Sziasztok! Ezúttal egy rövidebb, de annál jelentőségteljesebb fejezetet hoztam nektek. A cselekmény szempontjából is fontos, de számomra is lényeges, ugyanis ez az első ilyen nemű munkám /ha elolvasod, megérted/, éppen ezért (is) remélem, hogy tetszeni fog Nektek.
Várom a kommenteket, véleményeket a fejezet alatt, és jó olvasást kívánok.
Éppen a fejezet "különlegessége" miatt szeretnék most idepöccinteni egy tizenhatos karikát. Elgondolkoztam, hogy lehetne ez tizennyolcas is, de annyira nem részletes, így maradt a tizenhatos. Ennek fényében olvassátok (vagy ne) a részt.

Love ya :*

Az utca sötét volt és kihalt, egyetlen lélek sem járt arra - rajtunk kívül. Hoppanálás után még egy pillanatig tartottam kezét, s megsimítottam kézfejét, hogy egyértelműsítsem, mit akarok, majd elengedve, két lépést hátráltam, míg a falhoz nem értem. Véremben forrt az elfogyasztott alkohol és a Tom Denemmel eljárt tangónk tüze. Megfordultam, hogy szemben álljak vele, s egészen az épület faláig hátráltam. Meztelen hátamat bántotta a durva kő, de nem érdekelt, csak a férfi izzó tekintetét láttam magam előtt, amivel végigmért. Véget ért a zene és a tánc, így pontosan tudtam, hogy nem képzeltem: a forró szemek tényleg úgy pillantottak testem minden porcikájára, mintha érintés nélkül képes lenne megsimítani. A férfi mozdulatlan maradt, csak nézett, fel-le jártatta tekintetét.
- Gyere már ide - kértem, de a szavakat nem mondtam ki. Soha nem csináltam még ilyet, de bíztam benne, hogy sikerülni fog a telepatikus üzenetet eljuttatni hozzá szavak nélkül is.
Mondatom célba találhatott, mert szája sarka megrándult, s lassan, szinte idegőrlő lassúsággal tette meg a köztünk lévő távolságot. Alacsony termetemhez képest nagy kezét erősen, határozottan szorította derekamra, s belemarkolt a ruhába, mintha csak leszakítaná - ám az anyag sértetlen maradt. Lapockám még mindig a falhoz ért, mikor csípőm már az övéhez simult, s előrehajolva, forrón megcsókolt.

Bár tudat alatt sejtettem, igazán csak ekkor tudatosult bennem, mennyire vágyom megismerkedésünk kezdetétől erre a csókra. Puha, de cseppet sem gyengéd ajkai keményen nyomódtak enyémnek, szinte követelőző volt, akaratos és erős. És én ezt nem bántam. A szenvedély úgy járta át a testem minden porcikáját, mintha újra a parketten járnánk a tangót. Nem bírtam magammal, s kezemet nyakába vetve, beletúrtra fekete, dús hajába, melyet az estére olyan gondosan összerendezett. Nyakánál fogva, hajával játszva, egyre közelebb húztam magamhoz, ahogy derekamnál fogva ő is. Mikor már nem volt hova tovább, keze lejjebb csúszott, majd fenekem alá nyúlva, hirtelen rántott magához, így egy pillanattal később lábaim már csípőjét ölelték.
Csak akkor tudatosult bennem, hogy még mindig az utcán állunk, mikor én is meghallottam a Great Ormond Streetet betöltő sóhajokat, melyek csókunkból szakadtak ki.

- Van hoppanálásgátló a lakásodon? - hallottam meg fejemben Tom hangját hirtelen, mintha csak ugyanarra gondoltunk volna, de csókunkat nem szakítottuk meg, sőt egyre hevesebbé vált. Életemben először éreztem valaki jelenlétét a fejemben ilyen közelinek és intimnek, s ebbe beleremegtem, majd még szorosabban fontam magam a férfi köré.
- Még szép - feleltem valamivel erélyesebben csókolva.
- Okos kislány - érkezett ismét a válasz, csókunkat még jobban elmélyítve.
Ám ezúttal szája elhagyta enyémet, én viszont máris sóvárogtam utána, így inge gombjának nekiesve szabad bőrfelület után kezdtem kutatni. Nyakát csókoltam, míg ő könnyedén, egy kézzel tartott fenekemnél fogva, másik kezével pedig pálcáját húzta elő, hogy kinyissa a kaput.

Az ajtó hangosan csapódva csukódott be mögöttünk. Bent egy villany sem égett, a sötétség ölelt körbe minket, mintha takaró volna, mely elfedi tettünket. Ahogy a lakásba értünk, a férfi teljesen megváltozott: kezei sokkal élénkebben barangoltak a ruhámon, megcirógatta a combomat, majd feljebb vándorolt, megmarkolta a derekamat, s megragadva arcom, erőszakosan újra birtokba vette számat.

Tetszett, akartam, vágytam őt.

Ugyan nem láttam semmit, azt hallottam, hogy egy kép és egy váza a földön landolt, majd tört szét, és hangos, immár gátlástalan sóhajok töltötték be a helyiséget. Egyre beljebb haladtunk, s egyre több minden koppant a padlón, míg elértünk az ágyamig. A matrac ismerősen süppedt be alattam, Tom pedig szinte rám zuhant.
A hálószoba ablakán besütő telihold bevilágította a szobát, s megláttam a fölöttem fekvő férfi vágytól izzó, elszánt tekintetét. Lábam között feltérdelt az ágyra, és övével kezdett matatni, én pedig majd' lángra lobbantam a tudattól, hogy mi fog most következni. Mielőtt tovább mozdult volna, csípőmmel közelebb csúsztam, újra átöleltem lábaimmal, és amennyi erőt csak képes voltam kifejteni, lendületesen átfordultam, így ő került alulra, s én ültem lovaglóülésben ölén. Durva mozdulatokkal téptem fel ingét, elém tárult fehér bőrű felsőteste, hogy aztán csókokkal halmozzam el, miközben ő kezeit csípőmön nyugtatta és elégedetten felsóhajtott. Lassan indult meg keze felfelé hátamon, s elkezdte lehámozni rólam a ruhám pántjait.
- Látni akarlak - lehelte vágyakozón, s felült.

Arcát nézve vártam, hogy határozott mozdulatokkal szedje le rólam csodás báli ruhámat és a fehérneműt, míg derekamhoz nem ért az anyag, így fel kellett állnom. Az anyag a földre hullott, s én anyaszült meztelenül álltam Tom Denem előtt, aki a látványtól felhevülve, gyorsan állt fel, miközben ledobta gyűrött ingét a földre, és nadrágjától kezdett megszabadulni.
Ugyan nem szólalt meg egyikünk sem, de végig éreztük egymás jelenlétét elménkben, amely a szex mellett egy olyasfajta intimitást nyújtott, miben még soha nem volt részem. A lakást hangos sóhajok és nyögések töltötték be, miközben mi egymáséi lettünk ezzel a nagyhatalmú idegennel.