-Nem gondoltam volna, hogy hiszel a szerelemben! - kuncogtam fel majd ujjaimmal a hajába túrtam.

-Nem is hiszek benne! Én csak benned hiszek. - búgta halkan majd lehunyta szemét.

-Nem hittem volna, hogy ezt valaha hallom egy, olyan embertől, mint tőled. - simogattam meg arcát. Szinte belebújt érintésembe.

-Érted bármit képes vagyok megtenni. - nyitotta ki szemeit, amiket mélyen az enyémbe fúrt. Lesokkolódtam szavain. - Most mi az? - húzta fel szemöldökét.

-Semmi, semmi. - hadartam - Örülök, hogy végül összehozott minket a sors. - bújtam mellkasához, mire karjaival körbefont engem.