-Ethan vagyok. Téged hogy hívnak ?-kezdtünk a csapat felé sétálni kézenfogva.
-Novaris, de röviden csak Nova...

-Sziasztok fiúk! Hoztam valakit.-szólt oda Ethan a többiekhez.
-Öhm... Ethan? Te mikor mentél el?-kérdezi az egyikőjük.
-Mindíg ez van.-súgta oda nekem, amitől nevetni támadt kedvem. Elkuncogtam magam.
-Na mindedj is. Ő itt Nova.-mutatott be nekik.
-Nova. Ők ott Jace.-mutatott a vidám srácra.
-Örvendek.-fogtam vele kezet.
-És Isaac.
-Örülök.-fogtam kezet vele is.
-Na emberek. Mehetünk. Isaac. Lennél kedves hazavinni minket?
-Azonnal.-mondta egyhangúan. Majd egy hurkot húzott körénk, egy villanás és az erdőben voltunk egy faháznál.
-Üdv itthon.-mondta Ethan.
-Wow.-mondtam nagy ámulatomban.
Éppen a házba megyünk be. A nappaliban egy gyönyörűszép, magas, lángszínű hajjal rendelkező lány állt.
-Na végre hogy megjöttetek. Ki az új jövevény?
-Pepper. Ő itt Nova.-mutattot be Ethan.
-Szia Nova. Én Pepper vagyok. Ennek a kis csapatnak a vezetője.
-Örvendek.-mondtam udvariasan.
-Ó egyáltalán nincs szükség erre az udvariaskodásra.-mondta kedvesen.-Gyere. Körbevezetlek.
Ezután átmentünk egy másik épületbe ahol az orvosi volt. Az egyik teremben volt egy alacsony lilás hajú lány.
-Szia Mora. Ő itt az új lány. Nova.
-Szervusz. Üdv nálunk.-mondta majd megölelt. Én visszaöleltem. Majd elengedett.
-Nova. Ő itt a mi szeretet bombánk Moralis. Aki egyben a mi drága orvosunk a képességéből adódóan.
Majd mentünk tovább. Visszaértünk a fő épületbe. Azon belül is a konyhába. Ott volt Jace és Isaac.
-Nova. Ők itt Jace és Isaac. Jace a mi örök optimista cukrász mesterünk. Isaac pedig a mi komor képű szakácsunk. Fiúk! Ő itt Nova.
Ezek után pedig kimentünk a ház elé miközben Pepper erősen nézelődött.
-Kit keresel?
-Ethant. Mindíg eltűnik.
-Értem. De...segíthetek kicsit?
-Ha tudsz.-ekkor világítani kezdtek az egyik ujjammal, mint valami zseblámpa, mivel elég sötét volt már.
-Megvan.-mondtam Peppernek mikor megpillantottam a háztetőn Ethant.
-Remek. Ethan! Lejönnél egy picit?
-Máris!-ordított vissza, majd csakúgy leugrott a háztetőről.
-Ethant gondolom már ismered ha megtaláltad.
-Hát...
-Szia Nova. Hogy smint?-kérdezte mosolyogva Ethan.
-Köszi jól.-mosolyogtam vissza.
-Na gyere. Megmutatom a szobádat.
-Rendben.
-Ethan. Majd találkozunk.
-Szia Nova!-köszönt el.

A szobák felé indultunk el. Az emeleten voltak a hálók. Az egyik ajtó elött megálltunk, majd Pepper megszólalt.
-Ez lesz a te szobád. Rendezkedj be és pihend ki magad. Majd vacsinál szólunk.
-Rendben. Köszönöm.
Ezután bementem a szobába és lepakoltam. Egy kicsit berendeztem a ruháimat, cuccaimat. Amikből mondjuk nem volt olyan sok. Így kicsit otthonosabban érzem magam. Miután végeztem lefeküdtem az ágyra pihentem. Egy idő után elkezdtem játszani a fényekkel. Az egész szoba az én fényemben úszott.

Pepper szemszöge.

-Megyek megnézem hogy van Nova.-mondtam, majd elindultam felé.
Szimpi kislány, aranyosnak tűnik. Kiváncsi vagyok mi az ereje pontosan.
Épp benyitnák a szobába amikor meglátom a sok gyönyörű fényt Nova körül. Úgy játszott a fénnyel, mintha csak valami labda lenne. Nem szóltam neki. Nem akartam megzavarni, ezért ki is mentem, vissza a többiekhez.

Nova szemszöge.

Már jó ideje idbent vagyok és már csak azt várom, hogy kész legyen a vacsora. Épp amikor ezen morfondíroztam kopogást hallottam.
-Szabad!-kiáltottam ki és Ethan lépett be a szobába.
-Szia! Pepper küldött, hogy szóljak kész a vacsi.
-hogyhogy téged?-kérdeztem, kicsit értetlenül.
-Az én szobám van a legközelebb hozzád. Gondolom azért.
-Értem. Máris megyek.
-Rendben. Megvárlak odakint.-mondta majd kiment.
Ezután én villámgyorsan átvettem a pólóm és megfésülködtem. Utána kimentem és Ethannel találtam szembe magam.
-Csinos vagy.-mondta Ethan amitől kicsit elpirultam.
-Köszi.-mondtam mosolyogva.
Ezek után lementünk a többiekhez. Ők már mind az asztalnál ültek, és engem vártak.

A vacsora spagetti volt. Miután megettem kérdezősködtem egy picit.
-Kérdezhetek valamit?
-Persze.-mondta Pepper.
-Kinek mi az ereje? Mert eddíg nem nagyon tudtam meg.
-Én a tüzet irányítom.-szólt Pepper.
-Én gyógyító vagyok.-folytatta Mora.
-Én alakváltó.-mondta Jace.
-Teleportálás.-mondta egyhangúan Isaac.
-Nekem a láthatatlanság.-fejezte be Ethan.
-És a te erőd mi pontosan?-kérdezte Pepper.
-Azthiszem nekem több erőm is van, mert nem tudom egymáshoz kötni a képességeimet. Például tudok lebegni és repülni. De a fényt is tudom irányítani. Sőt még elő is tudom idézni a testrészeimen. És tudok égetni meg melegíteni is.-magyaráztam el a többieknek.
-Értem.-mondta Pepper.
-És...-kezdett volna el egy új kérdést, de félbe szakították.
-Hány éves vagy?-kérdezte Mora izgatottan.
-14-mondtam, mire Ethan megszólalt.
-Akkor majdnem egykorúak vagyunk. Én 15 vagyok.
-Tök jó, hogy van egy korombeli is itt.-mosolyogtam rá.
-Mikor születtél? Mi a kedvenc színed? Melyik a kedvenc ünneped? Van kedvenc évszakod? És ha van melyik? Hol vannak a szüleid. Tudod kezelni a képességed? Tetszik valaki?-kérdezte Mora és Jace szinte egyszerre. Én csak hallgattam és próbáltam memorizálni a kérdéseket, hogy válaszoljak rájuk.
-január. 18.-án. Lila és zöld. Karácsony és Halloween. Van. A tél. Meghaltak. Kicsit. És... öhm... talán.-mondtam sorba a válaszokat.
-Köszönjük a lényegretörő kérdéseket srácok.-nézett rájuk Pepper kicsit szúrós szemmel.
-Bocsi, hogy a szavadba vágtam.-mondta Mora lehajtott fejjel.
-Szóval...-kezdte Pepper -Nova. Mi történt a szüleiddel?
-Meghaltak. Miközben engem védtek. Nem értem. Hol érek én annyit, hogy fel kellet magukat áldozni. Miattam haltak meg...-ezután elhalgattam.
-Emiatt ne bánkódj. Azért tették, mert szerettek. És mára elég volt a kérdésekből.-mondta Pepper.

Mikor végeztem a vacsorával Pepper megszólalt.
-Holnap kezdődik az edzésed. Reggel 7-kor. Addíg pihend ki magad. Most menj aludni.
-Rendben.-mondtam, majd megindultam felfelé.
-Jó éjt!-köszöntem el.
Mikor felértem a szobámba lefeküdtem az ágyra és azonnal elnyomott az álom...

Pepper szemszöge:

Miután Nova elment aludni egy megbeszélést tartottunk.
-Na szóval...-kezdtem bele -kinek mi a véleménye? Nováról.
-Szerintem jó lány. És ügyes.-mondta Mora. Ezuttal komolyan.
-Szerintem is.-szólt közbe Jace.
-És te mit gondolsz Isaac?-kérdeztem komolyan.
-Nem idegesít még. És ez nagy szó.-válaszolt komoly arccal.
-És te Ethan?
-Szerintem aranyos. Kedves, önfeláldozó és öntudatos. Még a szülei haláláért is magát hibáztatja.
-Akkor mindenki egyetért. Nova marad nálunk. Ethan holnap Nova veled kezdi az önvédelemmel. Menj érte reggel. Isaac te pedig délre menj érte és tanítsd használni a képességét. Ez lesz holnap. A mindennapos önvédelmet mindíg Ethan fogja neki tanítani. A képesség tanítását viszont mindennap más fogja. Mindenki egyetért?
-Igen-mondták kórusban.
-Helyes. Akkor most mindenki menjen aludni. Oszolj!
Ezek után mindenki elment aludni.

(Sziasztok! Itt is a második fejezet. Reméljük tettszett, és ha igen akkor vote-ot vagy commentet szívesen elfogadunk. A következő fejezetig pedig sziasztok!)