Csendben figyel a karácsonyfa ága,
halkan duruzsol a kazán a házban.

Hallgat az erdő, hisz itt van a tél,
Lepihen a szívem a hó tetején.

Csúszik a szánkó a domboldalon,
Bukfenc a végén, s feltorlódott hó.

Álmosan alszik egy katica a képen,
Jövő tavasszal álmodja a szépet.

Beborul az ég is, ragyognak a fények,
Elűzik a sötét, ijesztő rémet.

Itt jön a karácsony, boldog az ember,
nem is figyel arra, mit a világ rejt el.

Linzer és rétes, beigli sül itten,
ének szó fut el, a fülem mellett éljen!

Csend ül az utcán, lassan már éjfél,
Alszik a város, és alszik a fény is.

Csendben alszik a karácsonyfa ága,
s halkan duruzsul a kazán a házban...