3.
Adam a derekamra rakta a kezét és kivezetett a hátsó kertbe. Itt nem voltak részegek, itt nem volt szétdobigálva üres pohár. Nem volt kint senki, csak mi. A kertben volt egy medence, de le volt födve.
Adam elengedte a derekam és megfogta a kezem. Ha akarnám sem tudnám letagadni, de tetszett, hogy így fogja a kezem. Odavezetett egy asztalhoz és leültünk egy egy székre.
-Jobban vagy?
-Huh hírtelen valaki, hogy aggódik értem.- többet nem iszom és kész, reggel még nagyon meg fogom bánni ezeket a szavakat.
-Valaki milyen kis házsártos kedvében van.
-Nem vagyok házsártos! Kösz, hogy kikisértél, most mehetsz megdugni valami ribancot aki szétteszi a lábát neked.
- Nahát, csak nem vagy féltékeny?
-Én? Féltékeny? Egy ribancra? Soha. Arra nem lehet féltékeny valaki ha a másik összeszed mindenféle nemi betegséget.
-Megnyugtatlak használok gumit, ha emiatt aggódsz és nincs semmiféle betegségem.
-Jajj mekkora kő esett le a szivemről el sem képzeled.- A hangomból áradt a gúny és az undor. Undorodtam tőle, hogy lehet ilyen könnyedén beszélni erről... Atya ég.
Hírtelen hányinger fogott el és feláltam.
-Jobb lesz ha hazamegyek, tökre leittam magam és rettenetesen rosszul érzem magam- Erre nevetni kezdett. Hát jó úgy néz ki részegen nevetséges vagyok.
-És mégis, hogy akarsz hazamenni? -Érdeklődött.
-Megkérem Mattet, hogy vigyen haza.
-Szerintem Matt ma már nem fog autót vezetni, már ő is részeg, ahogy itt mindenki.
-Akkor keresek egy, buszmegállót és busszal hazamegyek.
- De Abby éjjel 1-kor nem járnak a buszok. - nevett közben és megjelentek az arcán a gödröcskék.
- Kösz hogy kioktatsz, majd én megoldom, amúgy sem a te problémád.
Elindultam a bejárati ajtó felé, hogy szóljak Katynek hogy én lelépek. Ekkor Adam a kezem után kapott és ő is felál.
-Sajnálom. - Méjen a szemembe nézett és közel lépett hozzám.
Gyönyörűen csillogott a szeme a sötétben. És míg én a szemével voltam elfoglalva a kezét a nyakamra helyezte a másikat meg a derekamra. És megcsókolt. Lassan a számra tapasztotta a száját és megcsókolt. Finom mentol íze volt és puha a szája. Lassan a nyelve is átvándorolt a számba. Istenem ezt a csókot soha nem fogom elfelejteni. Olyan mintha a fellegekben járnék. Hosszú percekig csókolóztunk vagyis nekem annak tűnt.
Amikor befejeztük a csókot, még mindig nagyon közel állt hozzám, és a szemembe nézett, míg meg nem szólalt.
- Alhatsz a szobámban, Katy szerintem úgy is Mattnél alszik.
-Te itt laksz? - Érdeklődtem. Nem úgy nézett ki, mint egy diákszövetségi tag, bár Matt sem.
-Igen. Miért?
-Nem gondoltam volna rólad, hogy egy diákházban laksz.-Válaszoltam.
-Akkor megmutatom, hogy hol van a szobám.
-Nem fogok ott aludni, ahol az előbb te meg az a csaj tudod...Inkább hívok taxit vagy valami. - Erre csak nevetett.
-1. Nem hagyom, hogy taxival menj haza. 2. Az nem az én szobám volt. 3. A szobámban nem alhatnak olyan lányok akikkel lefekszem.
-Huh ezzel most nagyon megnyugtattál, jó tudni, hogy nem akarsz velem lefeküdni.- egy kicsit csalódott voltam a csók miatt és hogy ezt mondta.
Már nem voltam részeg, vagyis már nem. A friss levegő és a csók kijózanított.
-Nem arról van szó, hogy nem akarok lefeküdni veled, csak... Áh mindegy Akkor mehetünk? -Kérdezte.
-Mehetünk.
Megfogta a kezem és bevezetett a házba. Bent még mindig rengetegen voltak, Katy meglátott minket és odajött hozzánk.
- Abby már jobban vagy?-Érdeklődött.
-Igen, jobban.
- Hallod én itt alszom Mattnél, meg tudod oldani, hogy hazamenj vagy segítsek keresni valakit aki hazavisz??
-Nem kell, én is itt maradok.
-Ki szedett fel? Ne mond, hogy le akarsz feküdni vele? Legalább jól néz ki?
Kínos ez, mivel Adam itt áll mellettem és mindezt hallja és mert Katy ilyeneket kérdez. Láttam a szemem sarkából ahogy Adam elmosolyodik azok hallatán amiket Katy mond.
-Nem, dehogy! Adam felajánlotta, hogy nála alhatok.
Katy nagyot nyelt.
-De én azt hittem nem bírjátok egymást.
Adamnek néztem, majd ezt mondtam;
-Hosszú sztori.
-Ha temondod. Adam remélem tudod, hogy kinyirlak ha hozzáérsz Abbyhez.
-Nyugi van Katy tényleng nem érek hozzá, ha csak ő nem kéri. -Hát ez szörnyen megnyugattó. :D
Katy elköszönt, majd Adam felvezetett az emeletre. A folyosón rengeteg ajtó volt. Hátul az egyiknél megált és elővette a kulcsait. Kizárta az ajtót és udvariasan előre engedett és felkapcsolta a villanyt. Hát a látványtól nyelni köpni nem tudtam. A szoba nagy volt, olyan modernen berendezett és nem látszott rajta, hogy egy 21 éves fiú lakik itt. Van egy könyvespolc itt és egy tv egy íróasztal amin egy laptop van és az ágy meg olyan nagy és kényelmesnek tűnik.
-Na hogy tetszik?
-Klassz.
Előre vezetett az ágyhoz és leült, leültem én is mellé.
-Hozok neked valamit amiben alhatsz.
-Kösz, de nem kell fáradj ez is jó lesz amiben most vagyok.
-Nem hinném, hogy kényelmesen tudnál abban aludni, úgyhogy előkapok neked valamit. Majd meglátod, hogy meg fogod köszönni.
- Na jó, legyen.
Felált és odament egy szekrényhez , kinyitotta az ajtót és kivert belőle pár ruhát. Utána odajött hozzám és megszólalt:
-Ezt a pólót vedd fel, kimegyek amig átöltözöl.-a kezembe nyomott egyy pólót és kiment.
Gyorsan átöltöztem, hátha nagyon hamar visszaér vagy ilyensmi. Apoló elég hosszú volt, leért majdnem a térdemig és valami észveszejtően jó illata van. Adamnem rettenetesen jó illata van, olyan férfias. Ekkor valaki kopogott az ajtón.
-Kész vagy Abby? -kérdezte Adam. Hát ki más is lehetne.
-Aha, bejöhetsz.
Még ki sem mondtam teljesen, már bent is volt, úgy méregetett engem ,hogy elpirultam. Húzogattam lefelé a polót és próbáltam takargatni magam ahogyan csak lehet.
-Akkor én lefekszem aludni fáradt vagyok. -jelentettem ki.
-Oké.-válaszolta.
Odasétáltam az ágyhoz és jól befészkeltem magam. Adam lekapcsolta a villanyt és matatott még a szekrénynél valamit, nem láttam jól, hogy mit csinál, de azt hiszem, hogy átöltözött. Pár másodperc múlva az ágyon landolt. Ekkor felültem és rá néztem, a sötét ellenére is láttam az arcát, mivel az ágy az ablaknál van. Rámeredtem és elkezdtem beszélni hozzá:
-Te most itt alszol mellettem? Nem alhatsz itt! - Hebegtem.
-Miért nem alhatok itt? Ez az én szobám!
-Mert nem és kész.
-Ha tetszik neked, ha nem én itt fogok ebben az ágyban aludni és pont.
Én és az a makacs fejem. Megfogtam egy párnát lehajítottam a földre és lerántottam a takarót Adamről és lefeküdtem a földre. Hallottam amint Adam felkel az ágyból, majd hirtelen felemelt a földről mint egy krumpliszsákot és lerakott az ágyra. Fölémmagasodott és úgy nézett a szemembe.
-Olyan egy makacs nő vagy.-Mondta.
Ezen csak mosolyogtam, majd egyre közelebb hajoltunk egymáshoz míg össze nem ért a szánk. Hosszasan csókolóztunk, míg le nem állított.
-Francba. -Mondta majd elhajolt tőlem és a hátára feküdt jó messze tőlem.
Nem szólaltam meg jó ideig. Míg végül ki nem buktak a szavak a számon.
-Miért nem ajánlottad fel, hogy hazaviszel? -Kérdeztem. - És ne mond azt, hogy részeg vagy és ittál mert ez nem igaz.
-Majd reggel. Most aludj. -Mondta. Az oldalára fordult, hogy ne láthasson engem. De én így sem tágítottam.
-Nem!
-Rendben. Ha tudni akarod azért nem akartalak hazavinni, mert nem volt kedvem az éjszaka közepén fuvarozgatni egy csajt aki állandóan bosszant.
-Tök kedves tőled. Gyűlölsz, haza nem viszel, de mégis felajánlod, hogy nálad aludjak. Ez egyszerűen nagyszerű.
A fal felé fordultam és behunytam a szemem. Hogy megbántotte? Igen! És, hogy mi a legrosszabb, hogy kezdem azt hinni, hogy csak a bugyim akarja leimádkozni rólam. És én hülye hagytam, hogy kétszer is megcsókoljon. És vajon mi lesz reggel? Ez szörnyen kínos fog lenni. Vajon ki fog akadni rám. Vagy úgy tesz mintha nem is emlékezne, pedig én tudom, hogy nem fogja elfelejteni. Nem részeg. A nagy mélázgatás közben lassan elnyomott az álom.
Ez a fejezet is kész. Ha tetszett akkor valamilyen módon közöld velem légyszi, hogy tudjam, hogy elnyertee a tetszésed és, hogy érdemese folytassam. Votolj vagy kommentelj. Köszönöm, hogy elolvastad.😉 Puszi. 😘
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro