-Hé Adam, figyelj-néztem még mindig a földön fetrengő gyerekre-csak annyit akarok mondani, hogy izé szóval kössz, hogy itt aludhatok.

-Azta, te tudsz kedves is lenni egyszer az életben, fogadni mernék egy évben csak egyszer fordul elő ilyen-mosolygott ilyen gusztustalan félmosollyal.

-Ha ha de vicces vagy-forgattam meg szemeim.

-Amúgy, nincs mit-vont vállat-neked bármit-és kacsintott.

-Mit kacsingatsz, tikkel a szemed?-álltam fel az ágyról, útközben megpaskoltam Adam fejét és le mentem a lépcsőn.

-Most meg hova mész?-kiabált utánnam.

-Minek látszik, hova megyek?-néztem hátra és felhúztam szemöldököm.

-Hát nagyon el, és engem nem is akarsz vinni?-jött utánnam és nézett nagy barna boci szemekkel.

-Mivagy te kutya? Megsétáltassalak?-nevettem fel, közben előhalásztam a zsebemből telefonom és konstatáltam, hogy már 1 óra és még csak reggeliztem.

-Kikérem magamnak, hogy így beszélj velem-nevetett ő is.

-Na jó, gyere buksi megyünk enni-ragadtam meg a csuklóját és kihúztam a házból.

-Buksi?-vágott furi képet-Liza, Liza, Liza drága kicsi Liza-jézus ez nagyon ilyesztő-nem megyünk el kajálni, mászunk vissza és rendelek pizzát.
Ezzel a lendülettel vissza is tuszkolt az ajtón.

Levágtam magam a kanapéra, direkt úgy, hogy Adam sehogy se tudjon normálisan ideférni. Megfogtam a távirányítót és valami értelmes adó után néztem.

-Nah menj odébb-biccentett a fejével.

-Minek?-néztem rá nagy szemekkel.

-Talán, hogy én is ide férjek?-kezdett el nevetni.

-De ki mondta, hogy én ide engedlek?-ajándékoztam  meg egy ezer wattos mosollyal.

-Jó akkor csinálok magamnak helyet.
Hirtelen elkezdett jönni felém, felsem tudtam fogni mit akar, megfogta a bokám és le rántott a kanapéról.

-Adam, a kurva anyád, de köcsög vagy!-kezdtem kiabálni mert hát engem csak ne hajigáljon.

-Hé hé nyugi-nyújtotta a kezét, hogy felsegítsen amit én természetesen ellöktem és felálltam egyedül.

-Feltudok állni magamtól is-puffogtam és lehuppantam egy fotelbe.

-Nah hát azt vettem észre-röhögött.

-Köcsög vagy!-néztem el durcásan.

-Csak vissza kaptad a fentit-vont szórakozottan vállat.

-Akkor is köcsög vagy.

-Naah ne durcizz már, inkább mondd meg milyen pizzát akarsz-vette elő a telóját.

-Hawai-mondtam mosolyogva.

-Okeska, rendelem.-és kiment telefonálni. Engem itt hagyva, így körbe tudtam nézni.
Hát nem nagy durranás ez a kis faház, tele van családi képekkel a polc és Adam kiskori fényképeivel, tök aranyos volt kicsinek ezek a szétálló fülek és még a kis szöszke haja, hát haláli.

Amíg én kiszórakoztam magam a fényképek nézegetésével addig Adam becsörtetett és oda állt mellém.

-Hát te mit nézegetsz?-szuszogott bele a nyakamna ami eléggé irritáló.

-Még mindig semmi közöd hozzá-léptem el tőlle és mentem vissza a kanapéhoz, folytatni az elöbbi tevékenységem.