10.fejezet
*1 hónappal késöbb*
Ethan szemszöge:
Clarie ereje hasonló az enyémhez, így rám bízták az edzését. Mivel mindkettőnk képessége az erőtereken alapul, edzés közben sokszor kellett váratlanul támadnom, hogy teszteljem a reakcióit. Meglepően jól teljesített. A hirtelen támadásokra egyből reagál, de a lassabbakra kevésbé. Szinte olyan mint egy kis sarokba szorított nyuszi. Akkor védekezik a legjobban, mikor már nagyon közel van hozzá a támadás, és ez nem mindig jó. Ezen dolgozunk éppen. Messze állok Clarietől, és erőtér labdákkal dobálom, az ő dolga pedig hogy minnél messzebbről kivédje őket. A szemem sarkából megpillantottam ahogy a barátnőm az ablakból leskelődik. Ez mostanában a hobbija... Rengetegszer látom ahogy féltékenyen leskelődik mikor én épp Clarievel edzek.
- jó. Tartsunk szünetet. Öt perc és jövök -intettem Clarienek aki kifújta magát majd bólintott. Kimentem és láthatatlanná váltam. Láttam ahogy Nova éppen feltűnésmentesen akar eltűnni onnan, de nem sikerült neki.
- hova hova ?-kaptam el a darekát fél kézzel, láthatóvá váltam és magam felé fordítottam.
- nos ha már így elkaptál... beszélnünk kell !-nézett a szemembe komolyan.
Nova szemszöge:
Már 1 hónapja edzi Ethan Clariet. Rájöttem, hogy féltékeny típus vagyok. Sokszor figyeltem a háttérből, hogy mi történik az edzésen és azon kívül. Persze csak akkor amikor nem éppen Zuzu-t edzettem. Egész ügyes kislány. Máris sokat tud.
Szóval ma is figyeltem Ethanéket. Egy idő után Ethan eltűnt. Jajj nekem. Próbáltam feltűnésmentesen eltűnni, de elkapott, láthatóvá vált és magafelé fordított.
-Hova hova?
-Nos ha már így elkaptál... Beszélnünk kell!
Elmentünk a szobáinkhoz és beléptünk az én ajtómon.
-Miről akarsz beszélni?
-Egyenes leszek. Tetszik Clarie?
-Mi? Nem. Csak barátok vagyunk.
-Lehet, hogy kicsit túl jó barátok nem?
- Féltékeny vagy ?
- Miért ? Van mire ?
- Nova... Clarie csak egy barát. Az égvilágon semmi okod féltékenynek lenni rá, mert én téged szeretlek. És tudod miért ? Mert még egy ilyen csoda a Földön mint te, nincs több. Semmi okod féltékenykedni bárkire is, mert a többi csaj labdába se rúghat melletted -mondta végig a szemembe nézve.
-Tényleg?
-Igen.-megölelt és adott egy puszit a homlokomra.
-Szeretlek ugye tudod?
-Igen. Én is téged. Akkor ezt tisztáztuk?
-Azthiszem.
-Akkor visszamehetek edzeni?
-Hmmm... Jó oké. Menj.
-De biztos?
-Igen biztos.
-Akkor megyek. - megpuszilta a fejem és elment. Hhh... Túlreagáltam... De akkor iiis. Enyim. De bízom benne. Ha aztmondja csak barát akkor úgy is van. Zuzu szaladt be a szobába egy kis magot tartva a kezében.
-Novaaaa. Nézd nézd nézd.-a kezében tartott kis magból kinövesztett egy szál Ibolyát.- Sikerült sikerült sikerült.-ugrándozott örömében.
-Nagyon ügyes vagy Zuzu.-mosolyogva megsimiztem a buksiját, mire mégnagyobb mosoly húzódott a szájára.-Apunak mutattad már?
-Nem. Neked akartam először.-egyem meg. Nagyon hozzámnőtt ez a kislány. Nagyon aranyos, szorgos, okos és kedves. Egy kisangyal.
-Akkor most nyomás és mutasd meg neki is.
-Joooo. -mondta mosolyogva és kiment a szobából. Ismét kinéztem az ablakon és néztem Ethant és Clariet. Amikor felnézett küldtem neki egy puszit és becsuktam az ablakot. Leültem az ágyamra és elkezdtem dúdolni egy dallamot miközben a szövege is kezdett kialakulni a fejemben. Mégegy saját szám. És ismét Ethanről. Azthiszem már értem mit értettek a suliban művészeti szakkörök múzsának.
Ethan szemszöge:
Nova kinézett az ablakon és küldött egy puszit amit mosolyogva fogadtam. Ő tényleg egy csoda. Kicsit több ideíg figyeltem az ablakban álló és éppen eltűnő Novát.
-Mit nézel?-kérdezte Clarie.
-Csak Novát néztem,de már nincs ott.
-Az elöbb vele mentél beszélni igaz?
-Igen.
-Had találjam ki. Féltékeny.
-Eltaláltad.
-Pedíg nincs oka rá.
-Ezt már megbeszéltük.-Mondtam majd halkan meghallottam Nova hangját ahogy dúdol. Ezt a dallamot nem ismerem. Elmosolyodtam. Egy újabb gyönyörű dal amit Nova ír.
-Ez az ő hangja?
-Igen. Csodaszép.- mosolyodtam el ismét az ablak felé nézve.
-Egyetértek. - Mondta ő is miközben felnézett.
Egy ideíg még hallgattuk aztán visszafordultam felé.
-Folytathatjuk az edzést?
-Folytassuk.
Folytattuk az edzést amíg le nem járt az időnk.
(Sziasztok! Hosszabb kihagyás után itt a következő rész. Ha valakinek tetszik akkor nem haragszunk meg egy csillagért és/vagy kommentért sem. Kérdésekre válaszolunk komiban és privátban is. A következő részig pedíg sziasztok!)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro