Lépkedek a dombokon
Felhőkön lépdelek,
Szárnyakat növesztettem.
Mosollyal arcomon,
Ugra-bugrálok a dombokon.
Szökkenve szaladok,
Igazán vidám vagyok.
Lehet, hogy álmodom,
Sose voltam ily boldog.
Hegyeket másznék,
Folyókat átútsznék,
Szárnyaimmal az égig repülnék.
Felhők felett járok,
A világ fölött állok.
Ide nem ér el semmi bántó,
Csak vígság, és boldog szó.
Öröm itatja át lelkem,
Összeforrt a szívem.
Mosollyal arcomon,
Lépkedek a dombokon.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro