Xiao-Dan és Ádám már a sátor előtt álldogáltak mikor odaértünk. Az ebédlőből evőeszközök csattogása hallatszott.
-Where should we start?-kérdeztem, és körbefordultam, újra szemügyre véve a táborhelyet.
-My swimmer heart screams for the pool, but if you don't want to take a look at it, it's okay.-nézett ránk Bori. Persze mindhárman egyetértettünk abban, hogy mehetünk a medencéhez, más ötletünk úgysem volt.

Még oda sem értünk, mikor egy szervező szaladt felénk egy fekete borítékkal. Ezúttal Bori vette át tőle, és egyből ki is nyitotta.
-What's in it?-hajoltunk érdeklődve a boríték fölé. Bori két kártyát húzott elő belőle. Mindegyiken egy emoji volt. Az egyiken egy szív, a másikon egy csillag.
-That's all?-kérdezte Ádám Borira nézve.
-No. There is a piece of paper and it says that we should apply two members, and they should be at the gate by 13.30.-olvasta fel a lány. Előkaptam a zsebemből a telefonomat, és megnéztem, mennyi az idő. 12.07-et mutatott.
-Okay, we have almost an hour and a half to decide. I think we can have lunch while thinking...-vetettem fel, a többiek pedig egyetértettek velem, így elindultunk vissza az étkezősátor felé.

✮⋆˙

-I think this task won't require strength...it seems like it's more of an intellectual thing...but I don't know...-méregette az emojikat Ádám, majd lecsapta őket az asztalra, és nagy lendülettel kanalazott bele a paradicsomlevesébe. Most Borihoz kerültek a kártyák, összevont szemöldökkel hajolt közel hozzájuk, minden részletet igyekezett megfigyelni.
-But what if you have to carry some heart and star shaped stuff or something like that? Then it does require strength.-vetett ellen Ádám elméletének Xiao-Dan.
-Could be. What if we send someone who's good at sports, and someone who's good at logical tasks?-néztem rájuk.
-Fine by me. Bori, you wanna go?-fordult a csapat másik sportemberéhez Ádám.
-It pisses me off that I can't figure this out. I think it's better if you go.-rázta meg a fejét a lány.
-Okay. Lara, Xiao-Dan? Who goes?-a kérdésre összenéztünk Xiao-Dannel, de egyikünk se szólalt meg.
-Rock-Paper-Scissors?-dobtam be az ötletet, ő pedig rábólintott.
-Rock-Paper-Scissors!-skandáltuk egyszerre, majd lenéztünk a kezeinkre. Én papírt mutattam, ő pedig ollót. Tehát én megyek.
-Okay, it seems like Lara comes with me.-elemezte a helyzetet Ádám is.
-Are you sure you don't want to swap?-nézett rám aggódva Xiao-Dan.
-No, it's fine. I lost, I'm going.-mosolyodtam el.
-Okay, then I'll sign up the two of you!-állt fel az asztaltól Bori, mi pedig folytattuk az ebédet.

✮⋆˙

Fél kettőkor már az összes csapat a kapuban állt, és idegesen sustorogtak egymással.
-Hé! Ti tudjátok mi lesz a feladat, sznobok?-lépett mellénk egy sötétzöld melegítős srác.
-Nem, de remélem ti estek ki!-válaszolt vissza kapásból Ádám.
-De nagy a szád, kéményseprő...-forgatta meg a szemét a fiú, megvetően nézve a fekete melegítőinkre.
-Esetleg szabad tudni a nevedet?-nézett rá dühösen Bori.
-Miki.
-Na akkor húzd arrébb a segged Mickey egér amíg szépen kérem!-lépett a srác felé egyet Ádám. Erre a sötétzöld csapat többi tagja ijedten ragadta meg Miki melegítőjét, és úgy próbálták elrángatni.
-Léna, Zoé, hagyjatok, elverem én ezt a gyereket!-hessegette őket Miki.
-Őt? Nem akarlak elkeseríteni drága, de kétéves kora óta karatézik, úgyhogy gyorsan a földbe döngölne. Na puszi, sziasztok!-azzal bemutattam nekik, és arrébbráncigáltam a csapatomat.

