Még mindig félek. Hiába mentettek meg a fiúk, még mindig félek. Akárhányszor érnek hozzám, pánikba esek.
- Jessi, figyelsz? - kérdezte mosolyogva Cody.
- Mi? - eszméltem fel a gondolataimból.
- Megkérdeztem, hogy mit kérsz enni - mondta mosolyogva.
- Ja, egy alma jó lesz - válaszoltam gyorsan. Cody furcsállva nézett rám.
- Biztos? - kérdezte aggódva.
- Igen - bólintottam. Cody megvette a kajákat, és visszamentünk a hotelba.
- Nem kevés neked az az egy alma? - kérdezte Cody.
- Nekem tökéletesen elég - mondtam. Cody végül odaadta az almát. Közben az ujjaink összeértek. Gyorsan elvettem az almát, és beleharaptam.
- Mm, de finom! - mondtam miután lenyeltem a megrágott falatot.
- Örülök neki - mondta mosolyogva Cody.
- Tudod milyen érzés amikor egy héten keresztül két naponta két szelet kenyeret ehetsz? - kérdeztem két falat között.
- Nem gondoltam, hogy ennyire borzalmas volt - mondta lehajtott fejjel Cody.
- Pedig az volt, nekem elhiheted - mondtam.
- Húzd fel a falad! - mondta Cody.
- Mi? - kérdeztem értetlenül.
- Csináld! - mondta Cody. Megpróbáltam gyorsan felhúzni. Sikerült! Sikerült felhúznom a falamat időben! Egy óra elteltével már fájt a fejem.
- Oké, leengedhted - mondta Cody. Lassan leengedtem, és a földre estem.
- Jól vagy, Jessi? - kérdezte aggódva Cody.
- Igen, persze - mondtam, miközben felálltam.
- Add a kezed - nyújtotta a kezét. Bizonytalanul elfogadtam. Segített felállni.
- Oké, köszi - húztam vissza a kezem gyorsan.
- Bennem megbízhatsz - mondta nyugtató mosollyal az arcán.
- Tudom, de honnan tudtad, hogy fel kell húznom a falat? - kérdeztem.
- Megéreztem - vont lazán vállat. Ahogy visszaértünk a hotelbe, Cody kiosztotta a vásárolt kajákat.
- Jessi, te nem eszel? - kérdezte Lola.
- Már ettem - mondtam.
- Mit? - kérdezte Daniel.
- Egy almát - mondtam lazán. Csörögni kezdett Daniel telefonja.
- Szia, Crystal - köszönt Daniel.
- ...
- Aha, tudod hol van?
- ...
- Tudod, hogy ki az??
- ...
- Ő?! Ne szórakozz!
- ...
- Oké, megmondom neki - mondta, és lerakta. Kérdőn néztünk rá.
- Mi van? - kérdezte Cody.
- Crystal megtalálta a lélektársad - mondta Daniel.
- Igen? Tudja, hogy hol van? - kérdezte Cody. Mosolyogva néztem őket. Szomorú mosollyal.
- Igen, és még azt is elmondta, hogy ki az.
- Ki az? Daniel, mondd már! - sürgette Cody. Daniel szólásra nyitotta a száját.
- A lélektársad...