Gonoszok szavak,
mik fegyverek lehetnek,
átkos dolgok,
mik benned gyülemlenek.

Jogtalan utálat,
mit rajtam töltesz ki,
Hamis szavak,
mit nekem mondasz ki.

Lepereg rólam,
hisz sokszor megkaptam én,
nem érdekel már,
hisz vastag a páncél.

Leperegnek rólam
a rontó szavaid,
De kérlek ezt másnak
sohase mondjad ki.

A szavak is ölnek,
jobban mint egy kés,
s a te kezed lesz véres,
Ha a tetted ilyet ér.

Nem mindenki bírja
a te átkos szavad,
nem mindenki tudja
hogy kezelje mind azt.

Az emberek szívén
lepereghet a szó,
de az emlékben
ez örökre fájó.

Ezért kérlek újra,
Ne utálj, gyülölj,
mert a szavaidnak az ára
Egyszer más életébe kerül.