Fegyverrel kezemben bátran kiállok,
S, bármit a világ szemébe kiáltok.
Olyat teszek, hogy engem elfelejteni sosem fogtok.

Ordítok a sorsomhoz, hogy miért kegyetlen,
Egy jó pillanatot kértem, egyetlen egyet.
De semennyit nem kaptam tőle.

Beszélek az emberekhez, hogy miért háborúznak
Békét szeretnék, ez olyan nagy kérés volna?
De az emberek makacsak, nem lesz itt béke soha.

Felszólítok minden árulót, mi jogon árulják el a barátságot.
Bűnhődjetek meg, rójátok le a bűnöket most!
De ezzel nem lesz kevesebb ki hátba döfi a barátot.

Kiáltok a világhoz, mert nem segít nekem.
Miért kell mindennel egyedül megküzdenem?
Az akadályok sokasodnak, de én nem félek,
Most is fegyverrel állok a kezemben.