2.(Átírt)
Egy iskolai tanár eléggé kedvelt. Átváltoztatás tant és Sötét Varázslatok Kivédését tanított. Valószínűleg mindenki ismeri, Albus Dumbledore volt az a bizonyos tanár. Egyszer az egyik órájára egy mumust hozott be.
-Mindenkinek azzá változik, amitől a legjobban fél-magyarázta színpadiasan.
A mardekárral voltunk összevonva, Leta mögém állt be. Az előttem lévő lány éppen végzett, amit egy elég nagy taps fogadott.
-Te jössz Göthe!-fogta meg a vállam a tanár úr.
Hirtelen hangos nevetés tört ki a teremben. A mumus egy lapokkal teli íróasztallá változott előttem.
-Amitől Salmander úr a legjobban fél az...- mosolygott a Dumbledore.
-Hogy egy irodában kell dolgoznom, uram- mondtam, majd a varázslat elvégzése után a sor végére mentem. Leta következett.
Nem számítottam, hogy bárkinek is lesz furcsább félelme az enyémnél. Elsötétült a terem, majd valami fehér anyagra hasonlító dolog jelent meg. Leta nem csinált semmit, csak állt és nézte.
A különös óra után a repüléstan tanárnál volt jelenésem. Másodévesként most már én is beléphettem a kvidicscsapatba. Persze csak akkor, ha olyan eredményt mutatok, ami elég jó. Nagy fába vágtam a fejszét, Theseus is kvidicsezett, a posztján ő volt a legjobb, nem is volt kérdés, hogy beveszik-e. A tanár lekísért egy nagy arénába, (ott szoktak lenni a meccsek) majd a többi jelentkező mellé állított. Két csapatot állítottak össze a diákokból, majd kezdetét vette a meccs. A hajtó posztot adták nekem, szóval be kellett dobnom a labdát az ellenfél kapujába. Mindenki a másikkal volt elfoglalva, engem senki sem próbált lelökni a seprűről, vagy elvenni tőlem a kvaffot. Szélsebesen süvítettem a seprűmmel az ellenfél kapuja felé, aztán elhajítottam a labdát, ami átment a karikán. Némán, hatalmas mosollyal az arcomon bámultam az ellenfél őrzője felé, aztán valami (valószínűleg egy gurkó) eltalált és a világ elsötétült.
A gyengélkedőn tértem magamhoz. Leta mosolygott rám.
-Hogyan sikerült a játékosválogatás?-kérdeztem.
-Bent vagy a csapatban. Csak ha lehet, figyelj a gurkókra- szólalt meg mellőlem egy hang. A csapat kapitánya volt.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Az utóbbi napokban nézegettem, hogy valaki ír még-e rajtam kívül Legendás Állatok könyveket és rátaláltam egy nagyon jóra.
Olvassátok el @ANevemnemrdekes könyvét, higgyetek nekem, nem fogjátok megbánni :D
Jó olvasást, sziasztok!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro