3. rész
A táv a halandó közt s a sötétben körvonalazódó alak közt egyre csak fogy. De nem csak az ő részéről történik a közeledés. Akit kerget tudja hogy el akarja érni a srác, ezért ő is megindul felé. Mikor már alig pár méter választja el mindkettejüket, megtorpannak. Ez a lény sem lehet ember.
Magassága a száznyolcvan és a kétszáz centiméter közé sorolható be. Vállai szélesek, alkata izmos. Jól ki van dolgozva felsőteste, ezt azonnal látni, hisz nincs rajt felső. Haja fekete, ám hajvégei vöröses színt kaptak. Szemei ezüstszürkék, a félhomályban enyhén izzanak. Arcán egy barátságos, de egyben sunyi mosoly terül el. Öltözéke kimerül egy koptatott farmerben -mely derekán lejjebb van csusszanva így V vonalából egy keveset látni enged. Egy rövid, fekete bakancsot hord emellé. Vékony ezüstlánc lóg nyakában, egyik fülében két apró gömb fülbevaló látható. Két apró, szürkés színű szarv bukkan ki a sötét színű haj alól, míg teste mögött egy ördögfarkinca leng jobbra-balra.
A fiú lassan emeli tekintetét az ördög szerű lény mellkasától egész fel arcáig, majd lép párat hátra. Ez után meg is veti a lábát s megfordulva rohanni is kezd, azonban hamar meg is áll. Azzal a vörös hajúval találja magát szembe, ki a házból alig fél órája kergethette ki a furcsaságok megkezdését előidézve. Azonban valami megváltozott rajt. Hajában vöröses színű, bolyhos fülecskék lapulnak, s hátul egy vékony, szintén ilyen színű bundával fedett farkincával lett gazdagabb. Körmei karomszerűvé váltak. Ahogy ajkait vigyorra húzza látni kihegyesedett szemfogait.
-Bú! -ennyi épp elég volt a halandó lélek azonnal ismét hátat fordít s visítva a felhőkarcoló magas mögé rohan, oda elbújt.
-Nyugalom kis lelkecském. Nem fog bántani. Most. -szólal meg a maga dallamos, enyhén dorombolós hangján az, ki mögé most elbújt az ember fiú. Szavai mellé tetteket is mellékel, félig felé fordulva végigsimít arcán, majd állára fogva enyhén felszegi azt, hogy tekintetük összekapcsolódhasson- Mond csak, hogy hívnak?
-Nem fontos, hogy hogy hívnak. Inkább mondd el, mit akarsz. Vagy akartok?...- dacosan rántja el a fejét az érintés előtt. Ahhoz nem hülye, hogy lássa, valószínűleg a három alaknak köze van egymáshoz.
-A-a. -mutató ujját megingatja a fiú arca előtt- Csak akkor szolgálok információval, ha te is válaszolsz.
-Akkor így jártam...- vonja meg a vállait- Mellesleg... Ne nyúlj hozzám még egyszer. -karjait összefonja a mellkasa előtt, dacosan szegi fel az állát.
-Melegen ajánlom, hogy ne játszd a nagylegényt, mert még a végén véletlenül egy karral kevesebbet tudhatsz a magadénak. -súgja a fülébe a vöröske. Teljesen hangtalanul közelítette meg a srácot, ki emiatt majdnem meg is ugrott.
-Semmelyikőtök nem ismeri a személyes tér fogalmát!?- ugrik hátra, ügyelve, hogy kikerüljön a két pasas közül. Egyik sem tetszik neki egy kicsit sem.
-De, ismerjük... -a fiú nekihátrál a hang tulajdonosának, annak a furcsa szerzetnek, ki eddig még nem jelent meg azóta, hogy az emberek eltűntek. Az a visszhangzó hang, melyet a fiúcska a fejében vélt hallani, az övé. Ahogy rápillant, most látja csak, hogy a fekete hajúnak borotva élesek a fogai, melyekkel csak még hátborzongatóbb a külseje- Viszont neked az most nem jár...
Amint a srác realizálja fantasztikus helyzetét, először összehúzza magát. Aztán... Bár a lábai remegnek, mintha kocsonyából lennének kihúzza magát, s ahogy megfordul szépen mindhàrom alak szemébe néz egymás után.
- Nem tudom mit akartok... De nem adom meg nektek.- jelenti ki hűvösen, hangja el-elcsuklik.
-Tudod... -közelebb lép hozzá a vezérnek ható s kissé lehajol hogy a szemébe nézzen- Amit mi akarunk, azt el is fogjuk venni. Akár tiltakozol, akár nem. -ajkain a mosoly szélesebb lesz- Viszont nem muszáj azonnal egymásnak ugranunk, emberek módjára is megtárgyalhatjuk a helyzetet. -ajánlja fel...
*********************************************************************
És... ezzel a résszel bemutatásra került a harmadik démon. Így első benyomás alapján kinek melyik démon a legszimpatikusabb? Én mind a hármójukat a magam módján csípem. A drága halandó azt hiszem már annál kevésbé fogja a véleményem osztani...
Minden esetre köszönöm annak, aki elolvasta és örülök, ha tetszett ^^ Egy hét múlva hozom a következő részt~
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro