- Cameron! - mondtam idegesen, mert egy percig csendben ült előttem.
- Jake - mondta ki.
- Mi? - kérdeztem vissza. Biztos rosszul hallottam. Jake nem tehetett ilyet! Nem ölhette meg a SAJÁT anyánkat!
- Jake ölte meg - mondta Cameron, majd sírva ölelt át.
- Ezt honnan veszed?
- Hallottam, amikor valakivel telefonált. Azt mondta, hogy nagy hibát követett el amikor megölte anyát.
- Hol van? - kérdeztem lehunyt szemmel.
- Szerintem a szobájában - nézett rám Cameron. Leszálltam az ágyamról, és bekopogtam. Kiűztem minden gondolatot a fejemből.
- Gyere! - hallottam az ajtón túl. Lenyomtam a kilincset, és bementem. Jake az ágyán ülve telefonozott. Megindultam felé.
- Szia, Jessi - nézett rám. Ráugrottam, és ütni kezdtem.
- Miért?! MIÉRT?! - ütögettem a mellkasát.
- Mit miért?
- Gyilkos! GYILKOS FÉREG VAGY! - ütöttem tovább.
- Jessi! Szállj le rólam!
- NEM! GYILKOS VAGY! MEGÖLTED ANYÁT!
- Jessica!
- HOGY TEHETTED?! MIT ÁRTOTT NEKED?!
- Nekem semmit!
- AKKOR?! BAZDMEG, TE GYILKOS FÉREG VAGY!! - mondtam, mire Jake fordított rajtam, és már alul voltam. Jake felül volt.
- NEM VAGY NORMÁLIS! NEM VAGY TÖBBÉ A TESTVÉREM! - üvöltöttem a szemébe. Jake szorosan lefogott.
- Nem tudod, hogy miért tettem! Semmit se tudsz, mert egy hisztis picsa vagy! - mondta Jake.
- DÖGÖLJ MEG! - löktem le magamról. Átmentem a szobámba összepakolni néhány ruhámat.
- Mit csinálsz? - kérdezte Cameron.
- Elmegyek - mondtam sírva.
- Hova?
- El. Messzire - fogtam a bőröndömet, és kimentem. Írtam egy búcsú levelet apának és Cameronnak.
Elmegyek, mert nem bírók egy légtérben lenni egy gyilkossal. Anya gyilkosával. Ne keressetek, ne hívjatok. Sajnálom, de nem bírom tovább. Hiányozni fogtok!
Szerető lányod, és nővéred Jessica!
Könnyezve tettem le az asztalra a levelet. Fogtam a bőröndömet, és kimentem a házból. Gyalog indultam útnak. Két óra múlva érkeztem meg. Kopogtam.
- Szia, Jessi - köszönt mosolyogva Avery.
- Szia, lehet egy szokatlan kérdésem?
- Persze.
- Lakhatok itt? Csak pár napról lenne szó utána elmegyek - mondtam a nappaliban.
- Nem - mondta Avery. Szomorúan bólintottam.
- Oké, akkor nem is zavarok tovább.
- Nem mehetsz el pár nap múlva, mert ideköltözhetsz - mondta, mire nekem akkora kő esett le a szívemről.
- Tényleg?
- Persze - mondta, és megölelt.
- Köszönöm! - mondtam boldogan.
- Minek örülünk? - kérdezte Cody.
- Mától lett egy lakótársad - mondta Avery.
- Igen? Ki? - kérdezte értetlenül.
- Én - ugrottam a nyakába. Cody szorosan átölelt.
- Ez jó, de miért?
- Jake miatt.
- Mit csinált?
- Ő ölte meg anyát - mondtam könnyezve.
- Mi? - kérdezte Cody.
- A bátyám egy gyilkos - mondtam.