-A kiválasztott csapattagok jöjjenek utánam!-ordította el magát Róbert, mire mindenki ijedten rezzent össze.
-Okay, it's go time, i'm sure you'll got this. Kőrösi rocks!-fordult hozzánk Xiao-Dan, majd lepacsizott Ádámmal, és futólag átölelt engem, mire majdnem leállt a szívem, de semmi baj, megesik.
-Adjatok nekik Lara! És ejtsétek ki a sötétzöldeket!-szorította meg a karomat Bori. Bólintottam, majd elindultam Ádám után a parkolóba.
-Szálljatok be a színetekkel jelölt buszba!-utasított minket Róbert.

✮⋆˙

Nagyjából fél óra utazás után egy hatalmas mezőn álltak meg a kisbuszok. Kiszálltunk, és akkor mind megláttuk a feladat helyszínét. Egy hatalmas sakktáblaszerű terület, amin fekete és fehér négyzetek helyett szívek és csillagok voltak, felváltva elhelyezve.
-Válasszátok ki, hogy ki lesz a szív és ki lesz a csillag. A feladat a következő. Felálltok a színetekkel jelölt startmezőre, és az a csapattag, akinek a szimbólumával jelölt négyzet van a startmező előtt, megfogja az ott található karikát, ha elindítottuk a versenyt. A csapat másik tagja előremegy a négyzetre ami az ő szimbólumával van jelölve, és átveszi a karikát. Ezt így folytatjátok, amíg át nem értek a tábla másik felére. Aki a legutolsóként végez, kiesik.
-Szív leszel vagy csillag?-fordult felém Ádám.
-Szív.-vágtam rá, mire ő beleegyezően bólintott.
-Kaptok baseball-sapkát a szimbólumotokkal, hogy mi is lássuk!-kiáltotta még Róbert, mire a szervezők sapkákat kezdtek osztogatni.

Nem telt bele sok idő, és már mindenki a startmezőjén állt. Ádám már rajtpozícióban bámulta a csillaggal jelölt mezőn fekvő fekete karikát.
-START!-ordította el magát Róbert, mire Ádám egy szempillantás alatt megragadta a karikát, én pedig előrerohantam az előtte lévő szívvel jelölt mezőre. Ezt egy jó darabig így folytattuk, már majdnem átértünk a túloldalra, amikor a sötétzöldek tűntek fel mellettünk.
-Na mi van, kis kormosok?-vigyorgott felénk Miki, mögötte pedig Zoé loholt.
-Na kussolj be mielőtt a nyakadra húzom a karikát. Szaladj Lara!-bíztatott engem, én pedig az utolsó szívvel jelölt négyzetre léptem. Ádám átadta a karikát, előrefutott, visszavette, majd beszaladtunk a célba.
-Gratulálok, második beérkezők vagytok!-jött oda hozzánk egy szervező.
-Kik az elsők?-kérdeztem.
-A lilák, odamehettek hozzájuk.-mondta, mi pedig el is indultunk az árnyékban ücsörgő két lány felé.
-Sziasztok! Szép volt!-mosolyogtam rájuk, ők pedig megköszönték. Beszélgetni kezdtünk. Kiderült, hogy a nevük Rea és Margó, a táborban maradt két csapattagjuk pedig Hanna és Márti. Debrecenből jöttek, és az igazgatójuk évek óta pályázik a nyereményre.
-Jönnek a bordók!-bökte meg a vállamat pár perc múlva Ádám. Odakaptam a fejem.
-Császtok!-ült le mellénk Balázs és Boti.
-Hányadikok vagytok?-kérdeztem.
-Hetedik. Mindenki beért, mindjárt eredményhirdetés szerintem.

Balázsnak igaza volt, nem kellett már olyan sokat várnunk.
-A feladaton első helyen végzett a lila csapat. A barna csapat viszont az utolsó helyet érte el, így számukra véget ér az IOV.-nézett az említett csapatra Róbert,
mire azok lógó orral indultak a kisbusz felé. A többi versenyző követte őket.

-Jók voltunk, törpe!-nyújtotta pacsira a
kezét Ádám, mikor már a kisbuszban ültünk. Vigyorogva csaptam bele.
-Szerintem is. Kíváncsi vagyok,
mit szólnak majd a többiek!