Egy elhagyatott játszótérhez mentünk. Leültünk a hintára. Míg én hajtottam magam, Jungkook csak ült és nézett előre.

-El szeretnéd mondani?-kérdezte hirtelen. Bólintottam és belekezdtem a mesélésbe. Döbbenten halgatta a sztorim és csöndben figyelt, majd mikor elhalgattam megszólalt.-Hűha ez durva! Kicsit ki kéne kapcsolnod, holnap péntek és korábban végzünk. Elmegyünk a többiekkel bulizni? Tudok egy helyet ahol kevesen szoktak lenni.-mondta lelkesen.

-Hát nem tudom. Nem szoktam bulikba járni.-mondtam félénken.

-Akkor épp itt az ideje! Kérlek Baba jó lesz!-jött közelebb a hintával. Végül is elgondolkodtatott. Csak nem lehet abból baj, ha elmegyünk bulizni. Ugye? Remélem...

-Hah oké de én nem fogok inni!-emeltem fel mutatóujjam.

-Ezaaaz! Annyira szeretlek!-ujjongott. Leugrott a hintáról, oda futott hozzám és megölelt. Előtte persze megállítottam a hintát, hogy ne rúgram meg.

Mosolyogva bújtam hatalmas karjaiba. Biztonságban érezem magam ha velem van. Boldognak és felszabadultnak. Eddig is jó életem volt, de valahogy untam. Nem történt semmi. Unalmas szürke hétköznapok, de mióta megismertem ezt a fiút, minden napom egy élmény. Soha sem szeretném elveszíteni, úgy érzem nem bírnám elviselni.

-Szerintem már menjünk vissza.-mondtam, mikor elvált tőlem. Aranyosan lebiggyesztette ajkait és megint szorosan megölelt.

-Csak még egy kérdés.-kérte halkan. Eltolt magától, megfogta az arcom és mélyen a szemembe nézett. Pár percig csak nézett, majd megszólalt.-Soha nem hagysz el?

-Soha!-mondtam mosolyogva és megint megöleltem.

Hazafele úton beszélgettünk. Nagyon jól éreztem vele magam. Tökre elfelejtettem, hogy miért is jöttünk el otthonról. Boldogan mosolyogtam, ám amint beléptünk az ajtón egyből lehervandt a vigyor az arcomról. Mikor meghallottam Tina nyávogós hangját, amint magyarul veszekszik valakivel, elkezdtem fülelni. Gyorsan előkaptam a telefonom és elindítottam a hangfelvételt.

-Mégis mit kébzelsz magadról?! Hah?! Suga az enyém! Akadj le róla és nem lesz bajod! Felfogtad??!-rikácsolt. Beljebb mentem, hatra hagyva a döbbent Jungkookot és megpillanthattam a folyosón Flórával. Barátnőm nagyon ideges lehetett, mert addott egy pofont a ribancnak, majd ő is belekezdett a mondandójába.

-És te mit kébzelsz magadról?! Hogy te csak úgy idejössz és majd az összes tag le fog borulni előtted?! Ez már nem a suli! Simán megverhetnélek! Vagy talán nem emlékszel arra mit kaptál Pannitól?! Felelevenítsem az emlékezetedet?? Ha nem akarsz bajt fogd magad és menj vissza Magyarországba!!-mondja gyilkos hangon Fló. Ami bevált, mert Tina szerintem összecsinálta magát. Legalábbis olyan fejet vágott, hogy legszívesebben pofán röhögném. Hirtelen meghallottam Kook halk hangját a fülem mellett, amitől majdnem szívrohamot kaptam.

-Nem értem mit mondanak.-szenvedett.-És különben is mért veszed fel?-mutatott a telefonomra. Lecsittegtem és figyeltem tovább.

Tina felhúzott orral elsétált, mejd mikor már nem láttam odaszaladtam Flórához, aki meglepett arcal vette tudomásul jelenlétünket.

-Ti mit kerestek itt?...És mennyit hallottatok?-kérdezte kínosan.

-Épp eleget ahoz, hogy lebuktassuk.-mutatom boldogan a telefonom. Először nem értette, de mikor felfogta boldogan ölelt meg.

-Valaki elmondaná mi történt?-hallom meg Kook értetlen hangját magam mögül.

-Majd elmesélem.-legyintettem és bementünk a többiekhez.

Tina szorosan Yoongihoz nyomulva telefonozott. Suga próbált elhúzódni, de a csaj levakarhatatlan, és mikor meglátta Flórát ilyedten nézett rá. Felállt és leült a földre, amivel Tina nem nagyon foglalkozott, csak mosolyogva kockult. Fura nekem ez a csaj...

Hali! Igazából semmi ötletem nem volt írni. És ha már van egy új szereplőnk bemutatom Balog Tinát:

Vigyázzatok magatokra! Puszi!😘