A három személy még egyszer utoljára összebólint, majd az, ki azt mondta kihozza, megindul a ház felé. Az ajtóban egy pillanatra megáll, mély levegőt vesz. Rengeteg, a számára pont megfelelő lélek is tanyázik az épületben, de most nem az egyéni cél az ami a fő. Azt az illetőt kell megtalálnia, aki mindhármuknak megfelelő lélekkel van megáldva. 

A kilincsre kulcsolja ujjait, majd lenyomja azt s belép. A színes, villódzó fények megvilágítják alakját. Haja lángvörös, rendezetlen, kissé kócos. Szemei smaragd színűek, a fény meg-megcsillan rajtuk. Fülében több kis karika alakú fülbevaló díszeleg, míg egy hasonló a játékos mosolyra görbülő ajkainak szélén kap helyet. Nyakában szegecsekkel ellátott nyakörvszerű, nyakra simuló nyaklánc kapott helyet, karmazsinvörös felsője tépett s karján látni engedi izmait. Csuklóin rengeteg láncos, szegecses és egyéb karkötő díszeleg. Szaggatott, fekete nadrágjának szára a térdéig érő szárú, fűzős, ébenfekete bakancsába van tűrve. Övén elöl egy halálfej díszeleg, míg oldalt egy pisztolytáska foglal helyet. 

A veszélyesebben csillogó tekintet végig pásztázza a hejet. Tizenévesekkel van tele az egész épület. Ő maga bár inkább a húszas évei elején járónak tűnhet, ez meghazudtolja igazi, több ezer éves korát. 

Nem halad valami céltudatosan, az túl feltűnő lenne. Inkább először elmegy a ház egyik távolabbi sarkába s valami italt szerez magának.  Mikor már egy pohárral a kezében halad, akkor indul csak meg a kiszemelt áldozat felé. Elhalad mellette, ám válluk összetalálkozik s egy kevés alkohol tartalmú ital a kiszemelt alakra ömlik. Az elég szépen felmorran emiatt. Mivel a srác -a kiszemelt alak is fiúból van külseje alapján- fel sem pillant, rögtön címez is valami kedves szöveget a vörös hajú felé. 

-Akkora a segged, hogy nem bírsz elmenni mellettem?- harsogja túl a zene dübörgését és a tömeg tombolását. Aztán, mikor találkozik a tekintete a másikéval, rögtön be is húzza a nyakát. Láthatóan nem tetszik neki a kisugárzása.

-Ezt mond csak még egyszer, öcsisajt. -a fiú felsőjét megragadva magához rántja, kihívóbb vigyorral szemléli, mennyire inába szállt hirtelen a bátorsága.

-Öhm... Izé... Figyelj a lábad elé...- ezt már inkább csak motyogja. Szemei a padlót pásztázzák, hisz félő, ha tovább nézné az idegent megszólalni se merne.  

-Az előbb még mást mondtál. -közelebb hajol hozzá, úgy súgja fülébe, akár egy kígyó- Na mi van, ha rájössz hogy kivel állsz szemben máris becsinálsz? Szép dolog. -kuncogva ereszti el a ruháját. Hiába, még a halandó csak fikarcnyit sem tud abból, pontosan ki is a nála alacsonyabb, de veszélyesebb srác, legalább jól felmérte hogy vele nem érdemes packázni- Pf... egy ilyen kis beszarira nem is érdemes pocsékolnom az időm. -azzal hátat fordít neki. Reményei szerint a fiú majd ismét felkapja a vizet, így jóval könnyebb lesz feltűnésmentesen kiterelnie a tömegből. Hisz akkor csak két alkoholtól mámoros, kakaskodó kannak hatnának. 

-Nem ismered azt a fogalmat, hogy ne mássz mások képébe törpike?- miután eme szavakat kiejtette a halandó, már szemével keresi is, merre tud a leggyorsabban elszaladni. Ruháját gyors mozdulattal megigazítja, majd az első lépéseket el is kezdi tenni a kijárat felé.   

-Hogy... MONDTAD?! -a srác kimondta azt, amit nem kellett volna. A neki hátát mutató démon fejét lassan, szinte robotiasan fordítja hátra. Egyszerű szemkáprázásnak be lehet tudni, de a smaragd színű íriszek mintha fénylenének s dühös villámokat szórnának- Azonnal gyere ide te emberi fattyú, ha egyszer elkaplak neked véged! -azzal felé fordul s meg is iramodik felé. 

Mivel a zene úgyis hangos, visítva kezd rohanni a tömeg közt. Az sem érdekli a beijedt srácot, hogyha valakinek nekimegy, akár még asztalok alatt is átverekedi magát... Csak ne kapja el vörös hajú. Elér az ajtóig egy darabban, mivel a démon az utolsó pillanatban tűrtőztetni tudja indulatait s nem veti rá magát, csak tisztes távból követi. Tudja, hogy amint átlépi a küszöböt, úgyis már tárt karokkal várja a következő démon.

**********************************************************

Meg is hoztam eme történet első részét. Az első démonunk be is lett mutatva, ki nem más, mint a harag megtestesítője. Egy provokátor, de egyben pukkancs kis törpe aki a magasságára allergiás, mint kiderült xD Tudom, az ember külleméről egy szó sem esett, de azt majd akkor fogom leírni részletesen, ha már a démonok mind színre léptek. Amúgy eddig van valakinek valami véleménye? Szívesen várnám :3