Csá!

Itt vagyok ki tudja mennyi idő után lol

Köszi, ha te is itt vagy! Love you a lot

Egy kis psycho Hanse jön a Stupid O'clock miatt<3

De egyébként elég ijesztő vagyok...A Victon cb előtt pont egy psycho,magához láncoló Hanse volt a fejemben (ami ez a történet lesz btw) , erre kidobták ezt a számot,én meg így???

előtte meg a Good boy gone bad egész koncepcióját találtam ki egy TxT fanfiction formájában, aminek az érkezését azért nem jelentettem be, mert tudtam, hogy nagyon lassan haladok majd vele...de így hogy megtörtént a GBGB kicsit kezdek félni magamtól....

Csomó más dolgot is megjósoltam már szóval am...égessetek fel lmao

Na mindegy have fun!!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ma este. 

Ma este elszöksz a karjai közül.

Most vagy soha.

Ebből elég volt.

3 hónapja rabolt el és tart fogva a koreai maffia egyik , azonban leghirhedtebb kartellvezére, Do Hanse. Egy estélyen látott, mint vendég-ahogy ő maga is jelen volt-azonban te mit sem sejtetted, hogy az egész esemény valójában egy szemle volt a maffia bandáknak újabb "préda" ejtésére. Jelentsen ez általuk tökéletesnek kijelölt örömlányt, túszt,takarítónőt, avagy kisegeret a macska-egér játékukhoz. Mégis mi az értelme ennek? Csakis annyi, hogy ők jól érezzék magukat. Mert ilyenek az alvilág urai. Maguknak valóak, gonoszak, kegyetlenek.

Ezen a bulin beszélgettél kedves ismerősökkel és idegenekkel is, táncoltál férfiakkal és nőkkel is, de nagyon igyekeztél vigyázni magadra. Az alkoholt közvetlenül a pincér által hozott tálcáról emelted el, nehogy beletegyenek valami olyat, amitől nem tudsz magadra vigyázni. Azonban pont ez volt a nagy hiba. A pincér személyzet , valamint minden kiszolgáló a maffiacsapatoknak dolgozott, úgyhogy már az italok tálalása előtt cucc került az alkoholokba, így esélyed sem volt.

Kisétáltál a hatalmas kúria hátsó teraszára, hogy rosszullétedet egy kis friss levegővel orvosold, csakhogy egy pár másodperc után elsötétült minden. Ki tudja meddig voltál kiütve, de egy antik bútorozású-egyébként lélegzetelállítóan gyönyörű-hálószobában ébredtél. A fejed iszonyatosan fájt, a szád ki volt száradva, a ruhád pedig feltűnően kényelmes volt. Kitakartad a tested, és az estélyi ezüst, csillogós szűk ruhád helyén egy oversized fekete pólót és egy fekete,oldalt fehér csíkkal ellátott, szintén oversized mackónadrágot találtál magadon. Érthető módon nagyon megijedtél, és pánikodban sírva fakadva kezdtél el kutatni telefonod és kistáskád után. A táskát meg is találtad, viszont a telefonodat sehol. A táskában csak zsebkendők, rúzs és rágó volt, tehát semmit sem loptak el. Legalább annyi előnyöd volt.

A szobából óvatosan dugtad elő a fejed, egy hosszú piros szőnyeges folyosóra lépve,ami egy lépcsőhöz vezetett.

-Jó nagy ez a hely te jó isten-motyogtad, ahogy a véget nem érő térben kapkodtad a fejedet. A lépcső végén a konyha felé vetted az irányt, ahol tányércsörgés hallatszott. Belépve a helyiségbe néztél farkasszemet 4 iszonyatosan jóképű férfival. 2 dartsozott, 1 evett, 1 pedig a tv nézéséből kapta rád tekintetét. Óvatosan néztél mindre felváltva,mozdulatlanul.

-Hanse,úgy látom felébredt a csaj-szólalt meg-akkor még fogalmad sem volt a nevükről-Sejun,aki egy gonosz félvigyorral kúszott vissza a tv nyújtotta világba. Subin és Chan csak ignorálva folytatták a játékukat, mire te egy olyan hang felé fordítottad a fejed, aminek a gazdája ezodáig fel sem tűnt.

-Áh jó reggelt hercegnő-köszöntött egy pink hajú, szívdöglesztő mosolyú , teletetovált férfi, aki elhaladt az evő Byungchan mögött.

-Hol vagyok? Kik vagytok? Mi történt velem? Hol a telefonom?-zúdítottad rájuk a kérdéseket.

-Hohó,lassan életke-nevet rád a tetkós férfi szórakozottan, ám ő az egyetlen, aki a szobában nevet-Elájultál a bálban, én pedig megtaláltalak és elhoztalak haza-tárta szét karjait.

-Öm..köszönöm a segítségedet..-néztél furán, mivel a többiek torokköszörülve nevettek a kijelentéseden,amit akkor még nem értettél-de mostmár szeretnék hazamenni. Kérem a telefonom és a ruhámat-mondtad a szemeibe nézve.

A férfi egy gúnyos félvigyort villantott zsebre téve kezeit-Szivi,ez az új otthonod.

-Am..ez valami tévedés-nevettél zavarodban-Én nem ismerlek titket..csak a telefonomat és a ruhámat szeretném kérni és már el is tűntem innen. Köszönöm a vendéglátást-hajoltál meg óvatosan, mire mind az 5 férfi felkacagott. Értetlenül kapkodtad a tekinteted közöttük.

-Fogalmad sincs ki vagyok, igaz?-mosolygott rád fogait villantva, mire egy bizalmatlan arckifejezéssel megráztad a fejedet-Nos szivi...Megvannak azok a csúnya bácsik, akik emberkereskedelemmel, fegyverekkel, cigivel, droggal, szervkereskedelemmel, pókerrel, és gyilkolással foglalkoznak?-sétált feléd közben, te pedig óvatosan bólintottál-Én vagyok az a csúnya bácsi-súgta a füledbe lehajolva hozzád, ahogy lábfejeit felemelve,sarkain állva támasztotta tenyerei párnázott részével a combját a zsebében, miközben felhúzta vállait, mintha nem is tehetne semmiről.

Ebben a pillanatban fordult fel az életed mindenestől. Ott még csak nem is sejtetted, hogy emberrablód mekkora egy pszichopata valójában. Bárkit bárhol egy szó nélkül megöl, megkínoz vagy megfenyeget, bár annak úgyis végzetes a forgatókönyve. Állandó őrizetben tart, nem enged sehova és eszméletlenül irigy. Csak minimális létszámú embernek engedi meg, hogy beszéljen veled, te pedig már beleőrülsz ebbe az egészbe. Csak a szüleidet hívhatod fel, azt is a felügyelete mellett, és nélküle nem hagyhatod el a villa területét. Amikor pedig vicces kedvében van, ő és a fiúk téged és pár ártatlan, elrabolt ember egy hatalmas betonból készült labirintusba tesznek, ahol 20 percetek van arra, hogy kijussatok, miközben ők 7en vadásznak rátok. Ez az ember nem normális, de a haverjai se.

Viszont ezeken a "játékokon" mindig biztosította, hogy ne kapj halálos sebet, te pedig megismerted a vadászási stílusukat, és rengeteg képességet szereztél ellenük. Ugyanis nem adtad fel azt, hogy elszökj. Hiába mondta el számtalanszor, hogy ne is fáradj vele, úgy sem tudsz túljárni az eszén. Viszont azt nem tudja, hogy rengeteg mindent tanultál általa és miatta, amiket nem vagy rest saját maga ellen fordítani.

Amikor meghallod, hogy mindannyian egy megbízatáson lesznek rengeteg emberükkel, mert nagyon fontos a tét-azaz az elnök elrablása- tudod. Tudod, hogy most vagy soha. El is készíted a szökési tervedet, mely tökéletesnek tűnik. A megbízatás napján pedig úgy kelsz fel, hogy tudod:Ma este. Ma este elszöksz a karjai közül.

A nappaliban eszegeted a görögdinnyét, amelyet felvágtál és kimagoztál, miközben a 6 fiú is ott sürög-forog az egybe nyitott konyha és nappali között. 

-Aish..utálom mikor magos a dinnye-szólal meg Seungshik.

-Kéred ezt?-mutatod felé a műanyag dobozt a villával.

-Nem..majd kimagoztatom Mrs.Limmel-rázza fejét telefonját elővéve.

-Most minek fárasztanád szegény nénit vele, amikor itt van? Istenem ti annyira gyökerek vagytok esküszöm-sóhajtasz lecsapva a srác elé a dinnyével teli műanyag dobozkát,majd a konyhapult mögé veszed az irányt.

-Nekem ideadhatod a dinnyéidet...-szólal meg Sejun oldalra döntve a fejét-habár az epret sokkal jobban szeretem-fog alkarodra, és közelebb húzva magához bámul az arcodba mandula szemeivel.

-Elmész a picsába te is-nyomod el homlokát a mutatóujaddal erősen, majd a pult mögé sétálsz elkezdesz bepakolni a mosogatógépbe, hogy szegény 67 éves Mrs.Limnek ne kelljen, aki a házvezetőnő ebben a villában, a férje pedig a kertész. Még Hanse apjánál kezdtek, így legalább 30 éve a családnak dolgoznak. Csodálkozol is, hogy életben vannak még...ezeknél az őrülteknél..

-Az AK-k megérkeztek, úgyhogy mehetünk értük-lép be Hanse egy szórakozott mosollyal, mintha csak gyümölcsökről beszélne-Te mit csinálsz életke?-lép oda melléd.

-Semmit-sóhajtod pakolászva.

-Gyere adj egy csókot-fog a derekadra.

-Hagyjál már-fejted le a kezeit magadról.

Hirtelen maga felé fordít,majd a nyakadra fogva szorít le a gránit pultra. A srácok csak rátok kukkantva vágnak kifejezéstelen arcot, míg te a csuklójára fogva fújtatsz a fekete szemeibe nézve, amik ilyenkor teljesen mások, mint normál esetben. Ilyenkor démoni a tekintete, amit a düh tüze táplál, és árasztja, hogy készen áll a pusztításra.

-Kié vagy?-szorít a torkodra. Ma láthatóan sokkal feszültebb, mint máskor. Szoktak ilyen napjai lenni, azonban ma valahogy különösen aggódik. Valószínűleg ez a legnagyobb küldetése karrierje során.

-Sajnálom...Engedj el-nyelsz egy nagyobbat, mivel elég erősek az ujjai.

-Nem ezt kérdeztem-szorít le jobban. Fájdalmadban lehunyod a szemeidet.

-Hanse elég lesz-szólal meg Sejun megsajnálva már. Mindegyik fiú megszerett téged a rátermettséged és a határozottságod miatt, ami 3 hónapja ugyan úgy töretlen. Egyik sem vallja be, mégis érzed a cselekedeteiken. Kiállnak érted, megjegyzik a dolgokat amiket szeretsz, vesznek neked ezekből, időt töltenek veled, kaját csinálnak neked, és sokszor leállítják Hanset, amikor már nagyon olyan a helyzet. Mint például ez. Sejun pedig különösen imád téged, bár az más kérdés, hogy Hanse minden alkalommal golyót rakna a fejébe, mikor már csak rád néz.

-Szerintem te kussolj-rántja pisztolyát Sejunra,aki csak egyik szemöldökét felvonva mered rá.

-Ha nem teszed el azonnal azt a szart, biztos hogy a seggedbe dugom teli tárral, és mindet beléd lövöm sorozatosan-teszi fel mutatóujját Seungwoo magyarázva a fiatalabbnak, aki szépen lassan elteszi a fegyvert-Most pedig engedd el T/N-t-bök rád szemeivel,majd rögtön visszanéz Hanse szemeibe. Ő lökve rajtad egyet elenged, majd a konyha és nappali határán lévő, kertje nyíló ajtón távozik hátrafelé, útjában pedig minden szobrod lepuffant.

Nagy levegőt véve fogsz piros lenyomatos torkodra, ahogy felkelsz a pultról-Köszönöm Woo-nézel rá, ő biccent, majd elindulsz az emeletre a szobádba.

Egész nap a tervedet tökéletesíted. Az őrök tulajdonságait mantrázod magadban, a telefonodat elzáró szekrény kulcsának helyét képzeled magad elé, és az útvonaladat futtatod a fejedben. Tökéletes lesz. Érzed.

A fiúk indulásáig már csak 10 perc van, így idegesen figyeled az órát és az ajtók hangját. Egyszer csak kopogást hallasz, majd Subin buksija jelenik meg.

-Szius, bejöhetek?-mosolyog rád édesen, mire szaporán bólogatva paskolod meg a hatalmas francia ágyat magad mellett-Csak azt akarom mondani, hogy használhatod a PS-emet nyugodtan. Hamar végzünk, de akkor is nyugodtan telepedj a szobámba és játsszál-mosolyog rád leülve melléd.

-Köszönöm, szerintem élek vele-vigyorogsz rá.

-Az Assassin's Creedeket a saját mentéseden vidd tovább ez alkalommal-néz rád kamu mérgesen a múltkori esetre utalva, mire akaratlanul is felnevetsz.

-Úgy lesz-kuncogod.

-Utána megnézünk majd egy filmet?-mosolyog kedvesen.

-Am-nézel el a nyíló ajtódra-persze-mosolygod elkapva a tekinteted a besétáló Hanseról. Subin felkelve küld feléd egy óvatos mosolyt.

-Rendicsek-int, majd elhagyja a szobát becsukva maga mögött a falapot.

Némán dőlsz hátra az ágyban ignorálva a pink hajú férfit, aki egy ajándéktáskát helyez az ágyra, és leül srégan szembe veled.

-Vettem neked egy pár Jordant, egy Balenciaga pólót meg egy macinacit-szólal meg.

-Már ezerszer elmondtam, hogy ha bocsánatot akarsz kérni, akkor ne így. Nem kellenek a drága dolgaid. Tedd a többihez-nézel élesen szemeibe, majd a "bocsi-kupac" felé böksz a fejeddel, ami a gardróbodból szinte már kifelé folyik.

-Kié vagy?- dönti enyhén oldalra a fejét, teljesen figyelmen kívül hagyva amit mondtál.

-Hallod amit mondok?-nézel rá , és magad sem hiszel a fülednek.

-Válaszolj-állja a szemkontaktust.

Egy pár másodpercig csak hitetlenkedve nézel rá, majd visszavezeted tekinteted az előtted lévő laptop képernyőjére-Te tényleg bolond vagy-rázod a fejed.

Tetovált karját lábaid alá vezeti, és óvatosan közelebb húz magához, így kénytelen vagy  a laptopot arrébb tenni.

-Sosem akarlak bántani. Remélem tudod-néz szemeidbe pár centiről.

-Mégis rengetegszer megteszed-suttogod szemeibe nézve.

-Ha engedelmeskednél, akkor nem lenne ez-szorít combjaidra.

-Nem vagyok a kutyád, hogy a füttyentésedre ugorjak-mondod elhúzódva.

-A kurvám vagy nem a kutyám-vigyorog rád.

Válaszul lekeversz neki egy hatalmas pofont, ami nem csak őt, hanem téged is meglep. Sosem ütötted még meg, sem ő téged, hiába erőszakos olykor. Meglepettsége egy pillanat alatt dühvé alakul, így gyűrűs kézfejével viszonozza a pofonodat, mely nyílvánvalóan sokkal fájóbb, mint amit te adtál. Nyikkanva fogsz vérző arcodra, amit a nagy gyűrű idézett elő egy felülelti karcolással.

-Tudd a helyed te ribanc-kel fel-Itt fogsz megrohadni-csapja be maga mögött az ajtót, amit kulcsra zár.

-Ne-hallod meg a kattanást-HANSE-kiabálsz utána, és a falapra borulva kezded püfölni azt-HANSE ENGEDJ KI-üvöltöd, azonban kérésed süket fülekre talál. Hangos beszédet és csapkodásokat hallasz, így az ablakodhoz rohanva nézel ki rajta, majd farkasszemet nézel a mindennél dühösebb Hanseval, aki megvetően néz rád. Az ablakot püfölve kiabálsz, de minden hiába. A 7 fiú 4 autóval elhajtanak az éjszakába.

Másfél perc után jut eszedbe, hogy eszeveszettül rohannod kell, ugyanis egy óra alatt mindent letudnak, neked addigra pedig már rég messze kell járnod. Se csavarhúzó, se kulcs. Semmi eszköz. 2 őr az ajtó előtt. Mi legyen? Agyalj T/N agyalj!

-Heló? Van itt valaki?-kopogsz ki.

-Mivan?-szól vissza kintről egy hang.

-Szeretnék mosdóba menni-mondod improvizálva.

-Mi tart vissza?-ciccent fel.

-Az ajtó-válaszolsz.

-Nyisd ki-mondja.

-De zárva van-fogod a fejed.

-Nincs bent fürdőd?-kérdi.

-Nincsen-válaszolsz őszintén. 

3 másodperc múlva kattan a zár, és egy magas férfi néz le rád-Gyere-áll arrébb.

-Köszönöm-slisszansz ki, és elindulsz a mosdó felé, ő pedig jön utánad-Maga hova jön?-állsz meg.

-Én őrizlek. Mindenhova megyek veled-néz le rád.

-Wcre is?-vonod fel a szemöldököd, mire ő biccent-Most ne jöjjön, mert dobok egy barnamacit, szóval nem szeretném, hogy hallja-mosolyogsz rá csík szemekkel, mire szemeit megforgatva int a mosdó felé.

Be is lépsz a mosdóba, majd szétnézel, hogy mit használhatnál, mert jelenleg semmid sincsen. Kinyitva a szekrényt kutakodsz, majd egy új borotvát veszel elő azzal a céllal, hogy ha szükséges lesz, akkor kiveszed a pengéit. Az elektromos fogkefék töltőit összekötöd, hogy akár majd parittyaként is használhasd őket. Amit ebben a házban megtanultál az az, hogy mindig legyen fegyvered. Sosem tudhatod ki, mikor és hol támad rád.

Miután elkészültél lassan, és óvatosan nyitod ki az ajtót, majd lábujjhegyen kijössz a helyiségből. Elindulsz Hanse szobája felé, mikor a férfi hangját hallod meg.

-Hol van már eddig?-kérdi és elindul érted.

-Itt vagyok- sétálsz elé egy kelletlen mosollyal.

-Akkor mostmár visszamehetsz a szobádba-mutat az említett szoba felé. 

-De Subin megengedte, hogy játsszak a szobájában. Én pedig most szeretnék-indulsz el.

-Do úr a szobádba zárt, ami szobafogságot jelent. 

-De én nem szeretnék ott lenni-mondod dacosan.

-A parancs az parancs-nyúl a karodért.

-Magának igen-nézel fel rá-De nem nekem. Én a főnöke csaja vagyok, szóval én mondom meg, hogy mit szeretnék.

-Én felettem te nem rendelkezel,csak Hanse és a Victon tagjai-néz le rád.

-Tényleg?-vigyorodsz el-Akkor mondjam másképpen?-döntöd oldalra a fejedet- Nehogy az legyen, hogy mikor hazaér az én drága Daddym-hívod úgy, ahogy Hanse szeretné, hogy hívd, de te sose bírod, mert amúgy elkap tőle a hányinger, de hát jó színésznő vagy-véletlenül sírva boruljak a karjaiba, hogy a szolgája nem csak hogy hozzám ért-nézel le undorodva a kezére, amit lefejtesz magadról-de még olyan dolgokat is tett velem, amit nem akartam-pillantasz fel szemeibe élesen,leejtve a kezét-Mert hát ugye mind tudjuk, hogy mit művel Hanse azzal, aki hozzám mer érni-kúszik egy halvány vigyor az ajkaidra, ahogy a férfi arcát elönti a pánik-Megérti, ugye?-pislogsz rá ártatlanul.

