Part 1
Ez is egy átlagos napnak indult, csak hogy nem úgy végződött....
Reggel csörgött az ébresztő órám, feltalápászkodtam a pihe-puha ágyikómból, majd az éjjeli szekrényemre pillantottam .5:17.
Oda botorkáltam a szekrényemhez és kivettem egy világoskék farmert a krémszínű kötött pulcsimmal együtt, majd bementem a fürdőbe. Megmostam az arcom és a fogam, felvettem a ruhám és a kedvenc nyakláncom, majd elkezdtem kifésülni a hajam. Hosszú vörös hajam a derekamig ér, ezért úgy döntöttem, kiengedve hagyom. Sminkelni nem nagyon szoktam mert, az arcom tele van szeplőkkel és ezeket sokáig tartana eltűntetni. Amikor ezzel végeztem vissza mentem a szobámba felvettem a fekete balerina cipőmet és lerohantam a konyhába reggelizni. Öt perccel később egy alma társaságában és a kedvenc könyvemmel a kezemben vettem fel a táskámat. Persze amilyen ügyes vagyok elejtettem az almát, a könyvem és még a mobilom is kiesett a kezemből. Erre a nagy zajra anyu kijött a szobájából, (mert ugye ilyen korán még csak én vagyok indulásra készen) hogy megnézze mi történt. Szomorúan tudattam vele, hogy összegyűrödött a könyvem, aztán beleraktam a táskámban, a telefonom a hátsó zsebembe, az almát pedig a kezembe és elindultam a buszmegállóhoz. Persze mire kiértem a busz elment, pedig még futottam is.
-Szemét buszsofőr itthagyott, mikor még csak 5:53 van- mondtam a magamét, majd elindultam gyalog. A suli negyven percre van a hazunktól gyalog úgyhogy sietnem kellett, bár igy is beérek 6:30-ra és 8:00-kor csengetnek be. Tudom mindenki hülyének néz, amiért másfél órával előbbre megyek, de utálok késni bármiről is legyen szó. Ilyenkor általában a sulival szemben lévő parkban olvasok amíg be nem engednek. Igen, hét előtt senkit nem engednek be ( hétkor kezdődik a nulladik óra).
Augusztus 31.-én a becsöngetést várom az ofő óránkra. Ugyanis a mi sulinkba már 31-én bekell menni, hogy megkapjuk a könyveket és az órarendet. Holnap az évnyitó ünnepség után már rendes órák lesznek tartva.
Bementem a terembe és mit sem törődve az "ezer éve nem látott" osztálytársaimmal leültem a harmadik sor középső padjába, és elkezdtem olvasni. Lassan becsörtetett az egész osztály majd az ofő becsukta az ajtót.
-Milyen jó újra látni titeket!- köszöntött minket egy nagy mosollyal Mr. Hatch. Ezután megkaptuk az órarendet és a tankönyveket, majd megbeszéltük a teremrenedet. Óra vége előtt öt perccel az ofő szólt hogy elmehetünk és kifelé vegyük el a belépőkártyánkat.
Épp kifelé indultam a teremből, amikor Mr. Hatch félrehívott.
-Igen? - kérdeztem meglepődötten.
-Nos- kezdte az ofő- az idei tanévben egy új diákkal bővül az osztályunk, aki Main-bol költözött ide és még nem ismeri a környéket, mivel én úgy gondolom az osztályból te vagy a legmegbízhatóbb rád bíznám ezt a diákot.-fejezte be az ofő a mondandóját.
-Hát...én.....ööö- dadogtam össze-vissza- nem is tudom, nem hiszem, hogy erre én lennék a legalkalmasabb.
-Már megbeszéltem a szüleiddel és beleeggyeztek!-monda gyorsan mielőtt még nem-et mondtam volna.
-Háát.....akkor legyen- mondtam kissé bizonytalanul. Azt hiszem ez volt életem legrosszabb döntése........
Itt az új rész!! Remélem nem haragszotok amiért ilyen későn hoztam.😘
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro