Ryant, de ne engem. -mikor a nevet kimondja, annak tulajdonosa épp abban a pillanatban megy be vélhetőleg saját szobájába majd becsukja az ajtót jelezve, hogy nem vevő az ötletre.

-Ne feleselj. Nekem van egy kis elintézni valóm, csak pár órára kell felügyelned. -azzal kinyitja az ajtót s le is lép...

*****************************************************

Kérem szépen, én majdnem elfelejtettem hogy ma szombat van és ideje az új részt kitenni... xD De orvosoltam a problémát. Amúgy eddig kinek hogy tetszik a történet? Na és mit gondoltok, mi lesz a folytatás?