A férfi nagyot nyelve bólint.

-Megértettük egymást ugye?-mosolyogsz, mire bólogat-Ez rád is vonatkozik-nézel a hátrébb álló őrtársra, aki egy fiatal fiú. A srác szaporán bólogat-Én is így gondoltam-fordulsz sarkon, majd eltűnsz a sötétben Subin szobájába sétálva.

Az ajtót becsukva kezdesz el kutatni a cuccai között, és találsz is egy 9es kaliberű pisztolyt, valamint egy telefontöltőt. Egy táskát is elemelsz a dolgai közül, a cuccaidat belepakolod, majd hang nélkül kinyitva az ajtót a fürdőbe osonsz, onnan is elteszed az elrejtett tárgyaidat, aztán a folyosó végén elfordulsz balra egy másikra, aminek a végén van Hanse irodája. Mivel ott van a szekrény kulcsa, ezért nagyon óvatosan nyitsz be, rengetegszer szétnézve magad körül. 

Az összes fiókot feltúrva nagy nehezen, de megtalálod a kulcsot, és mezítláb, a szőnyegen sasszézva kerülöd körbe az emeletet. Errefelé is le lehet jutni a földszintre, csak sokkal több idő, mint a szobád felől. De arra mégsem mehetsz már. 

2 perc után le is érkezel hátul, és hangtalanul lépkedsz a gránit padlón és annak szőnyegein egészen a szekrényig, amit nagy nehezen kinyitva zsákmányolsz ki, azaz elveszed a telefonodat. Mivel a srácoknak mindenhol van egy kis dugi pénze, ezért a tárolt tárgyak mögött kutakodva találsz is egy köteg papírpénzt, amit a táskába rejtesz. 

A bejárathoz szökve kapsz a kezedbe egy pár cipőt, amit neked vettek, és a konyhába sprintelve száguldasz ki a kertbe. Felveszed a lábbeliket , és teljes erődből futásnak eredsz. Már csak kevesebb, mint fél órád van elhúzni a csíkot a lehető legmesszebb. Nem hibázhatsz ezentúl.

Körülbelül 1 km-t tudsz lefutni teljes erőből,ezután zihálva sétálsz a sötétben, már előszedve a telefont zseblámpa gyanánt. Körülötted figyeled a dolgokat, de messze nincsen semmilyen épület, vagy bármi, amit használható. Kénytelen leszel éjszaka sétálni ki tudja meddig, csak hogy valahogy majd hazajuss.

20 perc gyaloglás elteltével lámpákat pillantasz meg a háttérben, így a melletted lévő fák és bokrok közé húzódsz. Elbújva kémleled az autókat, amik összetéveszthetetlenül a srácok sportkocsijai. Nem sokon múlt, hogy öngyilkos jelölt legyél. Mikor már elég messzire kerültek kimászol a bokorból, és megint sprintelni kezdesz.

Kis idő múlva fáradtan sétálsz, és a távolban egy hatalmas villára leszel figyelmes. Erősen gondolkozol rajta, hogy becsengess-e, de mégis hogyan magyaráznád meg, hogy ki vagy, mit csinálsz és miért csengetsz be? Valszeg sehogy.

Míg ezen agyalsz, a hulla sötétben zúgásra leszel figyelmes, ami lassacskán formát ölt a fejedben. Ezek ők. A kocsikkal. Ahogy 250el repesztenek, egyenesen feléd. Máris rájöttek volna?

-A fenébe is!-morgod, és a villába sprintelve kopogtatsz be, majd megnyomod a csengőt-Meg fognak ölni hajnal 3kor-csekkolod az órád. Egyszercsak kinyílik az ajtó, és egy magas fiú néz le rád, majd elmosolyodik.

-Am szia..miben segíthetek?-kérdi.

-Szia...tudom ez hatalmas kérés...de bejöhetnék egy kicsit? Nem ittaludni szeretnék meg semmi, de nagyon fontos lenne..Nem lehetek most kint-nézel rá kétségbeesetten.

-Ne viccelj...egy ilyen fiatal lány, a semmi közepén, ilyen időben? Gyere csak be- húz be mosolyogva-Dean vagyok. És te?-nyújt kezet.

-T/N-rázod meg kissé megilletődve-Figyelj...ha...ha becsenget ide 7 csávó...am...kérlek mondd hogy senki nem járt itt. Nem találhatnak rám-kérleled.

-Uhh jó..de mi ez az egész?-kérdi sokkosan.

-Én halott vagyok ha rám találnak...és valszeg te is...szóval-sóhajtod ránézve- Ne haragudj, hogy belerángattalak -topogsz, ő pedig kétségbeesetten néz rád.

Mielőtt bármit is mondhatna csöngetnek, ti pedig ijedten néztek egymásra.

-Fuss fel az emeletre. Bújj el-tessékel fel, te pedig sprintelve teszel így. Nem hallod, hogy ajtót nyitna, csak egy lövést, így borzasztóan megijedve bújsz el egy ágy mögé, és az ablakot figyeled, hogy mégis hogyan lehetne kijutnod innen.

Pillanatokig semmit sem hallasz, így kimerészkedve osonsz, majd egy golyó repül melléd a falba, így sikkantva eredsz futásnak.

-Hát itt vagy baby-kacag fel Hanse, aki nagy élvezettel lövi mögötted a dolgokat, ahogy utánad sétál. Pánikolva futsz be egy irodaszerűségbe, amit az asztallal torlaszolsz el, és az üveg teraszajtót kinyitva keresel dolgokat, hogy min ereszkedhetnél le.

-Ugyan baby-dörömböl Hanse-Ez minden, amit tudsz? Voltál te már ennél ügyesebb-kezdi el lőni az ajtót, azután elkezdi betörni. Pánikolva mászol át a terasz korlátján ,amin lassan lecsúszol, és jobb opció hiányában elengedve a kezedet esel le seggre nyikkanva egy nagyot. Inkább a feneked fájjon, mint hogy a bokád menjen ki, akkor esélytelen futni.

De annyira fáj, hogy esélytelen felkelned. Fájdalmadban könnyeidet nyelve kezdesz el kúszni ahogy csak bírsz. Hanset már nem hallod, ami jobban megrémiszt, mintha lőne rád. Amikor már végre azt hiszed, hogy biztonságban elkúsztál egy láb hirtelen beléd rúgva fordít át a hátadra, ami több szempontból is rettentő fájdalmas. Felsírva nézel fel, ahonnan Dean és Hanse néz le rád.

-Igazad volt haver-szólal meg az általad halottnak hitt Dean,aki ezek szerint nem veled játszott össze, hanem a srácokkal, és te bedőltél a csapdának-Nem semmi a csaj-bólint nézve a szenvedésed.

-Kár, hogy nem bírja a magasból zuhanást. Akkor még játszhatnánk-biggyeszti le ajkait a rózsaszín hajú- Figyelj szívem- guggol le eléd- Elmondtam már  nem egyszer, de úgy néz ki nem tanultad meg a leckét. Te az enyém vagy. Örökre. És akár hiszed akár nem, de belém fogsz szeretni. Soha többet nem szabadulsz-vigyorodik el úgy, mint egy igazi pszichopata, mire szemeid tekintetéből a srácok felé kapod, akik sajnálva néznek rád, avagy elnéznek, mert tudják, hogy mi vár rád.

-Nem futhatsz el. Soha többet-tűr egy tincset a füled mögé-Soha-fogja fejedet két keze közé a fegyverrel együtt, ahogy egy csókot lehel a homlokodra.