Beléptem szobába és csodálkozva látom, hogy ő már itt van. Karbafont kézzel figyelt míg leöltözöm.

-Van valami baj? - törtem meg a csendet.

-Szerinted nincs? - kontrázott rá rögtön.
-Nincsen.
-Titkolsz előlem valamit. - könyökölt az asztalra. Ledermedtem. -Tudod, hogy igazam van.

-Nem, nincsen!
-Akkor mit jelentsen ez? - tett az asztalra egy fehér tesztet. Basszus...

-Yoongi meg tudom magya... - akadtam meg teljesen, mert hirtelen felállt és karjaiba vonva megcsókolt. Lesokkolódtam.

-Azt hitted nem fogok örülni, igaz? - nevetett fel, mire könnyek gyültek a szemembe -Ezt a pillanatot vártam egész életemben. - simította le arcomról könnyeimet majd újra megcsókolt.