Darab
Lehuny szemekkel
Újra írnám,
Fényes hanggal
eljátszanám.
Képpé varázsolnám,
Szépen átjátszhatnám,
Művem kiadhatnám,
Szépen megírhatnánk.
Neked eljátsznám,
Veled muzsikálnám,
Te lennél a másik szólam,
tökéletes összhangzattan.
Persze aztán siker lenne,
Ismert lennénk mindaketten,
Újra, s újra álmodhatnánk,
csak vissza jönnél újra talán.
Akkor élne minden emlék,
Repülhetne minden hangkép,
Nem mérnénk a mérőütést,
Megszünhetne minden nagy tér.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro