Na nos na!!
Megint hoztam egy ilyen hárem koncepciós kis irományt.
Nem ismerem az Epexet annyira(tudom, hogy egyáltalán nem ilyen kemény fiúkák, mint ebben az imagineben), csak most hozzájuk volt kedvem írás terén.
Szóval ezt észben tartva vonatkoztassatok el, hogyha ti nem ilyennek ismeritek a tagokat.
Végülis ez csak egy kitaláció after all.

Feleslegesen hosszú, semmi sem történik, de semmi gond majd legközelebb!!

Enjoy!!
Maffia AU!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Nem hiszem el, hogy ebben a házban senki sem ismeri a mosogatógépet-mérgelődsz hangosan, ahogy a konyhában úton-útfélen koszos edényeket és evőeszközöket szedsz össze-Legalább a mosogtósig eljut némelyik egybites gondolkodása-morgod bepakolva az összes dolgot a mosogatógépbe.
-Jajj de Szivikém, olyan jól áll neked a háziasszonykodás-vigyorog rád Baekseung, ahogy beér a konyhába egy kistányérral és egy pohárral a kezeiben.
-Ha nem fogod be a szádat belőled meg házi pinata lesz-fordulsz felé egy gyilkos mosollyal.
-Ugyan-kuncog melléd érve-Ne vedd úgy a szívedre-szorít a pult és saját teste közé-Ennyit csak megtehetsz értünk nem? Elvégre eltartunk csak úgy-simít ki az arcodból egy tincset, elővéve az ütőkártyát, amire sosem tudsz semmit mondani, hiszen jogos.
Teljesen elvörösödött fejjel nézel el, csakhogy a szemkontaktust még véletlenül se kelljen felvenni.
-Na ugye-konstatálja győzelmét mosolyogva-Délután tárgyalásunk van, úgyhogy egyedül leszel. Rendelj pizzát mindenkinek úgy, hogy estre kilencre itt legyenek. Világos?-adja ki az utasítást.
-Ja-motyogod karba tett kezekkel.
-Nem hallottam-fog álladra és maga felé fordítja a fejedet. Fekete, kívánós tekintettel néz rád szinte felfalva szemeivel.
Utálod, mikor ezt csinálja. Ledominál, és mocskosul élvezi. Sőt, beindítja.
Na meg sajnos olykor téged is beindít, ahogy ezt csinálja, de ez most nem az a történet.
-Rendben-fújtatod egy rohadék mosollyal.
-Egyből jobb-mosolyogja.
Ajkaidra tévedt tekintettel hajol lassan közelebb, majd édes csókot lehel azokra.
-Jó legyél-hagy magadra egy ördögi vigyorral.
-Kim Hyunwoo, nálad irritálóbb bacilust még a világ nem hordott magában-morgod a pultra dőlve a viszonzatlan csók kínzó érzésével a szádon.

De hogyan is kerültél ide és mi ez az egész?
Nos...
Amikor Koreába költöztél sajnos senki sem szólt, hogy nem minden annyira egyszerű és szabályos, mint azt elképzelted.
Felszolgáló állást kerestél, és találtál is viszonylag hamar. Egy külföldi munkavállalóknak fenntartott weboldalon keresgéltél, mikor rádmosolygott a szerencse.
Egy busásan fizető munkát ajánlott egy jólmenő fejvadásznak tűnő fickó viszonylag tűrhető munkaidővel, azaz 12 órával, viszont sok szabadnappal.
Gondoltad ez életed legjobb munkalehetősége, hiszen a leírásban gazdag hotelek szerepeltek és befolyásos emberek, akiket ki kell szolgálni.
El is mentél a meghallgatásra és a próbanapra is elegáns fekete-fehér ing és ceruzaszoknya szettben. A megjelenésedet a főnök jelölted díjazta is, és rögtön felvett a te legnagyobb örömödre.
Egészen addig boldog is voltál, míg meg nem jelentek a vendégek.
Mire észbekaptál a luxushotel tele volt öltönyös, tetovált, veszélyes arcú fickókkal, gyönyörű kísérő hölgyekkel, és leginkább titkárnak, vagy segítőnek kinéző férfiakkal. Eleinte csak furcsán méregetted a társaságot.
Aztán mikor az első pisztolyokat vélted felfedezni a kisasztalokra kipakolva, mintha csak rágócsomagok lennének már kezdett összeállni a kép.
Hamar megfogalmazódott benned, hogy innen a lehető leghamarabb el kell tűnnöd.
Az egyik adandó alkalommal osontál a lifthez, ami az emeletre érve nyílt ki 8 öltönyös fiatal férfi utassal. Egymás után kiszállva néztek végig rajtad, de aligha foglalkoztak a jelenléteddel.
Idegesen léptél be a helyükre a liftbe, mikor a nevedet hallottad.
-T/N Kisasszony! Jöjjön csak ide-hallottad meg a főnök hangját.
-Oh öm Uram én most öm..Nekem most-kezdtél el habogni.
-Jöjjön-sétált oda, majd karon ragadott- Uraim, örülök, hogy el tudtak jönni-hajolt meg a te hátadat is lenyomva-Elfogadnak-e egy italt?
Az előttetek álló férfiak kicsit késve, de szintén meghajoltak.
-Köszönjük Mr.Song-szólalt meg az egyikőjük középen karamellszőke hajjal-azaz Wish-Mit isztok fiúk?
-Whiskey?-nézett szét köztük egy vörös hajú-Keum.
-Milyen van?-érdeklődött a vezetőjük.
-A hölgy tud ajánlani nagyon jókat! Igaz T/N Kisasszony?-nézett le rád az idősebb férfi.
-Uh természetesen-nevetted zavarodban-Az alap fajtájú whiskey készlet megtalálható, de ajánlanám figyelmükbe a Cosa Nostrat, amely minőségi gyártmány és íncsiklandozó ízéről ismert-adtad elő életed előadását, csak hogy szabadulhass.
-Cukipofa vagy-vigyorgott egy másik szőke-Baekseung, mint később kiderült.
-Elfogadunk duplát, mindet 3 jéggel. Köszi Drága-mosolygott rád Wish, majd a fiúknak intve indult el a jelenlévők közé.
Az egeket is szidva mentél elkészíteni az italokat villámgyorsan, majd odavitted a körasztalnál ülőkhöz, és szétosztottad közöttük.
-Köszi Cukipofim, gyere ülj ide Apuhoz-vigyorgott megpaskolva a karfáját.
-Szerintem én öregebb vagyok nálad Kedvesem, és attól még, hogy nő vagyok és a személyzet tagja nem jelenti azt, hogy akárhogy beszélhetsz velem-olvastál be neki félig felvont szemöldökkel, majd visszasétáltál a pultba a tálcáddal.
-Én akarom ezt a lányt. Megtarthatjuk?-vigyorgott Baekseung eszelősen Wishre, aki csak az italába kortyolva ült a szokásos káosz közepén.

Kis idő elteltével megint szökni készültél, már a liftben jártál, mikor ismét elkapott a főnököd.
-Hova megy ilyen sietősen T/N Kisasszony?-ért utol.
-Én öm-köszörülted meg a torkodat.
-Csak Kwak úrral és a csapatával mehet el-mosolygott rád hátrarakott kézzel.
-Tessék?-értetlenkedtél.
-Igénybe vennék az Ön munkáját ezentúl. Mivel ők fontos személyek, így az Ön tulajdonjogát eladtam neki-mondja ezt úgy, mintha csak az időjárásról csacsogna.
-Hogy tessék?-szökött 5 oktávval fentebb a hangod.
-Kedvesem-nevetett fel- Mielőtt bármit is aláír, először olvassa el részletesen, és elemezze-nevetett fel.
-Maga szemétláda-morogtad, ahogy az ideg elöntötte az agyadat.
-Boldog időtöltést kívánok T/N Kisasszony-mosolygott, majd átadott a mögötte megjelenő 8 férfinak.

Az első este nem ment zökkenőmentesen. Ordítottál, hisztiztél és sírtál, hogy hogyan lehetsz ekkora marha. Kezdve a túl szép hogy igaz legyen álláshirdetéssel, majd azzal, hogy nem olvastad el a szerződést értelmezően, mivel annyira izgatott voltál. Pedig világosan bele van írva, hogy tulajdonjogot gyakorol feletted a férfi, bárhova küldhet.
A szerencsétlenséged pedig egyik fiút sem hatotta meg különösebben. Betettek egy nagy szobába, majd magadra hagytak a hisztiddel. Próbáltál megszökni is, de nem hagytak egyszer sem. Az utolsó alkalommal már elég volt a homlokodhoz egy fegyver, utána nem próbálkoztál többet. Rád zárták az ajtót, és másnapig ki sem engedtek.
Elvittek ruhákat és személyes tárgyakat vásárolni neked, hogy megkezdhesd az életedet náluk.
Hiába sosem bántottak az első éjszakán kívül, akkor is nehezen mentek az első hetek.
Lassan 5 hónapja vagy náluk, de a családod továbbra sem tudja pontosan hol dolgozol és kinek.
Nem is kell tudniuk, mert csak te kerülnél hatalmas bajba.
A koreai maffia lehet, hogy rejtett, de előlük rejtve semmi sem marad.

Annak ellenére, hogy elég sötét dolgokkal foglalkoznak, veled azért kedvesek. Gondoskodnak rólad, hiszen minden nap minőségi ételt kapsz, vesznek neked ruhát, mindent amire szükséged van, és bármit amit kiejtesz a szádon.
Wish és Jeff például a tenyerükön hordoznak, viszont Baekseunggel meg a hólyag fejével jócskán meggyűlik a bajod.
Mindenek ellenére is azt veszed észre, hogy megszeretted ezeket a férfiakat. Olyannyira, hogy talán már nem is akarsz elszökni mellőlük....

-Kyungmin-kopogsz be MU szobájába.
-Hmm?-dobálja a darts nyilakat a táblába.
-Milyen pizzát rendeljek neked mire hazajöttök?-fogod az ajtót.
-Azt fogunk enni?-néz rád barna hajába túrva.
-Főzhetek is, ha nem kívánod.
-Ne fáradj. Valami csípőset. Köszi-mosolyog rád.
-Mikor indultok?-nézed, ahogy kihúzza a nyilakat.
-Egy órán belül-csekkolja karóráját.
-Okés-hagyod el a szobát a jegyzetekbe bepötyögve a pizzát, majd A-Minhez kopogtatsz-Minwoo-lépsz be-Oh sziasztok-nézel fel a képernyőből rögtön Aydent is látva.
-Szia, mi a helyzet?-pakol A-Min a szekrényében.
-Hyunwoo azt mondta, hogy rendeljek pizzát mire hazaértek, szóval jöttem megkérdezni, hogy milyet szeretnétek enni-lépkedsz bentebb a káoszos szobában.
-BBQ-sat az biztos és extra tojásos-mondja Ayden a kanapén elfolytan telefonozva.
-Jó-írod fel-Te Min?-fordulsz a szobatulaj felé.
-Nekem sonkás-kukoricás kell baconnel de segítenél kivasalni az ingem?-forgatja a viseltes ruhadarabot.
-Tegnap vasaltam ki a másikat, miért nem azt veszed fel?-lépsz mellé.
-Mert meggondoltam magam és inkább ezt szeretném-mondja hisztis ötéves módjára.
-Jó, intézem. Add ide Minmin-veszed el tőle szelíden.
-Hé-morog, mikor hajába túrva simogatod meg.
-Hozom rögtön-tűnsz el a ruhadarabbal.

Elintézed a vasalást és a többi pizzarendelést, majd útjukra indítod őket.
-Vigyázzatok magatokra-nézel szét rajtuk, majd megigazítod Keum nyakkendőjét.
-9re itt vagyunk. Ha nem, akkor zárkózz be a szobádba. Senkit se engedj be, a futárhoz is a kutyákkal menj ki. Világos?-adja ki az követnivalót Wish.
-Értettem Főnök-bólintasz egy enyhe mosollyal.
Nincs mit kérdezned, hiszen tudod, hogy az életük minden nap veszéllyel jár. Bármikor lelőhetik őket egy félresikerült tárgyaláson, vagy házhoz is jöhetnek a veréssel. Ezért van 2 kerítés, riasztó, őrség és körülbelül 5 rottweiler és dobermann, akik a ház és a gazdáik épségének vigyázására vannak képezve. Ezáltal téged is őriznek amikor csak kilépsz a kertbe, vagy beengeded valamelyiket a házba.
-Engem miért nem hívsz így sose?-ránt magához Baekseung a képedbe vigyorogva.
-Találgass-morgod lefejtve derekadról a kezeit.
Éppen megszólalna valami frappánsat, mikor Wishnek hamarabb sikerül.
-Indulás-inti a bandáját előre-Bezárom az ajtót. Jó legyél-csukja be a falapot, majd bekattintja a zárat és már el is tűnik.
Sóhajtva fordulsz sarkon a nappalit megcélozva. Leülve rendeled meg 9re a pizzákat, majd beengeded a legnagyobb kutyát a házba, hogy ne legyél egyedül. Vele elfekve a kanapén kezdesz el sorozatot nézni, hogy elüsd az időt.
Pontos időre érkezik a futár, így kimész elé a kapuba a kutyákkal, kifizeted a hatalmas torony pizzát, majd besasszézol a házba. Lecuccolsz a konyhában és bepakolsz a két sütőbe, hogy melegen tartsák a kajákat amíg csak lehet.
Adsz enni a kutyának,amelyiket behívtad magadhoz, aztán a konyhában ülve várod a srácokat.

Miután másfél óra múlva sincsenek a láthatáron, így elmész tusolni, majd a saját pizzáddal az öledben telepedsz a nappaliba egy vastag pokróccal pizsamában és vastag zokniban. Lábaidat a kutyára teszed, úgy nézed a Walking Dead részt. Telefonodat csekkolva még mindig nem látsz új értesítést, így sóhajtva teszed le magad mellé.
-Hol vannak már ezek?-kérded unottan, de majd megesz az aggodalom.
A dobermann hirtelen felkapva a fejét hegyezi a füleit, majd kicsusszanva alólad kocog az ajtóhoz.
-Zeusz?-mész utána a kisasztalra rakva a pizzát.
Az ajtó a riasztóval együtt feloldódik, így biztos vagy benne, hogy a fiúk azok.
-Ne fárasszál már Keum-sóhajtja Wish, kinek hangja összetéveszthetetlen.
-Csak feltevés tesó, semmi extra-teszi fel kezeit védekezően.
-Zeusz hát te itt bent?-simogatja meg a kutyáját Dawit-Te még ébren vagy Kicsi?-lát meg téged is.
-Hogy tudnék aludni, ha 2 órája itthon kéne lennetek, de még életjelet se adtok?-nézel rá kiskutya szemekkel, ahogy a sírás kerülget.
-Sajnálom-sóhajtja bentebb lépve, hogy egyesével le tudják venni a kényelmetlen lakkcipőt, majd bentebb jönnek-Legközelebb írok ígérem-fog derekadra hátul, majd halántékodra csókol-Ettél azért ugye?
-Igen-hunyod le a szemeidet, majd felnézel rá.
-Helyes. Köszi a pizzát-mosolyog le rád, majd a konyhába vonul a többiek után.
A mikróba pakolgatják a szeleteket farkas éhesen, amit te egyre álmosabban figyelsz.
-Menjél aludj-szólít meg Wish a bárszéken ülve.
-Nem vagyok álmos-rázod a fejedet.
-A szemhéjaid a járólapra vannak tapadva, szóval indulj, mielőtt én viszlek fel-vonja fel egyik szemöldökét.
-Jó-sóhajtod-Jóéjszakát fiúk-köszönsz el.
-Jóéjt-köszönnek teli szájjal.
Zeusszal a sarkadban vonulsz fel, majd az ágyadba fekve egy pillanat alatt el is nyom az álom.

Napokkal később Aydennel töltötök ki hülyébbnél hülyébb teszteket a nappaliban a laptopokon.
-Ehhez mit szólsz? Milyen kenyér lennél?-nézel rá vigyorogva.
-Áh nem, ezt figyeld-köszörüli meg a torkát-Melyik szaró macskapóz vagy te?-olvassa fel a teszt címét.
-Nyertél-nevetsz fel-Dobd át a linket.
-Máris Kedvesem, máris-vigyorog eleget téve a kérésednek.
-Ti mit csináltok?-pattan le melléd Keum.
-Okosodunk-neveted Aydennel összenézve.
-Jézusom-látja meg a kvízt a vörös hajú, amin csak jobban nevetnetek kell.
-Veled mizu?-fordítod felé a fejedet mosolyogva.
-Nem sok-csúsztatja be hátad mögé a karját, majd átkarolja a derekadat.
-Na mondjad, mit akarsz-nézel rá mindent tudóan.
-Tudod Drága, senki sem süt úgy palacsintát, mint te-kezd el benyalni kiskutya szemekkel.
-Tudsz ám hízelegni, azt meg kell hagyni-forgatod meg a szemeidet mosolyogva.
-Mást is legalább ilyen jól tudok-morogja a bőrödbe, nyakadba temetve arcát.
-Donghyun-fenyegeted-Mindjárt magadnak sütheted a palacsintáidat, meg a golyóidat is.
-Hé hát rossz az aki rosszra gondol-kuncogja nyakadba.
-Csak fogd be- csípsz oldalába, aztán felkelsz majd átcammogsz a konyhába.
-Áú te gonosz nőszemély!-vinnyogja elfekve a kanapén.
-Nyányányá-majmolod kipakolva a pultra a szükséges alapanyagokat.
-Ezt jóvá kell tenned-érkezik be hozzád a konyhába.
-De bennem nincs rossz érzés ezzel kapcsolatban-neveted egy tálba öntve a lisztet.
Erre a mondatra egy drámai levegőt vesz a vörös hajú a szívére kapva.
-Összetöröd a szívemet és téged ez nem is érdekel?!-néz végig rajtad többször.
-Ahogy mondod-vigyorogsz rá egy spatulát kiemelve a fiókból, majd folytatod az alapanyagok összerakását.
-Olyan gonosz vagy T/N-támasztja csípőjét a pultnak melletted állva karba tett kezekkel.
-Felettébb-bólogatsz egyetértően, majd rámosolyogsz.
Pillanatokig csak mosolyogva nézi az arcodat, majd jobb kezével hátra simítja a hajadat a vállad mögé.
-Olyan gyönyörű vagy-mondja szelíden, az arcodat elemezve tekintetével.
-Donghyun-sóhajtod elgyengülve-Nemár..
-De komolyan-erősködik közelebb lépve.
-Milyen palacsintát kérsz?-tereled a szót teljesen elpirulva.
-Nutellásat és epreset-hagy két-három puszit az arcodon és a nyakadon.
-Jó-lépsz ki bűvköréből, majd előpakolod a serpenyőket és az olajat.
-Egy angyal vagy-kacsint rád, aztán magadra hagy.
-Te meg egy..-morgod a merőkanalat markolva, amivel beleméred a tésztát a felmelegedett serpenyőbe.
Ezek egyszer a sírba fognak vinni. Egyikkel sem akarsz túl közeli kapcsolatba kerülni, hiszen a megszökés gondolatát nem engedted el. De így?
Érzelmileg fogsz hozzájuk kötődni, ami a lehető legrosszabb.

Másfél órával később készülsz el mindennel. Bepakolsz a mosogatógépbe, majd tányérokat veszel elő.
-Fiúk kész a palacsinta-szólsz fel a házban hangosan.
Perceken belül lecsörtetnek a fiatalok, és elkezdik a különféle tejes édességet felpakolni a tányérjukra.
-Köszi T/N-ökölpacsizik le veled MU, mielőtt elhagyja a helyszínt.
-Köszi Eomma egy istennő vagy-dob egy puszit Ayden, amit nevetve fogadsz és visszaküldesz.
-Ez milyen?-ér melléd A-Min kivéve a fülest a füléből.
-Ez nutellás, ez eperlekváros, ez meg vanília pudingos-mutatsz végig a 3 rakáson, amjd felnézel rá.
-Adsz nekem mindből?-kérdi kiskutya szemekkel.
-Persze Drága-pakolsz neki egy üres tányérra.
-Köszi Eomma-vigyorog, majd elindul Aydennel a szobába.
-Feljössz majd PS-ezni Eomma?-néz hátra Ayden.
-Persze-vigyorogsz rá.
Mivel Yewang, Jeff és Baekseung beszerző úton vannak, így rájuk ma este nem kell számítani.
A maradék palacsintát kétfelé osztod, és elindulsz vele az emeletre.
-Keum-kopogtatsz be a szobába, majd mikor nem válaszolsz benyitsz. Ekkor látod, hogy a srác idő közben bealudt. Kuncogva teszed le az ő palacsinta részét, készítesz a srácról pár fotót, majd elhagyod a szobát a végső állomás felé véve az irányt.

A hosszú folyosóra ráfordulva jó két méter utána egy sötétbarna lakkozott falaphoz érkezve bekopogtatsz rajta.
-Igen?-szól tompán egy hang.
Benyitsz a szobába, majd belépve csukod be magad mögött az ajtót.
-Szia Kicsi-néz fel a laptopjából Wish-Mi a helyzet?
-Hoztam neked palacsintát, most lettem kész-lépkedsz oda hozzá a sötét szobában, mely meleg fényű antik lámpákkal van kivilágítva minimális szinten.
A szobában roskadozó könyvespolcok, reneszánsz festmények, selyem bevonatos ülő alkalmatosságok, és egy nagy kandalló helyezkedik el. A kandalló felett aranyozott katanák pihennek a tartójukon, közvetlen egy férfit ábrázoló portré alatt.
-Édes vagy nagyon-mosolyog rád-De nem kívánom most-sóhajtja.
-Enned kell valamit-sétálsz oda hozzá-Mi a baj? Ma még semmit sem ettél. Egész nap lent voltam, tehát nem tudsz átverni-figyelmezteted, mielőtt kinyitná a száját.
Aggódó tekintete egy szelíd mosollyá alakul, ahogy hátradől a karfás székében.
-Ejha-mond csak ennyit összefűzve ujjait.
-Miaz?-teszed le a tányért az asztalra.
-Figyelsz-bólint elismerően.
-Persze, hogy figyelek rád-teszed karba kezeidet.
-És mersz velem úgy beszélni, ahogy nem sokan mernek...és még annál is kevesebbnek engedem meg-mosolyog szelíden.
Állva szemkontaktusát nézel rá szótlanul.
-Miért?-kérdi édesen nézve téged továbbra is.
-Mit miért?-érdeklődsz.
-Miért figyelsz rám?-dől előre térdeire könyökölve.
-Mert te is figyelsz rám. Mindig. Sosem hagysz cserben, egyszer sem. Megvédesz, és ellátsz. Ezért-vallod be őszintén.
Lágyan felhorkantva nyúl nyakkendőjéhez, majd kilazítja azt, utána önt magának egy kevés whiskeyt az üvegből.
-Gyere ide-int magához.
Engedelmeskedve állsz elé, majd leülsz a combjára, mikor megpaskolja.
-Enned kell-veszed el az ajkaitól a whiskey-s poharat, amint ivott két kortyot.
-T/N, nem semmi nő vagy-ámuldozik a bátorságodon, majd derekadra fonja az egyik kezét.
-Tessék-veszed a kezedbe a tányért, és felé nyújtod, hogy egyen.
Sóhajt egyet fáradtan, majd elvesz egy tekercset, és elkezdi enni.
-Most mondd el mi a gond-nézed, ahogy eszik.
-Semmi olyan, amin törnöd kéne azt a szép buksidat-kacsint rád.
-Dawit, komolyan. Napok óta nem is látlak, és még kevesebbet beszélsz, mint eddig. Mi a baj?-fogsz az arcára.
Elmosolyodva veszi ki a kezedből a tányért, leteszi, majd arcodra simít.
-Édes vagy-motyogja lágy hangon-Csak egy üzletet akarok kötni, amivel még jobb életünk lehetne...Csak kockázatos...rohadt kockázatos-sóhajtja.
-Miért?-túrsz karamellszőke tincseibe mellkasodra húzva a fejét.
-Mert egy olyan fejes elől kéne elnyernem ingatlanokat és raktárakat, aki lehet, hogy túl nagy falat egyenlőre-meséli rád hajtja fejét, miközben már mindkét karjával a derekadat öleli.
-Ki ez?-játszadozol hajával óvatosan.
-Song Yubin-morogja.
-Mr.Song?-kérded.
-A fia-sóhajtja a fiú.
-Ekkora ember? Pedig az apja nem igazán nagy valaki..mármint vannak hotelei, de csak a helyet meg a piát szolgáltatja, semmi több-gondolkodsz el, miután te a háttérből is láttad a dolgokat.
-Nos a fia egy kicsit más tészta-egyenesedik fel Wish-Ő egy kicsit befolyásosabb...és veszélyesebb is-mosolyog rád lustán.
-Figyelj-fogod kezeid közé az arcát-Ez eddig is a te asztalod volt. Ne hagyd, hogy egy random, frissen becsöppent valaki elvegyen mindent, amiért eddig dolgoztál. Igen, tudom, hogy sokat dolgoztál azért, hogy most itt tartsatok a srácokkal. Ne hagyd veszni-simogatod meg lágyan.
-Nélküled nem tartanánk itt sem-fog a kézfejedre óvatosan cirógatva azokat.
-Csak egy icipicivel hátrébb-mosolygod csipkelődve.
Válaszodra felnevet, aztán kicsit elkomolyodik.
-De tényleg T/N...Rengeteg hasznos infót mondtál Mr.Songról, meg amiket hallottál beszélgetések..Rengeteg előnyt adtál a kezünkbe. Sok olyan meglátásod van külső szemmel, ami nekünk eszünkbe se jutna. Nagyon hasznos számunkra a jelenléted..És nem utolsó sorban rendben tartod a házat, minket és az életünket is. Nagyon hálás vagyok neked ezért-simogatja kezeidet egy olyan mosollyal, hogy bokáig olvad a szíved.
-Dawit-nyögöd elolvadva-Elpirulok-hűtöd vérvörös fejedet zavarodban.
-Pedig csak az igazat mondom kicsilány-kuncogja derekadra fonva karjait.
-Igazán?-incselkedsz megtalálva a hangodat.
-Igazán-vigyorogja közelebb húzva magához, majd lassan ajkaidra csókol.
Lehunyva szemeidet viszonzod a whisky ízű gesztust dús tincsei közé túrva.
Óvatosan combodra fogva csókol tovább közelebb préselve magához, miközben szorosan tart.
Körmeiddel fejbőrét cirógatva hagyod, hogy elszédítsen teljesen.
Nyelvével bebocsájtást kérve mélyíti el a dolgot egészen addig, amíg kopogást nem hallotok az ajtón, így szétrebbentek, te pedig felpattansz az öléből és a kezébe nyomod a palacsintás tányért.
-Gyere-szól ki olyan összeszedett hangon, mint ahogy bármikor beszél.
-Csá Főnök-lép be Baekseung-Oh Cukipofim szia-lát meg téged is.
-Hello Főnök-követi Yewang is.
-Főnök, jelentkezem-lép be utoljára Jeff is.
-Üdv itthon-köszönti csapata egy részét a leader egy halvány mosollyal. Valója olyan összeszedett és nyugodt, mint bármikor. Őszinte csodálója vagy ezen képességének.
-Oh szia T/N-vesz észre Yewang
-Szia Kicsilány-mosolyog rád Jaeho.
-Sziasztok-mosolyogsz rájuk.
-Megzavartunk valamit?-kérdi Baekseung.
-Nem, dehogy-válaszolsz kissé kínosan nevetve.
-Miért vagy feldúlt?-néz rád Jeff a lelkedbe bámulva. Éppen szóra nyitnád a szádat, de Dawit megelőz.
-T/N hozott nekem enni, mivel elfelejtettem , hogy mennyi az idő, aztán kicsit összeszólalkoztunk rajta. Aggódik értem, én meg kicsit csökönyös vagyok. De nyugi, semmi komoly, T/N-nek úgyis igaza van-mosolyog a leader-Esküszöm befejezem-néz rád a palacsintára utalva.
-Jó-bólintasz, majd kisétálsz Jaeho mellett, aki aggódva figyel.
Becsukva az ajtót magad mögött lemész, és összeütsz egy kis vacsit a három fiúnak, ha már palacsinta nekik nem jutott.

Mindhármójuknak teszel ki tányért a ramenhez, utána felvonulsz a szobádba, majd a fürdődbe veszed az irányt.
-Hogy lehetsz ekkora szánalmas idióta T/N?-kérded magadtól, ahogy végiggondolod mégis mit tettél-Nem akarsz érzelmileg kötődni? Ezaz, akkor smárolj a leaderrel. Milyen okos vagy-beszélsz szarkasztikusan, miközben mosdatod magad-Hülye idióta-morgod.
Miután végeztél felveszel egy pizsamát, egy vastag pulcsit, zoknit és papucsot, aztán lebattyogsz és kiülsz a teraszra a függőágyra.
Rágyújtasz egy szál cigire abból a pakkból, amit csak nagy rikán veszel elő.
Mosolyogva simogatod meg a melléd érő dobermann fejét.
-Szia Hádész-köszönsz neki, majd szigorúan előre nézel, mikor hallod a teraszajtót kinyílni.
-Hát szia Hádész-köszönti Jaeho az elé kocogó házörzőt, majd lassan melléd sétál-Mit csinálsz itt kint?-néz le rád.
-Cigizek-válaszolsz egyhangúan, véletlenül se ránézve.
-Mégis miért?-mér végig.
-Mert úgy van kedvem-pöcinted le a hamutartóba magad mellett a kisszéken.
-Mi a baj?-veszi ki a kezedből.
-Add vissza Jaeho-kapsz utána végre felnézve a szemeibe.
-Nem. Nincs neked erre szükséged-nyomja el a szálat.
-De igen-akadékoskodsz egyre mérgesebben.
-Nem amíg engem látsz-guggol le hozzád komolyan nézve a szemeibe-Mondd el mi bánt.
Sértődötten fordulsz el tőle.
-T/N..Kicsilány-fordítja vissza a fejedet maga felé-Hé-szól már sokkal lágyabban.
-Nem fontos-sóhajtod.
-Akkor nem cigiztél volna-vonja fel a szemöldökét.
-Hagyjuk-szállsz ki a függőágyból.
-Nemár-kap utánad rögtön.
Elszaladva előle meg se állsz a szobádig, amit magadra csuksz, de rövid időn belül már bent is van utánad.
-Ne menekülj kérlek szépen-csukja be maga után.
-Jeff hagyj már kérlek-fordulsz felé.
-Bántott?-komolyodik el.
-Kicsoda?-pislogsz rá.
-Wish. Bántott?-ismétli meg.
-Nem, dehogy is-rázod a fejedet.
-Akkor miért voltál és vagy azóta is feldúlt?-fürkészi a tekintetedet.
-Nem vagyok az!-vágod rá idegesen.
-Nekem nem úgy tűnik-mér végig.
-Ahj istenem, csak..fhu-fogsz fejedre-Csak smároltunk-szinte kiabálod.
Jeff arca a kijelentésre megfeszül, szemei elsötétednek.
-Értem-bólint.
-De én nem akarok hozzátok érzelmileg kötődni-vágod a fejéhez.
-Mégis miért? Nem szeretsz itt lakni? Nincs jó életed?-szorulnak ökölbe a kezei.
-De-erednek meg könnyeid-De, szeretek itt lenni..És jó életem van-sírsz fel.
-Akkor mi a baj?-lép hozzád közelebb.
-Hogy szeretlek titeket-sírod-Nem akarok elmenni-roskadsz le az ágyadra.
-Nem is kell elmenned-guggol le eléd. Minden haragja elszállt, ahogy meglátta a könnyeidet.
-Nem akarok-sírod magad elé.
-Nem mész-simít fel combjaidon, majd derekadra fogva emel ölébe, ahogy leül az ágyra-Mi vigyázunk rád. Szeretünk és tisztelünk. Nem kell sehova menned T/N-suttogja elringatva, mint a babát.
Mellkasára hajtva a fejedet sírsz engedve neki, hogy a takaró alá bújtasson mindkettőtöket, és elfeküdjon veled.
Hosszú-hosszú percekig simogat és dajkál csendesen, lágyan cirógatva, mire nagy nehezen befejezed az egerek itatását.
-És...Jó volt?-kérdi a hosszas csend után.
-Micsoda?-könyökölsz fel ránézve.
-Hát tudod...smárolni vele-néz el amíg kérdezi.
Elmosolyodva figyeled az arcát.
-Jó-válaszolsz, majd felkuncogsz a mimikáján.
-Aha-konstatálja epésen.
-De ne aggódj-fogsz arcára-Meggyőzhető vagyok, hogy mással jobb is lehet-vigyorgod.
Arca rögtön felvillanyozódik, és egy pillanattal később már feletted támaszkodva vigyorog le rád.
-Valóban?-kérdi csábosan.
-Valóban-neveted arcára fogva, majd mosolyogva viszonzod a rád váró hosszú csóksorozat mindegyikét.
És talán nem is bánod annyira, hogy aláírtad azt a fránya papírt....