Kellemes szél zeng fel az éjben,
Halkan száll a pihe a réten,
Minden elalszik szépen csendben,
Egyedül a szellő járkál rendre.

Ő hozza a változást a létben,
Rajta múlik az erdőnek szépe
Ő látja meg a világ dolgait,
Ő az ki érzi a szívek gondjait.

Senki más nem képes erre,
Felhőket mozgatni délre,
Vele szárnyalnak a madarak,
Széllel álmodnak a halottak.

A szellővel járok táncot,
Elhozza a nagy világot,
Elámulva kezem tárom,
Megölelném a világot.

Hajamba belekap a szél,
Gyermeteg lelkem elviszi,
Megint másik világban járok,
Szellő társam hátán szállok.

Álmom elrepíti tovább,
így folyik az életem tovább
Csak szellő marad utánam csupán,
S haladok, az élet útján.

Kellemes szél zengett az éjben,
Halkan szállt a pihe a rétre,
Minden elaludt szépen csendben,
Egyedül a szellő járkált rendre.