-Yeoleum, egyre...- jött köszönteni minket Jiyoung azonban nem hagytam, hogy befejezze
-Jobb leszek, mondd ki Ji
-Hogy-hogy velük vagy?- mutat a két velem érkező srácra
-Mondjuk úgy, hogy a testőrei vagyunk- próbál megszabadulni tőle Kyungsoo
-Másnak látszik, csak nem a főnök lánya?- kuncog
-Húga
- Mit tettek, hogy ezt érdemlik?- néz rám összezavarodva
-Ez még semmi- megharapom belül az ajkaim nehogy felnevessek
~~~
Az órák olyan végtelen hosszúnak tűnek, az a két matek előadás teljesen elvette az erőm, így mikor kicsengetek rögtön kimentem a teremből. A folyosón megláttam Minseokot egy lánnyal éppen nagyban beszélgetek valamiről, közben kimentek az utcára ahol egy furgonhoz terelte Minseok a lány. Valamit az arcára helyezett, majd pár perc elteltével a járműbe lökte. Szóval igazat mondtak és nem vicceltek. Anya miért hagytál itt?
-Mit csinálsz itt?- megijeszt Kyungsoo, mióta van itt?
-Istenem, csak az ember hátánál tudsz állni a frászt hozva mindenkire?- szívemre teszem a kezem
-Csak úgy mondom, hyung nem szereti ha kémkednek utána
- Kicsit késő ugyanis már jön de köszönöm
Kyungsoo lehajol hozzám, olyan közel volt, éreztem a mentolos leheletét, szinte érintette ajkai az enyémet, de még nem tett semmit. Akaratlanul beharaptam ajkaim, mikor már majdnem megcsókolt Minseok hangja szakította félbe.
-Nem gondolod, hogy nagyon komolyan veszed a dolgokat?
-Hallgass, nem a te dolgod, inkább vidd el azt a lányt Chennek és ne érdekeljen mit csinálok- semlegesen néz az idősebbre
-Eszembe sincs veled hagyni, ki tudja mit tennél Yeoleumal
-Mit tudnék? Talán megfojtani vagy agyon verni? Várj ezt te csinálod azokkal akiket Chen átad neked- félelmetesen nevet amitől kiráz a hideg
-Az más. Vigyáz magadra pöttöm - összeborzolja hajam
-Minseok, tönkre tetted a hajam, amúgy is csúnya volt de most aztán menthetetlen- biggyesztem le ajkaim bánatosan, mire a fiú csak mosolyogva el megy, pedig én komolyan gondoltam. Kyungsoo az előző helyzethez hasonlóan közel hajol hozzám ám ismét nem tesz semmit, valahol szeretném ha megcsókolna. Amint nem hallatszik Minseok lépteit, Kyungsoo elhajol tőlem egy sóhaj kísérletében.
-Yeoleum hallasz?
-Tessék?- felnézek rá, annyira a gondolataimba merültem, hogy nem is hallottam mit mondott
-Azt kérdeztem, biztos ezt szeretnéd? Úgy értem lehetséges, egyikünk...
-Kyungsoo, bátyámnak nem mondjuk el, így nem lesz semmi baj. Mindig egy hülye okos voltam, sokan gúnyolódtak velem
-És ez a viselkedés majd segít rajtad?- szakít félte
-Nem de talán jobb lesz és békén hagynak
-Ha te mondod
Megfogja kezem a terem felé gyengéden húzva, a biológia professzor nem jött még ami nekünk nagyon jó, nem szereti ha késnek és az Istenért se engedné be a terembe, most meg nekem nem hiányzik ez. Mindenki csinált valamit, játszottak telefonon vagy beszélgetek, volt aki pókerezett is persze nem egyedül. Minseok valahol az utolsó padban volt Choaval, de utálom ezt a csajt, rosszabb mint Boa. Az apja gazdag ezért azt hiszi neki mindent lehet, mert jön apuci és mindent rendbe hoz.
-Yeoleum- szol Kyungsoo, a hang irányába fordulok de arra nem számítok, hogy a hátamnál van és hogy megcsókol. Közelebb húzz magához, szinte karjaiba olvadtam amit nem hittem volna soha, de mégis megtörtént. Egy labda leesett amit nem tudom honnan szereztek, először azt hittem megjött a professzor de nem így volt, a többiek minket néztek, viszont Minseok szemében csalódottság csillogott és nem volt egyedül. Valamiért rosszul éreztem magam a tekintetétől de miért? Nem kedvelhetem meg két nap alatt, igaz? De akkor miért érzem ezt és ö miért csalódott? Miután elváltunk, szomorúan ültem le helyemre pont mikor belépet a professzor, még jó, hogy nem akkor mikor megcsókolt Kyungsoo.