@AndreaSzllsFilus kért véleményt az - egyébként Blogspot-on futó - történetére

A linkre kattintva meg is nézhetitek Andrea blogját:

http://restaconmemaradjvelem.blogspot.hu/2016/07/a-nyar-hamar-jott-es-azon-kaptam-magam.html?m=1

------------------------------------------------------

Ajánló

A történet egy fanfiction, melynek középpontjában focisták vannak, név szerint Stephan El Shaarawy és Zlatan Ibrahimovic (akikről, bevallom őszintén, itt hallottam először. Mondjuk tudjuk ezt be annak, hogy a foci témavilágában csapnivaló a tudásom. 😅) A főhősnőnk Lili, aki magyarként él kint Milánóban, és itt találkozik össze teljesen véletlenül a focista Stephannal, és később rajta keresztül köt ismeretséget annak jó barátjával, Zlatannal.
Barátságok szövődnek, s természetesen a romantika szövevényes világa sem maradhat el egy ilyen sztoriból.

A történetet elsősorban​ annak ajánlom, aki szereti a szerelmi háromszögeket, az érzelmi túlfűtöttséget, szakítunk-összejövünk sztorikat, na meg persze a focit 😊. Ebben ugyanis nem szenved hiányt az iromány.

------------------------------------------------------

Vigyázat!! SPOILER VESZÉLY!!!

Azt hiszem, erről a történetről nem is lehet igazán beszélni anélkül, hogy ne lőnénk le egy-egy poént. Szóval nézzük is kicsit részletesebben az észrevételeimet! ( Előre szeretném jelezni, hogy ezek a kis meglátások abszolút az én személyes véleményemet tükrözik, és abszolút segítő szándékkal írom őket ❤)

------------------------------------------------------

Karakterek

A sztori alapvetően teljesen körülöttük forog. Bővebben kifejtve: az egész kis történet cselekménye a szereplők közötti konfliktusok tárgyalása, nincs igazán mellékszál, vagy háttérsztori. Ez egyébként nem minden esetben rossz, sőt egy ilyen sztorit is lehet nagyon jól megírni, ehhez azonban az kell, hogy a karakterek nagyon részletekbe menően ki legyenek dolgozva. Az sem mellékes, ha nem sablonos jellemeket alkotunk egy ilyen mű alkotásakor: azt hiszem, itt már nem elég a jófiú, a rosszfiú és a gyönyörű lány. És sajnos a jófiú, aki néha félrelép, a rosszfiúnak tűnő, de jólelkű híres focista, és a gyönyörű, okos, kedves, de döntésképtelen nő sem.

Nem szabad visszariadni tőle, hogy újat és különlegeset alkossunk! Tudom, az írás egyik legnehezebb része a karakterek megalkotása, majd leírása, de sajnos ez a mozzanat annyira kulcsfontosságú, hogy nem szabad megelégedni a sablonokkal. Ez nekem is mindig nagy kihívást jelent (tudom, tudom, osztom itt az észt a kemény egy darab félkész sztorimmal 😄), de muszáj vele sokat foglalkozni, hogy utána tényleg életszerűen és szinte kézzel foghatóan tudjanak létezni egy történetben. Ha a szereplők logikátlanul, következetlenül cselekszenek, azt akármelyik olvasó észreveszi, és ha sok ilyennel találkozik, akkor talán el is megy a kedve, hogy tovább folytassa az olvasást. De nézzük is meg ezeket a jómadarakat egyesével:

Kovács Lilien
Ő a főhősnő, a legtöbb történést az ő szemén keresztül látjuk. Sajnos a jelleméről nem sokat tudunk meg, legalábbis a megnyilvánulásai alapján. Főként az ismerősei beszélnek róla, ők szinte mindannyian szépnek, okosnak, kedvesnek látják, akinek még a humora is jó. Ez mind szép és jó, de muszáj lenne ezt alátámasztanod valahogy, úgy, hogy az olvasóban is ezt az érzést keltsd. Például ha valaki tényleg értelmes, akkor tud elmélkedni az élet nagy dolgairól, vagy éppen kitűnően átlátja a helyzetet, észreveszi, ha valaki sumákol, könnyen veszi az akadályokat, tájékozott a közéleti dolgokban, stb. Ha pedig kedves, jószívű, azt pedig igazán könnyen tudod érzékeltetni: a barátai számíthatnak a segítségére, szociálisan érzékeny, esetleg szereti a gyerekeket, vagy éppen nem tudja megállni, hogy ne vigyen haza egy kóbormacskát, ha belefut egybe.

Lilinek persze hibái is akadnak bőven (azt hiszem, ezt már jobban alátámasztottad, mint a jó tulajdonságait 😅): nem túl hűséges típus, nincs igazán önkontrollja, nehezen marad meg egy kapcsolatnál.

Mikor Stephannal jár, Zlatan kell neki, mikor Zlatannal van, akkor pedig a másikra utazik. Természetesen nem baj, hogy ezzel a tulajdonsággal felruháztad a lányt, mert hát bizony akadnak ilyen emberek is. Csak ezután ne várd el azt, hogy az olvasó egy felelősségteljes, kedves, jószívű, lányt lásson benne.

Persze az ember változik, és - mivel a történet több évet ölel fel - ez Lilivel is megtörténhetne. Hiszen az idő sok embert komolyabbá, bölcsebbé tesz, négy- öt év alatt az ember simán veszít a fiatalos lángolásból, ami azelőtt sok hülyeségre rávette. De itt nem ez történik, a lány jellemén szinte alig észlelhető némi változás. Egyszerűen nem tud megállapodni egyik férfi mellett sem, döntésképtelen.

Láthatólag Zlatan az ő nagy szerelme, mégis könnyen elcsábul, mikor meglátja Stephant póló nélkül. Olyan lehetetlennek tűnik, hogyha valaki tényleg ennyire szerelmes, akkor ne tudjon ellenállni öt percre egy férfinak!

Nekem valahogy az is logikátlannak tűnik, hogy mind a két srác megcsalta, ő mégis nagyon könnyen megbocsát. Egyik pillanatban még kiabál és sír, a másikban pedig már a férfi karjaiban találja magát. Ha valaki tényleg átéli azt, amit Lili, akkor az sokkal nagyobb traumát okoz az elszenvedőnek, mintsem hogy egy kockahas így levegye a lábáról! Az pedig a másik, hogy ezután ő sem fogja megcsalni élete szerelmét, mert ha tényleg egy jószívű és okos nőről beszélünk, akkor átlátja annyira a helyzetet, hogy ne okozzon ugyanekkora csalódást és fájdalmat annak, akit igazán szeret.

Bár az is lehet, hogy a lány egy kicsit társfüggő, és nem tud meglenni egyedül, amihez egy leheletnyi nimfománia is társul, nem tudom 😂.

A másik, amit nem tudok hová tenni, hogy ha egyszer együtt van egyikükkel, akkor mégis hogy lehet féltékeny a másik srác barátnőjére? Ez hihetetlenül önző dolog, hisz így gyakorlatilag az egyik fiútól sajnálja a boldogságot. Ha mégis így van, akkor azért éreznie kellene, hogy ez így nem helyes, és egy kis belső, őrlődő monológban ezt velünk is tudathatná 😊.

A következő észrevétel - de nyugodtan javíts ki, ha tévedek 😅 -, hogy Lili kicsit munkamániás. Élete szerelme mellett boldog lehetne, valószínűleg ott is találna munkát, ő mégis aláírja a szerződést. Emellett elvárja a párjától, hogy ő ne így tegyen, inkább adja fel ő az álmait.

Sajnáltam, hogy - főleg eleinte - nem sokat tudunk meg a múltjáról, és annak a jelenére kiható hatasáról. Pedig szerintem alapvetően jó története van, a zűrös családi háttér mindig egy érdekes, boncolgatni való téma, amit persze lélektani szempontból is lehet vizsgálni a sztorin belül 😊.

Stephan
Azt hiszem, ő kéne hogy legyen a kedves, jófej srác, aki nem fél kimutatni az érzelmeit és tud szívből szeretni. Igen, pont mintha az Izaura Tv-ből lépett volna elő, nem is a focipályáról. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem ez a viselkedés, ez az érzékenység nem összeegyeztethető egy focistával (jó, tudom, hogy ez sztereotípia, de akkor is 😂), meg úgy általában a férfiakkal. Aki akármelyik nőt megkaphatná, az nem fog egész életében egyre várni, aki - valljuk be - még csak meg sem érdemli őt. Vagy hát ez igazából nézőpont kérdése, mert ő volt az első, aki félrelépett. Nekem ez a cselekedete is homályos kissé, mert ha olyannyira szerelmes lett volna, akkor egy volt barátnő, akit ráadásul rühell is, nem tudta volna elcsábítani. Vagy ha igen, és ő ennyire könnyen meginog, az éles ellentétben áll a fent említett tulajdonságaival.

Mentségére legyen mondva, ő (azt hiszem) nem esett többet vissza ebbe a hibába, tanult a történtekből.

Nagy célja, hogy Lili az övé legyen, csak azt nem értem, hogy valójában mit is szeret benne? Mert valahogy mindig a szépségénél lyukadunk ki... Aztán mikor a lány összejön a legjobb barátjával, Zlatannal (itt megjegyezném, hogy ekkor már nincsenek együtt Lilivel), akkora balhét csap, amekkorát Lili nem rendezett akkor, mikor ő megcsalta! Komolyan ennyire nem lát az orránál tovább? Hiszen ő nagyobbat vétkezett, mint Lili!
Aztán végülis mindig ő marad hoppon, mikor Zlatannal kerül versenyhelyzetbe. Lili, ha tudat alatt is, de mindig kihasználja egy kicsit, de ő mégis eltűri, sőt halálosan szereti. Nem tudom, hogy ezt az életben hány férfi bírná ilyen birkatürelemmel...

És akkor ott van a Zlatannal való barátsága. Nem tudjuk meg, hogy mitől is vannak ennyire jóban, hogy hogy lehet, hogy ennyi dráma és ármánykodás után még mindig legjobb barátoknak mondják magukat? Mert valami nagyon erős kötelék kell legyen köztük, ami ennyi megpróbáltatást kibír. Erről olvastam volna kicsit részletesebben 😊.

Zlatan
Ő kívülről igazi kibírhatatlan figurának tűnik, nagyképű, arrogáns, akivel véletlenül sem akarsz összetűzésbe kerülni. Lilinek mégis megnyílik, emberszámba veszi, bele is szeret. Az érzelmeit először nem meri kimutatni, mert a lány ekkor még Stephan barátnője. Aztán mégis csak összejönnek valahogy, és onnantól kezdve nekem kicsit homályos az ő személye is. Nos, nála sem igazán tudjuk meg, hogy mi is az, ami megfogta a lányban. Egyszerűen csak annyit tudunk, hogy Liliért kész feláldozni még a barátságát is Stephannal, annyira szerelmes. Mégis ott van neki Alexandra, a volt barátnő, akit már nem szeret, s ezt egy kicsit sem titkolja. Nekem kicsit homályos, hogy akkor viszont miért is van vele, hisz minden oka meglenne rá, hogy megszakítsa a lánnyal a kapcsolatot, aki tudniillik megcsalta.
Annyira családcentrikus, hogy még azt is bevállalja, hogy a szerelme helyett is Alexandrát válassza, aki a gyerekét várja. Nekem mondjuk nem tiszta, hogy hogy is képzelte a gyereknevelést úgy, hogy a pici anyját egy kanál vízben is meg tudná fojtani, na de mindegy is...

Nála erősebbnek érzem a focihoz fűződő "megszállottságot", mint Stephannal. Úgy érzi, hogy a Lilivel való kapcsolatában neki kell betölteni a vezető szerepet, ezért nem is hajlandó a lánnyal maradni, elvárná, hogy az kövesse őt Angliába. Csak azt nem értem, hogy akkor miért nem mondta meg neki kerek perec...

Aztán ott van az a megcsalás... Persze nem mondom, hogy nem volt életszerű, de tőle kicsit többet vártam 😅. Hiába, szerintem nem szerette eléggé Lilit, hiszen másképp még csak el sem ment volna abba a buliba...

------------------------------------------------------

Mellékszereplők
Nekem úgy tűnik, hogy a mellékszereplők valahogy kicsit jobban kidolgozottak, mint a főszereplők. Ott van például Heléna, aki sokszor a testvére és a legjobb barátnője közötti viták legnagyobb elszenvedője, akinek még azzal is meg kell birkóznia, hogy Alexandra és Lili között is megtartsa az egyensúlyt. Szerintem alapvetően az a fajta ember, aki természeténél fogva mindenkivel szeretne jól kijönni. Azért szépen kiáll magáért, és ha kell, a bátyjáért, Zlatanért is. Van véleménye, amit nem is rejt véka alá. A gyerekkorát - sőt, talán az egész életét - Zlatan árnyékában élte le, mégis próbál a magában felgyülemlett keserű érzéseken úrrá lenni. Nekem ő alapvetően szimpatikus karakter 😄.

Aztán​ ott van még Alexandra is, aki kettősséget mutat: szereti Zlatant, de meg is csalja, aztán pedig zsarolja, hogy magához láncolhassa. Emellett szuper anya, aki bármit megtenne a fiáért, és próbál anyagilag függetlenül élni a focista férjétől. Tökéletes példája annak, hogy a világ nem fekete és fehér: nincsenek csak jó és csak rossz emberek. Mindannyiunkban megvan mind a két oldal, a mi dolgunk ezeket összhangban tartani.

A történetnek még sok-sok mellékszereplője van, de azért mindet nem részletezném 😅. Még egyszer hangsúlyozom, velük szerintem egészen jó munkát végeztél, úgyhogy gratulálok!

------------------------------------------------------

Tippek karakterek alkotásához

Nem tudom, te hogy szoktad az ilyesmit csinálni, de azt mondják az okosok (#irastechnika), hogy minden szereplődet a végletekig kell kivesézni: leírod a papírra az összes külső jellemvonását, ami a többiektől megkülönbözteti. (Ezzel nem volt gond, szépen leírtad a szereplők külsejét, és nem is túl szájbarágósan 👌). Aztán a nehezebb része következik: mit gondol a világról, a többi karakterről, mitől fél, mi fontos neki, mit csinál egy nap, milyen volt a gyerekkora stb. Egyszóval mindent, amit csak el tudsz képzelni. Nagyon sok munka, de egy jó játék is egyben 😉. Persze ez csak egy ötlet, de remélem segít egy kicsit.

------------------------------------------------------

Cselekmény, történetvezetés

Mint már írtam az elején, ez a történet főleg a szereplők közötti kusza kapcsolatokat bocolgatja. Nem igazán történik benne sok érdemleges esemény: Lili dolgozik, fotóz, ír, a fiúk meccseken teljesítenek, zajlanak az átigazolások, stb. Talán én azért éreztem kicsit kevésnek az eseményeket, mert maga a focis témavilág nem tud igazán lekötni. Azért szépen leírod a meccsek menetét, eredményét, és aki szereti a témát, az biztos nagyon tudja értékelni 😊.
Egy kicsit azért hiányoltam a mindennapi élet eseményeit, mintegy kis átvezetésnek két párbeszéd között. Persze írsz néha ilyesmit, de elég tömören fogalmazol. Persze senki nem kíváncsi rá, hogy hány percet kellett sorban állni a kasszánál, de egy kicsit engedd el a fantáziád, biztosan eszedbe jut valami frappáns 😉.
Nekem például kicsit furcsa volt, hogy éveket ugrottunk két mondat leforgása alatt, de ezt máson keresztül nem érzékeltetted igazán. Lili levágathatta volna például a haját, szedhetett volna fel pár kilót, vagy ilyen hétköznapi apróságokra gondolok. Nem tudom, nekem ezek annyira igazivá, jóvá tudnak varázsolni egy sztorit 😅.
Meg úgy amúgy is kicsit túlpörögnek néha az események, például kicsit jobban is részletezhetted volna azt az érzelmi fejlődést, ami alatt Lili mondjuk beleszeretett Stephanba. Vagy Zlatanba 😄. Mondjuk az ő esetében egy kicsit kiforrottabb ez az egész, de én még kicsit húztam volna, hagytam volna őket ismerkedni előbb.
Aztán sokszor ismétlik önmagukat az események: ez megcsalta, az elhagyta, emez sír miatta, amaz újra megbocsát és kezdődik elölről. Kavard meg az eseményeket, merj bátran belenyúlni a dolgok mélyére!
A párbeszédeken is agyalj többet egy kicsit! Ne írd le egyből, ami eszedbe jut, legyen benne velős megjegyzés, valami tartalom a sorok között. Sokkal jobb érzés hosszabb megnyilvánulásokat olvasni, mint félszavakat.

Ha egy tanácsot adhatok, akkor az az lenne, hogy írj vázlatot! Könnyen elkerülhetőek a logikai bakik, és a cselekmény lapossá válása. Látom, mennyire sokat foglalkozol a sztorival, rengeteg részt publikáltál, és könnyen belekeveredik az ember. (Például az életkorok esetében is vettem észre ezt-azt.) Ha van előtted egy ilyen kis tervezet, akkor jobban átlátod az egészet.

Persze ez is csak egy tanács 😇.

Aztán az is feltűnt, hogy néha kevered az idősíkokat. Ha valamit múlt időben írsz, akkor ne keverd oda a jelen időt, mert az zavaró. Persze a profikkal is előfordul, csak próbálj meg erre tudatosan odafigyelni.

------------------------------------------------------

Szerkesztés, stilisztika

Eléggé egyben van a szöveged, nem ártana egy kicsit tagolni. Például párbeszédeknél szebb, ha előtte és utána is nyomunk egy entert 😋.
Persze nem tudom, hogy ez így hibának számít -e, de mint olvasó mondom, hogy jobban esik a szemnek a jobban tagolt szöveget olvasni (persze ezzel sem kell túlzásba esni 😅).

Minden fejezetednek külön címe van, ami nekem nagyon tetszik, mert így felkelted az olvasó érdeklődését, várni fogja, hogy mire is utaltál az elején 😉.

Észrevettem, hogy sokszor kicsit túlzásba viszed a mondatvégi írasjelek használatát. Ez így nem helyes, és nem is esztétikus. Akármennyire is heves érzelmeket akarunk kifejezni, a mondat végére csupán egy felkiáltó- vagy kérdőjelet teszünk. Inkább próbáld meg leírni a karaktered lelkiállapotát, felháborodását stb. Például így:

- Gyere vissza azonnal! - kiáltott rá Kovács úr a komisz szomszéd fiúcskára, miközben öklét fenyegetően meglengette a levegőben.

A párbeszédek központozására egyébként van egy-két szabály, amit nagyon ajánlott betartani:

Először is egy párbeszédet gondolatjellel kezdünk (nekem valamiért a Wattpad néha kicseréli kötőjelre 😅), majd szóköz, és utána következik a mondat. A mondatvégi írásjelet a következő szabályok alapján tesszük ki:

1, Hogyha a mondat után olyan "megjegyzés" következik, ami önmagában nem értelmes mondat, akkor a párbeszédben elhangzott mondat végére nem tesszük ki a pontot (ha felkiáltójel vagy kérdőjel kell a mondat végére, akkor azt kitesszük). Ezután szóköz, majd gondolatjel, és a következő "félmondatot" kisbetűvel kezdjük, és ennek a végére viszont kitesszük a pontot. Ez így nagyon kusza, de példán keresztül jobban érthető:

- Haza kell mennem - szólalt meg Ági lebiggyesztett szájjal.

- Mikorra kell hazaérned? - kérdezte a lánytól Zoli.

Ezekben az esetekben a szólalt meg Ági lebiggyesztett szájjal, és a kérdezte a lánytól Zoli önmagukban nem értelmes mondatok, így érvényes rájuk ez a szabály.

2, Ha a párbeszédben elhangzott mondat után olyan mondat következik, ami önmagában is megállja a helyét, akkor a párbeszédben elhangzott mondat végére kitesszük az írasjelet, majd szóköz, gondolatjel, és a következő mondatot nagy betűvel kezdjük, és annak a végére is kitesszük a pontot.

- Annyira szeretem ezt a virágot. - A lány szeme szinte csillogott a boldogságtól.

Mivel A lány szeme szinte csillogott a boldogságtól. önmagában is értelmes és egész mondat, így érvényesül rá a szabály.

3, Ha beékelünk valamit két mondat közé, akkor ugyanúgy járunk el, mint az első két esetben, csupán annyi különbséggel, hogy miután kitettük a mondatvégi írasjelet a közbeékelés végére, újra szóközt teszünk, ismét gondolatjel, és a következő mondat.

- Ezt nem tehetjük - rökönyödött meg Anna. - Mégis mit szólna ehhez anya?

4, Ha a közbeékelés magát a mondatot vágja ketté, akkor a beékelt mondatrész után nem teszünk pontot, hanem szóköz, gondolatjel, vessző, majd az elkezdett mondat folytatása.

- Nem értem - ráncolta a homlokát Janka -, hogy mi is a feladat.

------------------------------------------------------
Remélem, hogy tudtam egy kicsit segíteni ezzel kapcsolatban. Tudom, hogy kicsit zavaros, és ha nem érted, hogy miről is lenne szó, akkor nagyon tudom ajánlani @DaremoOfficial Írástechnikai cikkek című blogjának a "Párbeszédek írásjelei" című fejezetét, ott nagyon szépen le van írva, amit én itt megpróbáltam összeszedni 😊.

------------------------------------------------------

Helyesírás

Nagyon zavaró tud lenni, - még egy izgalmas történetnél is -, ha a szövegben sok a helyesírási hiba és az elíras. Tudom, hogy néha semmi kedve az embernek utánanézni egy-egy kétesebb szó helyes leírasának, de ez a pár perces munka kifizetődő.

Azt vettem észre, hogy szép számmal akad a szövegben elírás, de ezt egy egyszeri átfutás alkalmával lehet is orvosolni.

Ide összegyűjtöttem azokat a helyesírási hibákat, amik végigvonulnak a szövegen.

Olaszországban/Olaszországba:
Sokszor rossz határozóragot használsz a szavak végén, magyarul: szegény n-betűt nagyon sok helyről hiányzik.

Hogyha a hol?/miben? kérdésekre válaszol az adott szó, akkor igenis kell a végére a -ban, -ben határozórag.

Például:
Egy szép lakásban élek.
Nagy bajban vagyok.

Hogyha a szó a hová? -mibe? kérdésekre válaszol, akkor a -ba, -be határozóragokat használjuk:

Például:
Elmentem a boltba.
A pokolba kívántam.

Miért?: Ezt így írjuk helyesen, a mért szó így önmagában nem állja meg a helyét, maximum ilyen kis aposztróffal: mért'? (És akkor használjuk, ha valaki annyira laza, hogy már azt a kis i-betűt sem ejti 😉)

Összetett szavak: úgy látom, nem szereted őket 😅.

Az el-, le-, meg-, fel-, ki-, be-, stb. előtaggal rendelkező szavakat mind-mind egybeírjuk.
Hogyha a kell, akar, tud, bír, fog szavak ékelődnek közéjük, akkor mind a három szót különírjuk.

Például:
Megtesz ➡ Meg kell tennie
Visszamegy ➡ Vissza akar menni

Franciaágy/ francia ágy: az ilyen "nemzetiségekhez" kötődő szavakat általában egybeírjuk.
Ilyen például az angoltanár (a tanár, aki angolt tanít) és az angol tanár ( az angol nemzetiségű tanár) is. De a svédasztal, a négercsók is hasonló.

Jófej: egybeírjuk 😊.

Szex, szexi, szexualitás: mind-mind sz- betűvel írandó.

Vesszők: a mint, hogy, aki, ami, amely, ahová, stb. szavak elé mindig kell vessző, emellett az összetett mondatok tagmondatainak hatarához is.

Még egy pár dolog:

------------------------------------------------------

Nos, ezek lettek volna az észrevételeim, remélem hasznodra volt egy kicsit. Látom, hogy lelkesedésben nem szenvedsz hiányt, nagyon sokat írsz, és megvan benned a törekvés, hogy jobb és jobb legyél. Ez a helyes hozzáállás ❤. Sok írópalánta istenadta tehetsége veszik kárba a lustaság miatt 😛😅.

Köszönöm, ha végigolvastad, remélem nem bánod, hogy ilyen hosszan írtam.

❤❤❤❤
Noémi