~~9.felyezet~~
-Jézusom. Mit tegyünk?-kérdezte.
-Nem tudom. Nem mondhatjuk el de nem is hazudhatunk.-mondtam.
-Najó. Van egy őrült ötletem.-mondta furcsa mosollyal.
-Oké..de ugye semmi gyilkolás?-kérdeztem
-Dehogy is-nevetett.-elmondjuk. De előbb elmegyünk hozzátok.
-Ha elmondjuk bűntudatom lesz. Mert Lily & Lou-Anne a legjobb barátaim.
-Majd megoldjuk. Apránként.
-Oké!?-mondtam és kérdeztem egyszerre.
-Várj valamit még kiveszek a szekrényemből-majd benyult a szekrényébe és kivett egy könyvet, nekem meg elkerekedett a szemem. Dasy szekrényének dekorálása valami horrorisztikus volt. Véres kézlenyomatoknak tűnő átlátszó papirra festett képek sokasága. Becsaptam az ajtaját.
-Ezt azért ne mutogasd senkinek. Oké?-kérdeztem
-Jo...gondolom itt ez nem szokványos.-felelte, mire én bólintottam.
Elindultunk az ajtó fele. Will ott várt.
-Mehetünk?-kérdezte és felkapta a föltdről a táskáját a fél vállára.
-Aha. De majd bejössz hozzánk? Beszélni akarunk veled-mondtam, mosolyt húzva az arcomon.
-Persze. De ketten akarjátok mondani?-nézett rám fura fejjel.
-Aha-feleltük egyszerre Dasy-vel.
-Beavattok a lányos titkaitokba?-nevetett, aztán elindultunk.
-Nem teljesen-felelte Dasy helyettem is.
Némán mentünk az úton így hárman egymás mellett. 15 perc alatt haza is értünk. (Kicsit lassabban mentünk a szokásosnál)
Hazaérve a nappaliban volt a nővérem apuval.
-Hello-köszöntem.-Nem baj ha kicsit eljött Will & Dasy?
-Nem menjetek csak fel.-felelte apa. Ahogy láttam valami akció filmet néztek. Úgyhogy nem zavartam őket. Felmentünk a lépcsőn, és bekanyarodtunk a szobámba. Leültünk az ágyamra és egy darabig csak néztünk magunk elé. Egyedül Will bámult értelmetlenül.
-Kezd te-suttogta Dasy.
-Najó..valaki elárulná mi folyik itt?-értelmetlenkedett Will, és látszott rajta hogy nem tetszik neki a tudatlanság.
Sziasztok❣
Először is bocsi, hogy ennyit késtem ezzel a résszel. Így nyáron azt hittem, könnyebb lesz kitenni részeket meg hasonló, de nem...
Szóval nem tudom mikor jön a következő, de próbálok igyekezni.
Köszi hogy elolvastátok és a helyesírási hibákért bocsánat❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro