Ismét
Ismét itt ülök.
Ismét könnyek közt
És marad.
Marad a meg szokott fájdalom,
Nem tudom kiiktatni.
Az időjárás is torzít és
Lassan gondolkodni sem tudok.
Hallom fülemben a vért
És várom, hogy mikor
Lesz végre nagyobb bajom.
Ismét felemészt.
Ismét egy pirulát keresek.
Keresem...
Kiesik kezemből az irányitás,
A mancsaim is zsibbadnak.
Utálom ha fáj a fejem.
Lassan gondolkodni sem tudok,
Hallom fülemben a vért
És várom, hogy mikor
Alszom át a fejem. Elég.
Ismét levegőt veszek.
Ismét csak remélek
És várok.
Megint álmossággal küzdök
És keresem a megoldást.
Még jó, hogy nem látszik.
Lassan gondolkodni sem tudok.
Hallom a fülemben a vért
És várom, mikor lesz kedvem
Megint zenélni.
Utálom mikor megkeres a migrén.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro