Elővettem a pisztolyomat és remegő kézzel a fejéhez szegeztem.

-Ha jót akarsz magadnak az összes pénzt ide adod! Ha nem, golyót repítek a fejedbe.-mondtam határozottan

-Hé, kislány nem hiszem, hogy ezt akarod tenni!-mondta

-Ó, dehogynem!-kiáltottam flegmán

A férfi a kassza felé nyúlt de nem a pénzért, hanem egy 9 mm-es Beretta pisztolyért.

-Most még nem késő sarkon fordulni és haza menni. Nem akarlak bántani hisz még csak egy gyerek vagy!-mondta a fejemnek szegezve a fegyverét

-Nem vagyok már gyerek!-kiáltottam miközben a plafonba eresztettem egy golyót

Néhány másodperc múlva megjelent a barátom. Így már ketten fogtunk fegyvert a pénztárosra.

-Na most már hajlandó letenni azt a játékszert?-kérdeztem gúnyos mosollyal az arcomon

-Nem teszek le semmit ameddig el nem tűntök a boltomból.-mondta

Mielőtt a pasas újra megszólalhatott volna, a barátom vállon lőtte. A férfi lerogyott a földre. Az volt az első alkalom, hogy bárkit is bántottunk egy rablás során. Egy percre lefagytam. A barátom üvöltése rántott vissza a valóságba.

-Silene, baszki igyekezz már!

Kivettem a kasszában lévő összes pénzt, majd a pulton megláttam egy gyönyörű fekete nyakláncot, amin egy kereszt lógott. Magamhoz vettem, és a barátommal együtt elindultam az ajtó felé. Mielőtt kiléphettünk volna a boltból, hallottam egy pisztolylövést. Megtorpantam, majd a pénztáros férfira pillantottam. Engem bámult miközben a pisztolyát markolta. Lepillantottam a hasamra és véreztem. Alig éreztem fájdalmat. A barátom kiabált valamit, majd az ölébe vett. Az autóig futott, majd beültetett és amilyen gyorsan csak lehetett elhajtott. Éppen időben hagytuk el a benzinkutat, mert a rendőrök egy perccel utánunk értek oda.
A barátom megállt egy elhagyatott sikátorban és kirángatott a kocsiból.

-Silene, hallasz engem?-kérdezte idegesen

-Én...én....-makogtam

-Nincs baj! Rendbe fogsz jönni, hallod?-hadarta aggódva

Alig emlékeztem arra a napra. Az egyik pillanatban egy kihalt sikátorban voltam, majd egy nagyon fényes szobában ébredtem.

-Mi....mi történt?-kérdeztem kábultan

-Hála az égnek! Hát élsz!-ölelt át a barátom

-Hol vagyok?

-Kivettem egy motelszobát! Itt biztonságban vagyunk, megléptünk a zsaruk elől.-mosolygott

Körbenéztem a szobában, majd felhúztam a pólómat.

-Bent van még a golyó?-kérdeztem ingerülten

-Nincsen! Én magam szedtem ki, rendbe fogsz jönni.

Miközben a pólómon lévő vérfoltot bámultam, eszembe jutott, hogy terhes vagyok.

-Eltalált valami fontos szervet a golyó?-kérdeztem sápadtan

-Nem vagyok orvos, de mivel még élsz ezért arra következtetnék, hogy nem!-felelte közömbösen

Számíthattam volna egy ehhez hasonló válaszra, de túl kába voltam még ahhoz, hogy firtassam.

-Na és a pénz meglett?-kérdeztem gúnyos mosollyal az arcomon

-Igen! Kétezer kerek Euró!-kiáltotta nevetve

A nagy örömködés közepette, szörnyű hányingerem lett és szédülni kezdtem.

-Hé, merre van a mosdó?-kérdeztem gyengén

-Arra!-mutatott a mögöttem lévő ajtóra

-Kösz!-mondtam miközben felültem

-Hé, ne kísérjelek ki? Elég szarul nézel ki.-mondta

-Micsoda bók! Nem, nem kell, egyedül is boldogulok.

Lassan elbotorkáltam a mosdóig, majd magamra zártam az ajtót. Szörnyű fájdalmat éreztem a hasamban ezért levettem a pólómat, hogy megnézzem a sebemet. Sosem lőttek még meg, így nem is tudtam, hogy ennyire fájdalmas. Megmostam az arcomat, majd perceken keresztül csak bámultam magamat a tükörben. A fájdalomtól lerogytam a földre. Míg ott feküdtem, észre vettem, hogy véres a combom. Tudtam ez mit jelent!...