Én: Ames képzeld, a következő alkalom után visszaállhatok dolgozni!

A kezemben a telefonnal sétálok az utcán és még dúdolgatok is. Tudom, hogy a mellettem elsuhanó emberek nagyrésze bolondnak néz, de nem érdekel. Ma boldog vagyok. Végre megint minden gyönyörű.

Ames: Ez az, bébibogyó! Tudtam én, hogy sikerülni fog.

Hangosan felnevetek az üzeneten. Még sosem használta rám ezt a becenevet, nem is tudom elképzelni, hogy honnan jött most ez neki. Ujjaim villámgyorsan pörögnek a válaszírás közben

Én: Bébibogyó? Mondd, jól vagy? Minden rendben veled?

A válaszára most sem kell sokat várnom. gyorsan felpillantok, és megbizonyosodok, hogy nem fogok egyetlen járókelöt sem elütni, majd ismét a telefonomra szegezem a tekintetem.

Ames: Mostanság nekem is jól mennek a dolgaim.

Elmosolyodom. Természetesen örömmel tölt el, hogy a barátnőm mostanság nagyon pozitív, de tényleg nagyon sajnálom Landon-t. Ő vele ellentétben mintha egyre mélyebbre süllyedne a magány gödrébe. Pedig tényleg összeillenének. Amy egy nagyon energikus, extrovertált személy, akinek buli az egész élet. Csak is a mának él és nem tervez előre, mert szerinte úgysem megy minden terv szerint. Landon lenne a csendesebb abban a kapcsolatban. Ő inkább introvertált meg intellektuális. Sokkal előbbre tart egy nyugodt, olvasós estét, mint egy "heringpartit" a diszkóban. Persze az ilyesmi mindig okozhat konfliktusokat, de szerintem a kapcsolatok egyik legfontosabb eleme a kompromisszumképesség. Mindenben meg lehet egyezni véleményem szerint. Ezért is gondolom, hogy ők jók lennének együtt. Mert mindkettőjük elő tudná hozni a másik rejtett oldalát.

Én: Aminek természetesen nagyon örülök.

Ha belegondolok, hogy én mennyire szorítok Landon-nak, hogy végre összeszedje az összes bátorságát, és elhívja a barátnőmet randizni... Na jó, persze, hogy nagyon. Nem tudom, hogy most éppen melyik pasival szűrte össze a levet Ames, mert mindig is úgy voltam vele, hogy majd elmondja, ha akarja. Viszont ha az eddigi kalandjai végkifejletét vesszük, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a kollégámmal lenne a legnagyobb esélye egy tartósabb kapcsolatra. És azt is, hogy jajj annak, aki legközelebb összetöri a szívét...

Mielőtt beérnék az utcába, ismét megszólal a telefonom üzenetet jelző hangja, én pedig gyorsan még elolvasnám a barátnőm üzenetét, de vele egyidőben érkezett egy másik is. Csak az éppenséggel Darren-től. Hamar eldöntöm a megnyitási sorrendet, majd rányomok az első üzenetre.

Ames: Nincs kedved pénteken egy csajos estét tartani? Már olyan rég nem töltöttünk el együtt egy estet a kanapén bor és egy jó film társaságában...

Igaza van, ténylegesen nem volt hosszabb ideje már amolyan „mi-időre" kibővített „én-időnk", tehát gondolkodás nélkül visszajelzek neki, hogy ezt egy nagyon jó ötletnek tartom, és várom őt péntek este egy csöpögős romantikus filmmel.

Az ablakot bezárva megnyitom Darren üzenetét.

Darren: Este 8-ra legyél kész.

Hát, nem valami sok információt rejt ez a mondat így magában, de egy picit azért mégis megdobogtatja a szívem. Na jó, konkrétan örülök, hogy a bordáim ketrecében van a vért pumpáló szervem, hiszen ha láncon lenne, bármelyik pillanatban elszakíthatná, olyan erősséggel ver. Még jó, hogy erről neki egy csepp fogalma nincs, ezért a szokásos Vicces Lorie veszi át a válaszadás jogát.

Én: Tán nem elrabolni készülsz?

Nem is kell sokat várnom a válaszra, hiszen ahogy elküldöm az üzenetet, a kék pipák megjelenése jelzi, hogy már elolvasta az üzenetet, az utána megjelenő három pont pedig azt, hogy már a válasza is megfogalmazódott.

Darren: Picúr, ha én téged el szeretnélek rabolni, akkor nem fogom elmondani, hogy mikor teszem. Ennyire rossz emberrablónak gondolsz?

Tudom, hogy több esze van ennél, de egy kicsit cukkolni szerettem volna. Nem írtam vissza azonnal, mert idő közben a bejárati ajtóhoz érek. Most azon vagyok, hogy épségben felérjek a másodikra. Ugyanis rettenetesen ügyetlen vagyok és egy rossz lépés után elképzelhető, hogy lezakózom a lépcsőn, mint egy magas alkoholszintű ember. Sajnos nem mindenkit áldott meg az ég születésekor.

A lakásajtót kinyitva gyorsan belépek és ledobom a cipőimet, ugyanis nagyon háklis vagyok arra, ha valaki a tiszta szőnyegre a kint hordott cipővel tapat rá. Nem vagyok bacifóbiás, de egy szőnyeget nehéz takarítani, mivel autóm nincs, ezért a mosóba sem tudok hetente elugrani. Teljességgel kizárt, ezért is szeretek legalább a szőnyegeim tisztaságára ügyelni, meg persze nem hiába kaptam Ames-től a házavató bulin a vendégpapucsokat ajándékba. Túl jól ismer ez a csaj engem!

A cipőtől való megszabadulás után a kabátomat is leveszem, és a ritkábban hordott darabok közé akasztom a kabáttartóra. A zsebéből még kihalászom a telefonomat, aztán a kanapé felé veszem az irányt. Nemes egyszerűséggel beesek a kis ülőalkalmatosságba, és majdnem ki is ejtem a telefont a kezemből, ám szerencsére még idejében elkapom a levegőben. Most már eleget várattam a barátomat, aki azóta hagyott még egy pár üzenetet.

Darren: Ezt ki kell fejtened, nem hagyhatsz itt lógva, hallod?

Darren: Ha nem válaszolsz 5 percen belül, átmegyek azonnal!!!

Darren: A viccet félretéve minden rendben? Már vagy 3 perce nem adtál jelet magadról, Lenie.

De aranyos! Aggódik értem. Ez egy kicsit megdobogtatja a szívem. Nem mintha amúgy sem vágtázna az, mint egy igazi vadnyugati musztáng, de ez nem lényeges. Nem hagyom tovább szenvedni. Kinézem belőle, hogy két perc múlva már az ajtómban áll.

Én: Ezt nem fogom kifejteni, ne is álmodj róla ;)

Mosolyogva hasalok a kanapén, és közben elgondolom, hogy mit takar a „legyél kész". Azt sem mondta el, hogy milyen stílusban öltözködjek. Valami elegánsba vagy inkább kényelmesbe? Esetleg szexibe? Nem szeretném kritizálni a férfiakat, de azért néha pontosíthatnának egy picit. Mert a legyél kész az nem csak fizikailag kivitelezhető, hanem mentálisan is. Most már rá kell kérdeznem nála, fogalmam nincs, hogy mit kapjak magamra.

Én: Azt elárulod nekem, hogy milyen helyre viszel? Csak tudni szeretném, hogy mit vegyek fel ma este.

A válaszra nem kell sokat várjak. Ezek szerint ő is épp a kezében tartja a telefont, és a válaszomra vár. A legjobb esetben. De ebbe bele sem gondolunk. Még hivatalosan nem vagyunk együtt és szerintem a féltékenységem amúgy sem indokolt. Mégis, ha arra gondolok, hogy esetleg valaki mással kavar, akkor szérvet az ideg. Ám mire ezt kétszer meggondolhatnám, máris hangos csipogással megrezzen a telefonom.

Darren: Azt nem árulom el, Lenie. Viszont bármit kapsz magadra, nekem akkor is te leszel a leggyönyörűbb.

Kicsit elpirulok Darren bókján és belül a szívem épp gyorsvonatnak képzeli magát. Örülök, hogy ennyire elfogult velem, de ezzel egy cseppet sem segített. Ezért nagy sóhajok közepette felkászálódok a kanapéról, és a gardrób szekrényem felé veszem az irányt. Lehet, hogy neki mindegy, hogy mit veszek magamra, nekem viszont egyáltalán nem.

Már vagy két sor ruhát összefogdostam, és eldöntöttem, hogy ezeket jó lenne kiszortírozni és eladományozni, meg persze ideje lenne felújítanom a ruhatáramat, mert a fekete nem épp az a szín, amit most szívesen magamra kapok, amikor is a kezembe akadt egy régi darab. Teljesen meglepve nézek rá, mert én azt hittem, hogy Dan halála után kidobtam. De nem.

A ruha egy ujjnélküli pántos darab, aminek az alapszíne a bézs, ezt pedig napraforgók díszítik. A fene tudja, mikor volt utoljára rajtam, de azt tudom, hogy Dan akkor még élt. Sosem értette, hogy mit eszek az ilyen ruhákon, neki ez néha sok volt, de amikor felvettem, és meglátta, hogy egy térdközépig érő ruháról van szó, aminek mindkét oldala be van vágva vagy 2-3 centit, elfelejtette a véleményét. Szerette, amikor ezt a ruhát vettem fel. Én pedig őt szerettem. De ő már nincs közöttünk.

Viszont Darren igen, és kíváncsi vagyok, hogy neki is tetszene-e ez a nagyon is Lorie-s ruha? Merthogy megvan a nyertesünk a mai estére.

Kedves Olvasóim!
Fogadjátok ezt a részt, mint egy karácsonyi ajándékot tőlem. Köszönöm, hogy a kezdetek óta olvassátok a műveimet, és remélem, hogy az ezutáni részek is elnyerik a tetszéseteket!
Áldott karácsonyt kívánok és sikerekben gazdag új évet!

Xo. B❤️