- Nincs smaci Potter, nem a barátnője vagyok!

- Kérem!

- Kérem Uram.

- Kérem Uram!

- Felejtse el, Potter. Nem játszunk ilyet.

Harry csalódottan és frusztráltan nyöszörgött, remélve, hogy ezzel eléri célját ám kétségbeesett próbálkozásának semmi eredménye nem volt. A férfi egyértelműen nem szándékozott megadni neki azt, amit akart. Ettől pedig egyre növekvő düh kezdett forrni az ereiben. Nem tudta elhinni, hogy a férfi ilyen szinten felizgatta és ennek ellenére most egy nyomorult csókot nem képes adni neki. Pedig iszonyúan vágyott rá. Sokkal jobban, mint azt valaha bárkinek is mersze lett volna bevallani. A Bájitalok mestere elképesztően csábító volt, és nagyon értett ahhoz, amit csinált. És nos, nem csupán a bájitalokhoz... Harry teljesen elveszítette miatta a józan eszét és ezzel tökéletesen tisztában volt. De már nem érdekelte. Már nem érdekelte semmi más, csak az, hogy a férfi nyelvét végre a sajátján tudhassa.

De mit sem törődve frusztrációjával, Professzora továbbra is kitartóan ostromolta a nyakát és Harrynek egy vad ötlet fogant meg az elméjében. Ha a férfi játszani akar, akkor játszanak keményen! Minden további gondolkodás nélkül belemarkolt tanára hajába majd felrántotta a fejét és mielőtt meg bármit is reagálhatna a másik már rá is tapadt azokra az ajkakra mikre az elmúlt fél órában mindennél jobban vágyott. Piton vékony alsóajkát a fogai közé vette és kegyelem nélkül beleharapott. Azonnal érezte a másik sima, kissé fémes ízű vérét és a Bájitalok mestere a következő pillanatban már el is rántotta a fejét.

- Ah!

Piton meglepetésében szája elé kapta a kezét és gyorsan letörölte róla a kibuggyanó, forró vért. Megszemlélete ujjain a piros foltot majd elismerően nézett a fiatal Griffendélesre. Igazán szórakoztatta a fiú kreativitása, és az, hogy ennyire vágyott rá. Nagyon is értékelte, hogy megpróbálta megszerezni, amit akart. És ehhez nem általlott bevetni minden ezközt, ami a rendelkezésére állt. Tudta, hogy nem a legjobb ötlet, de úgy vélte jutalmat érdemel a kölyök és ha őszinte akart lenni magával tudta, hogy valójában Ő is szívesen megízelné azokat a piros ajkakat. Hozzászokott már ahhoz, hogy nem csókolózik senkivel. Még szex közben sem. Túlságosan... intimmé teszi a dolgokat. Veszélyesen intimmé. És onnantól kezdve elveszik a fölénye, amit kihasználhat. Talán néha nem csak információ szerzés miatt kéne kefélnie, hanem szórakozásból is. Ha jobban belegondolt, olyanra már igazán nagyon régen volt példa. A szex neki már régóta munkaeszköznek számított, és a hatalomgyakorlás vagy információszerzés egyik leghatásosabb módszerének. Tudta jól, hogy ha akar, igazán vonzó tud lenni más emberek szemében és ezt könnyű volt kihasználni. De ezekben az aktusokban soha nem volt semmi intimitás vagy bármiféle gyengédség. Most mégis megmagyarázhatatlan vágyat érzett arra, hogy magáévá tegye az Aranyfiú száját is... ráadásul oly lelkesen könyörgött is érte, hogy egyszerűen képtelen volt ellenállni ekkora csábításnak.

Ám amint megízlelte a kölyök mámorítóan édes száját TUDTA, hogy hibát követett el. Nem szabadott volna engedni a kísértésnek... a fiú túl élénk volt, túl heves. Túl odaadó. Lehet tudatában sem volt annak mit tesz, de már most olyan szenvedéllyel viszonozta a csókot, amit a Bájitalok mestere életében még csak kevésszer tapasztalt. Ráadásul a fiú istentelenül finom is volt. Nem igazán volt híve a csókolózás művészetének, de a srácnak mámorító íze volt... mentás és gyümölcsös egyszerre, friss, de mégis mézédes akár csak a lédús, puha barack. Perselus jól tudta, hogy ez valami olyan, amire nagyon hamar rá tudna szokni. Pont ezért volt annyira veszélyes engedni a csábításnak és megkóstolni a Griffendéles ajkait...

Harry majd elájult a hirtelen jött szenzációtól... nem tartotta magát túlságosan szakértőnek a csókolózás témakörében, de azért amatőrnek sem, hiszen volt már pár partnere és Ginnyivel is lassan egy éve jártak. De a férfi határozottan PROFI volt, ehhez semmi kétség nem fért. Az íze pedig semmihez sem hasonlíthatóan egyedi és fűszeres, mint egy erős, mámorítóan egzotikus tea. Valahogy jóval karakteresebb volt, mint bármelyik eddigi partnere és sokkolta határozottabb is. Eddig mindig ő volt irányító szerepben és most elmondhatatlanul jól esett neki ez a másfajta felállás. Amúgy sem rajongott soha az irányítói szerepért és mindig is ki akarta próbálni, hogy milyen az, ha egy nem ő a domináns fél. És határozottan úgy találta, hogy sokkal jobban bejön neki ez a felállás... De sejtése szerint ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy tanára lehengerlő a technikája pedig elképesztő. Nagyon érti a dolgát. Sose volt még ilyen élményben része, de már most megesküdött magának, hogy nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy ezt átéli. Másabb volt, mint lánnyal csókolózni. Egyértelműen jobb. Imádta, hogy Professzora dirigál és neki csak idomulni kell a ritmushoz. Hogy minden mozdulata mögött ott érzi a férfi nyers erejét. Hogy tüzes, de mégis érzéki egyszerre és olyan mértékben lángra lobbantja a vérét, amit eddig még sosem érzett. Olyan mélyről jövő, ősi vágyat ébreszt benne, amit még soha senki. De mégis, amit a legjobban élvezett, az az volt, az a tudat, hogy partnere is élvezi. A halk, mély nyögések, amelyek elhagyták tanára ajkai egyértelműen erre utaltak... Ráadásul a Bájitalok mestere egyre hevesebb és hevesebb, egyre birtoklóbban csókolta.

A Griffendéles halványan érezte, ahogy a tanára rámarkolt a derekára majd egy hirtelen mozdulattal megszakítva csókjukat az ölébe rántotta. Harrynek ennél nem is kellett több, azonnal a férfi vékony dereka köré kulcsolta lábait és engedelmesen elemelkedett az asztaltól, ahol eddig ült.

A hirtelen pozíció váltásnak pedig nem várt következményei lettek. Az idősebbik farka egyenesen a fiú farpofái közé csúszott, olyan tisztán és tökéletesen, mint ami oda lett teremtve.

Mindketten egyszerre nyögtek fel.

Az idősebbik keze azonnal egy satut megszégyenítő erővel a fiú fenekébe markolt, el sem engedte azt. Harry pedig örömében felzihált és homlokát az idősebbik vállára ejtette.

- Ez csipke?

A pozíciójuknak köszönhetően a férfi ajkai szinte súrolták a fiú fülét, és Harry folyamatosan érezte tanára szaggatott légvételeit és halk sóhajait, amint megpróbálja visszafogni magát, és beszédre kényszeríteni magát. Harry ezt elképesztően erotikusnak találta... jól esett neki a tudat, hogy Professzora is annyira izgatott, mint ő maga.

A férfi kérdését hallva viszont mélységesen elpirult, de felemelve a fejét csábítóan és kissé sunyi mosollyal bólogatni kezdett. Tetszett neki a férfi hangszíne és az a tűz, amit a szemében látott. Az, hogy valaki ennyire megőrült érte, szokatlan melegséget töltötte el, de nagyon zavarba ejtő érzés is volt egyszerre. Valahogy ez a tűz, ez a szikra Ginnyvel egyszerűen sosem volt meg, sosem égette még ennyire a vágy bárki iránt is. Mindig is azt hitte, hogy amiről mindenki beszél, az elemésztő tűz és a leküzdhetetlen sóvárgás csak költői túlzások. Hogy az emberek szeretik felnagyítani a dolgokat. Hiszen ő maga sosem tapasztalt ilyesmit amikor együtt volt a barátnőjével. De most mégis, a férfivel... megtörtént az, amiről azt hitte, hogy csak mese, és az emberek csak túloznak. Most érezte azt, amiről sejtése szerint eddig mindenki beszélt... Piton karjai között érezte.

- Igen Uram.

- BUGYI VAN RAJTAD?

- Igen, uram. Tudja... a részletek fontosak.

- Merlinszerelmére.... nem birom tovább. Dőlj az asztalnak.

Kedves Olvasóim!

Nagy valószínűséggel ezt a rörténetet a wattpad törölni fogja, irányelv sértés miatt.
(Öncélú szexuális tartalom)
Ezért arra kérek mindenkit, hogy aki olvasni szeretné a továbbiakban is, az vegye fel velem a kapcsolatot az alábbi platformok egyikén:

Instagramm: @Victoria_W_Knight

Email: [email protected]

Ha elkülditek nekem az email címeteket, akkor tudlak titeket értesíteni, hogy mikor lesz kész az írói oldalam. Illetve amíg ez nem történik meg, addig lehetséges, ilyen formában folytatom a storyt.

Üdv,
Victoria W. Knight