@PictorHUN kérte még jó régen, hogy nézzek rá a történetére, innen is bocsánat, hogy csak ilyen későn készült el ez a rész.

------------------------------------------------------

Ajánló

A sztori a második világháború kirobbanásának idején játszódik, 1936-os kezdő dátummal. Alapvetően egy teljesen katonai jellegű történetről van szó, ami enyhén szólva is megkövetel egy kis háttértudást azoknak, akik élvezni szeretnék az olvasást. Aki karakterdrámákat, elmélkedéseket és hasonló dolgokat keres egy olvasmányban, annak nem feltétlenül ajánlom, viszont aki érdeklődik a történelmi korszak és a hadászat meg az akciójelenetek, haditervek és más efélék iránt, az nyugodtan belepillanthat.

Talán SPOILER?!!

Nos, még az elején leszögezném, hogy én alapjáraton nem vennék a kezembe egy hasonló könyvet, mert abszolút kívül esik az érdeklődési körömön. Ezért aztán nem sok elképzelésem van, hogy ilyen témánál mik az elvárások, és bevallom, hogy magát a történelmi hátteret sem ismerem mélyrehatóan. Pont ezért előre bocsánatot kérek, ha valami blőd baromságot írok a továbbiakban.

------------------------------------------------------

A történet

Történetünk két szálon fut: Bauer kapitány egyértelműen a németeket képviseli, míg Andrè egy francia, akit hazaárulásért bebörtönöztek a kommunisták, akik hatalomra kerültek. Börtönéből a lázadók szabadítják ki, történetesen az amerikai Dave hadnagy, aki a svéd származású Viggo tábornok elé viszi. Bauert, a Stark Ungarn kapitányát Berlinbe hívják egy konferenciára, ahol is megtudja, hogy kitört a második világháború. Eközben a tábornok arra kéri Andrèt, hogy segítsen neki kidolgozni a Visszatérés Tervet, hogy felszabadíthassák Franciaországot a kommunizmus alól.

Mint mondtam, remélem nem írtam sok hülyeséget 😅.

Nos, nekem valahogy az az érzésem, hogy maga a sztori elég... hogy is mondjam... Tömény. Nincsenek olyan szálak, amik lágyítanák, kicsit olyan emberibbé tennék a történetet, nem sokat tudunk meg mondjuk a szereplők hátteréről, magáról a korról, stb. Persze lehet, hogy ez csak nekem hiányzik belőle, nem tudom, mindenesetre számomra túlságosan is lesarkított a sztori.

------------------------------------------------------

Karakterek

Nekem itt volt a legnagyobb hiányosság a történetben. Szóval megismerjük a karaktereket, megtudjuk a nevüket, a rangjukat és.... Igen, nagyjából ennyit. Nem azt mondom, hogy egy ilyen történetben feltétlenül helye van mondjuk egy romantikus szálnak, de valahogy azért mégis meg kéne ismernünk a szereplőket. Gondolok itt mondjuk arra, hogy mi van a családjukkal, hogy hogy viszonyulnak a háborúhoz, hogy milyen barátok fűzik őket a sereghez (mint például mikor Bauer találkozik régi jó barátjával, Klaus-szal). Nem mondom, hogy ezek körül forogjon a történet, de elárulhatnál róluk kicsit többet, mert azzal csak színesíted, hitelesebbé teszed a történetet. És persze azt sem mondom, hogy ezek egy az egyben hiányoznak a sorok közül, de ha a helyedben lennék, a későbbiekben bővíteném a palettát.

------------------------------------------------------

Megfogalmazás

Nem rossz, de néha beleesel abba a hibába, hogy halmozod a tőmondatokat. Nem mondom, hogy barokk körmondatokból építkezz, de néha vihetsz egy kis csavart a megfogalmazásba. A szóhasználatod egyébként rendben van, nem stílusidegen, látszik, hogy otthon vagy a témában.

------------------------------------------------------

Helyesírás

Most vegyük ide a párbeszédek központozását is! Gyakori hiba, sok helyen látom, és néha én is elrontom, ha nem figyelek oda eléggé. Érdemes megjegyezni ezt a pár szabályt:

1

, Hogyha a mondat után olyan "megjegyzés" következik, ami önmagában nem értelmes mondat, akkor a párbeszédben elhangzott mondat végére nem tesszük ki a pontot (ha felkiáltójel vagy kérdőjel kell a mondat végére, akkor azt kitesszük). Ezután szóköz, majd gondolatjel, és a következő "félmondatot" kisbetűvel kezdjük, és ennek a végére viszont kitesszük a pontot. Ez így nagyon kusza, de példán keresztül jobban érthető:

- Haza kell mennem - szólalt meg Ági lebiggyesztett szájjal.

- Mikorra kell hazaérned? - kérdezte a lánytól Zoli.

Ezekben az esetekben a szólalt meg Ági lebiggyesztett szájjal, és a kérdezte a lánytól Zoli önmagukban nem értelmes mondatok, így érvényes rájuk ez a szabály.

2, Ha a párbeszédben elhangzott mondat után olyan mondat következik, ami önmagában is megállja a helyét, akkor a párbeszédben elhangzott mondat végére kitesszük az írasjelet, majd szóköz, gondolatjel, és a következő mondatot nagy betűvel kezdjük, és annak a végére is kitesszük a pontot.

- Annyira szeretem ezt a virágot. - A lány szeme szinte csillogott a boldogságtól.

Mivel A lány szeme szinte csillogott a boldogságtól. önmagában is értelmes és egész mondat, így érvényesül rá a szabály.

3, Ha beékelünk valamit két mondat közé, akkor ugyanúgy járunk el, mint az első két esetben, csupán annyi különbséggel, hogy miután kitettük a mondatvégi írasjelet a közbeékelés végére, újra szóközt teszünk, ismét gondolatjel, és a következő mondat.

- Ezt nem tehetjük - rökönyödött meg Anna. - Mégis mit szólna ehhez anya?

4, Ha a közbeékelés magát a mondatot vágja ketté, akkor a beékelt mondatrész után nem teszünk pontot, hanem szóköz, gondolatjel, vessző, majd az elkezdett mondat folytatása.

- Nem értem - ráncolta a homlokát Janka -, hogy mi is a feladat.

------------------------------------------------------

Remélem, hogy tudtam egy kicsit segíteni ezzel kapcsolatban. Tudom, hogy kicsit zavaros, és ha nem érted, hogy miről is lenne szó, akkor nagyon tudom ajánlani @DaremoOfficial Írástechnikai cikkek című blogjának a "Párbeszédek írásjelei" című fejezetét, ott nagyon szépen le van írva, amit én itt megpróbáltam összeszedni 😊.

Amiket még találtam:

------------------------------------------------------

------------------------------------------------------

------------------------------------------------------

Ennyit tudtam összeszedni, remélem hasznosnak találtad 😊.

A többi kritikával is sietek, ahogyan tudok, és ha van köztetek, aki olvassa Az Élet Iskoláját, oda is hozok részt hamarosan 😄.

Köszönöm, hogy elolvastátok.

Noémi