Olyan ez, mintha égne a világ,
pedig csak a Nap hinti izzó sugarát,
a háztetőkön, mint lángnyelv, játszik a fény,
oly furcsa ez, tünékeny tünemény.

Mintha a kihunyó Nap zuhanna a tájra,
szikrába öltözik színarany koronája.
Néha egy alkonyi, suhanó szél lebben,
most eggyé vált reggel és alkony az estben.

Mindez, tudom, csak múló pillanat volt,
a Nap aludni tért, trónjára ül a Hold.
Alszik a fény szivárvány-nyoszolyán.
Volt, vagy csak álmodtam talán?