Hétfő reggel a telefonom ébresztője zavart meg az alvásba, kinyitottam a szemem és a telefonom után nyúltam. Alig értem el, mert Adam az útamba volt és még aludt,nem akartam felébreszteni, de addig nyújtózkodtam amig sikerült kikapcsoltam azt a fránya ébresztőt. Hírtelen kezeket éreztem a derekamon és hamar a hátamra fektetett Adam. Fölém magasodott és mosolygott kezeivel az ágyon támaszkodott.
-Jó reggelt Cica.
-Neked is. 
Puszit nyomott a számra,  majd még eggyet és még eggyet. 
-Hány óra? -Kérdezte egy hatalmas ásítás közben.
-Fél 7 szóval ideje készülődni.  8-tól óránk van.
-Tőlem itt is maradhatunk, ellóghatnánk az egész napot.-Megvillantotta azt a szekszi mosolyát.
-Be kell mennünk! -Mondtam neki határozottan.
-Oké.
Felkeltünk nagy nehezen,  majd hamar összekaptuk magunkat és már indultunk is. Fél 8 volt szóval van még egy fél óránk.  Szuper és mivel kocsival mentünk, így hamar oda értünk.
Amikor odaértünk az egyetemhez,  nem tudtam, hogy mit tegyek. Egy kicsit legyek visszafogottabb vagy viselkedjek úgy mint eddig. Nem tudom, hogy Adam szét akarjae kürtölni azt, hogy mi van köztünk. Ezen gondolkoztam amig Adam ki nem zökkentett ezekközül a gondolatok közül.
-Itt akarsz maradni a kocsiba, vagy talán kiszálhatunk? -Kérdezte közben a kezét a combomra rakta.
-Kiszálhatunk.
Kiszáltunk a kocsiból. Ő odasétált hozzám és kivette a kezemből a táskám.
-Add ide, majd én viszem.
-Nem kell.  El barom én is.- Erősködtem,  de semmi értelme nem volt nem adta vissza a táskám.
-Elkisérlek az órádra.
-Köszi. -Hálálkodtam.
Amíg a termem felé haladtunk szorosan magához ölelt. Sokan megnéztek főleg a lányok,  de én emelt fejjel ballagtam Adam mellett. Amikor odaértünk a teremhez, már láttam, hogy sokan vannak már és ők is meg fognak bámulni. Bementünk a terembe.  Leültem a szokásos helyemre.  Adam lerakta a táskám az asztalra és odahúzott magához.  Hírtelen lecsapott a számra és megcsókolt közben a kezei a fenekem felé haladtak.  Éreztem magamon az osztálytársaim tekinteteit,  de nem érdekeltek.  Semmi közük ahoz, hogy én mit csinálok és mit nem. Amikor már levegőt sem kaptunk elhúzódott tőlem.
-Cica nekem most mennem kell.  Ebédnél találkozunk. -
-Rendben.-Bólintottam.
Még nyomott egy puszit a számra, majd elment.  Amikor kilépett az ajtón leültem a helyemre.  Körbenéztem a terembe,  most komolyan mindenki engem nézett.  Nem láttak még embert vagy mi? Egy két lány úgy nézett rám, mintha megöltem volna valakit. Elég bajuk lehet.  Odatipegett hozzám az osztály kurvája Kim húszcentis magassarkujával .
-Nocsak Hamupipőke összejött a herceggel? -Kérdezte gúnyosan.
-Bajod van vele?-Kérdeztem vissza.
-Úgy sem fog sokáig tartani, amint megkap már dob is egy másik lányért.
-Ne légy benne olyan biztos.-Titogzatoskodtam.
-Ezt hogy érted?
-Neked az égvilágon nem tartozok magyarázattal.
Ekkor bejött a tanár és Kim elment és leült a helyére. Úgy utálom az ilyen embereket, akik más gondjával vannak elfoglalva. Na meg a pletyka, gondolom ebédszünetre mindenki értesülini fog rolam meg Adamről.
És eljött a várva várt ebédszünet,  óra után egyből az ebédlőbe tartottam. Alig vártam,  hogy újra lássam Adamet.  Nem akarok nagyon rajta lógni, hogy ne érezze úgy,  hogy mindig vele akarok lenni és a végén besokall tőle.  Mivel még nem volt igazi barátnője így nem akarom, hogy már most zátonyra fusson a kapcsolatunk.  Azt szeretném,  ha mindent meg tudnánk beszélni. A nagy gondolkozás közben elértem az ebédlőig.  Körülnéztem és láttam, hogy csak Katy van itt.  Odasétáltam és leültem mellé. 
-Szia.-Üdvözölte.
-Szia. Milyen volt a hétvége? -Mivel nem találkoztunk többet az után így valahogy éreztem,  hogy ezt fogja kérdezni.
-Remek.- Elmosolyodtam, jó érzés fogott el amikor arra gondoltam,  hogy milyen is volt a hétvége és az, hogy kivel töltöttem még nagyobb örömmel töltött el.
-Itt jönnek!-Katy az ajtó felé pillantott és már tudtam is hogy miről beszél. Odapillantottam és láttam, ahogy Adamék közelednek.  Amikor a tekintenünk találkozott nagy mosolyra húzta a száját én is mosolyogtam. Odaértek hozzánk Adam lehuppant mellém,  Matt Katy mellé,  Ethan, Harry és Nate az asztal többi részéhez. Adam odahajolt hozzám,  keze közé fogta arcom és megcsókolt.  A csók végén halkan mondta :
-Hiányoztál!
-Te is nekem.
-Ez mi?  Ti ketten most együtt vagytok vagy csak szexeltek?-Kérdezte Ethan kerek szemekkel.
-Együtt vagyunk. -Mondta Adam miközben összekulcsolta ujjainkat és büszkén kihúzta magát.
-Helló. Látom megvan az új álompár, szépség és a szörnyeteg. Meddig fog ez tartani két napig?  Gondolom, most mindenki meg akarja majd dugni Abbyt amiért sikerült maga köré csavarnia téged Adam.  És még jól is néz ki, lehet, hogy én is sorbaálok nála hátha sikerül letoljam a bugyit róla. -Mondta egy srác,  ő is olyan menő féle.  Láttam már egy párszor és azt hiszem az a neve hogy Cole.
Alig, hogy kimondta ezeket Adam már fel is ált és nekiesett.  Kezével megragadta a srác poloját és nekilökte a falnak,  majd behúzott neki egyet. Láttam, hogy Cole arca vérzik. Lefagytam a sokk miatt és csak ültem ott. Cole is megütötte Adamet és összeszorult a szívem. Mindenki őket nézte az ebédlőbe. Feláltam és odamentem.  Épp Adam Coleon ült és ütte. Szegény moccani sem tudott.
-Adam!-Ordítottam el magam.
Egyből megfordúlt és észrevettem,  hogy a szája felhasadt és vérzik.  Visszanézett Colera és szerintem ő is észrevette,  ha tovább folytatja annak nem lenne jó vége. Felált, majd kiviharzott az ajtón.  Utána akartam menni, de Matt az utamba állt.
-Várj egy kicsit. Szerintem nem lenne jó utána menni, hadd,  hogy egy kicsit legyen egyedül,  gondolom nem büszke arra amit tett és arra végképp nem,  hogy előtted.
-Igazad van várok egy -két percet.
Megfogadtam Matt tanácsát és vártam egy kicsit,  majd Adam után mentem. A parkolóban találtam meg a kocsija előtti járdán ült.  Odamentem és leültem, de nem szóltam egy szót sem.
-Annyira sajnálom, én...én amikor belegondoltam,  hogy hozzád akar érni akkor legszivesebben kinyirtam volna.- Magyarázkodott,  látszott az arcán, hogy bántja a dolog.
-Semmi baj, megértelek,  de máskor ne üsd ennyire ki. -Erre csak elmosolyodott. -Mit szólnál hozzá,  ha kihagynánk a többi órákat és elmennénk valahová?  De előtte rendbe rakom a sebeidet. -Ajánlottam fel neki.
-Rendben.
Elmentünk hozzánk és itt tisztitottam ki a sebeit,  elővettem az elsősegélyes dobozt és szép óvatosan rendberaktam sebes arcát. Hosszú percekig nem szóltunk egymáshoz, míg Adam meg nem törte a csendet.
-Nem vagyok elég jó neked! -Ezt halkan mondta, de elég hangosan ahoz, hogy halljam.
-Ezt hogy érted? -Kérdeztem,  mert tényleng nem értettem ezt miért mondja. -Miért ne lennél elég jó nekem?
-Nem érdémellek meg!
-Ne mondj ilyen butaságot!  Szeretlek és csak ez számít.
-Szeretlek! -Súgta a fülembe,  majd magához vont és megölelt.
Szeretem amikor azt mondja, hogy szeret,  valami nagyszerű érzés ezt az ő szájából hallani.
Szerencsés lehetek hogy pont én vagyok az akibe beleszeretett.  Pedig nem vagyok különleges, még szép sem vagyok annyira mégis belémszeretett és én is belé. Adam elengedett és besétáltak a fürdőbe.  Valami elkezdett rezegni,  Adam telefonja volt az,  biztos kiesett a zsebéből amikor felált.  Gondoltam megnézem,  nem lehet belőle baj, hátha fontos vagy valami.
Odanyultam a telefonhoz és feloldottam,  és láttam, higy egy SMS érkezett.  Csodálkozva néztem,  hogy ki küldhette,  mert egy lány nevet írt ki méghozzá azt a ribanc Mollyét.  Kiváncsiságból megnyitottam.

Molly
Szivi írj már vissza.  Nagyszerűen éreztem magam pénteken, megismételheznenk. Gyere át és ez vár rád....

A szöveg után csatolt egy meztelen képet.  Elöntött a düh, azt sem tudom mit éreztem akkor amikor megláttam azt az SMS-T jobb lett volna nem megnézni.  Hallottam,  hogy nyílik a fürdőszoba ajtója és kiejtettem a kezemből a telefont egyenesen az ágyra.

Remélem tetszik ez a fejezet.  Ha igen akkor votolj hogy tudjam a visszajelzésekből hogy elnyerte a tetszéseteket vagy, sem. További jó olvasást.  Sziasztok 😘