-Akkor mehet? - kérdezte Tina.

-Még szép!- ordítottuk egyszerre a lányokkal. Tina ezután kinyitotta az ajtót, amin csak úgy özönlött be a sok-sok ember megállás nélkül. Mindenkinek üdvözlésként egy pohár kis whisky kólát adtunk.

-Hé, ismerjük egymást? Csak, mert baromira úgy tűnik, mintha a randinkra öltöztél volna ki, mert teljesen 10/10-es vagy! - jött oda hozzám egy magas kigyúrt fekete hajú srác, akinek az íriszei még ilyen sötétben is szinte izzodtak látványomra. Bókján felnevettem.

-Nem, nem ismerjük egymást.

-Akkor éppen itt az ideje! - mondta majd felém nyújtotta a kezét - Adam McGuire.

-Kim Lara - fogadtam el a kezét kedvesen majd a poharával összekoccintottam a sajátomat és beleittam a finom alkoholba, ami rögtön felpezsdítette a testemet.

-Lara gyere már kicsit! - hallottam meg a nevemet. Körbenéztem és Nayoo ugrálgatott felém.

-Bocsi, most mennem kell, de jó szórakozást neked és a haverjaidnak.- köszöntem el Adamtől majd Nayoohoz mentem.

-Mi a baj Nayoo? - kérdeztem a lányt.

-Van itt egy irtózatosan aranyos fiú! - mondta izgatottan majd a srácra mutatott. Adam egyik haverjára.

-De Nayoo neked ott van... - nem tudtam befejezni a mondatom végét, mert kezével letapasztotta a számat.

-Ne rontsd el az estét! Most boyfriend mentes napot tartunk! Nem emlékszel? - nézett rám szigorúan. Megforgattam a szememet.

-Oké, oké... Mit szeretnél tenni? - kérdeztem barátnőmet majd kiforraltunk egy tervet együtt, hogy csavarja el a srác fejét. Végül minden magabiztosságát összeszedve odament a sráchoz ezzel magamra hagyva engem. Én újra az ital pulthoz mentem. Lecsúszott 2-3 pohárnyi whisky.

-Ezt igen szexi volt végig nézni, ügye tudod? - szólított meg egy srác.

-Hmm talán? - nevettem fel. A srác egy perverz mosollyal méregetett. Majd mellette megjelent haverja is, aki úgyanúgy kezdett nézni engem. Gyorsan elslisszoltam egy másik adagnyi whiskyvel a kezemben Mellettük. Gondoltam felmegyek a szobámba. A fiúk csak követtek hol a szemükkel hol pedig rendesen. Ijesztő volt. Megrémítettek. Igaz a ruhám is tehetett erről... de ez nem az én hibám! Nayoo és Rim ötlete volt, hogy ma igenis a falatnyi kék ruhámba somfodárjak le és fel a ma este a házunkban! És én idióta belementem! Ahh pedig tudhattam volna ez lesz a vége. Már épp zártam volna be a szobám ajtaját mikor egy kéz nyúlt át rajta.

-Bejönnék, ha nem baj. - rántotta ki az ajtót a kezemből majd magát beengedve bejött. - Te vagy Lara igaz? - nézett mélyen a szemembe, miközben én hátrálni kezdtem tőle.

-Igen, miért?

-Téged kerestelek. - mondta majd felém kezdett el lépkedni. Gyorsan kihúztam a telefonomat és tárcsáztam a barátomat, aki nem más volt, mint...

-Ha most RM-t hívod nagy bajba sodrod magadat csak szólok. - tette fel fenyegetőn az ujját. Gyorsan kinyomtam a hívást a telefonomon majd hátam mögé téve egy üzenetet írtam RM-nek. "S.O.S". Ennyi állt benne. Telefonom rögtön rezgett, de nem tudtam elolvasni, mert kikapták a kezemből a telefont és eldobták.

-Mondtam, hogy nagy bajba leszel, ha megteszed! - ordította az arcomtól pár centire majd testével a falnak nyomott. Kezét a combomon kezdte el jártatni, amitől rögtön elkapott az undor. - Mi ez az arc?! Nem holmi szar darab vagyok te ribanc! Én egy nagy fejes vagyok a Kpop világban. Szóval jobb, ha azt csinálod, amit mondok neked! - villantotta rám élete legperverzebb vigyorát a srác. Nyeltem egy nagyot. - Ó igen...félj. Lesz is mitől.- súgta a fülembe majd a nyakamat kezdte el puszilgatni. Rögtön a mellkasára tettem a kezem, hogy eltoljam, de nem tudtam. Sokkal erősebb volt tőlem. - Ó nem, nem. Ezt még az előtt befejezzük míg a barátocskád megérkezne. - kezével a ruhám cipzárját kezdte el lehúzni. Kezemmel elütöttem a karját, amire torkon ragadott. -Ne játszadozz velem! - üvöltötte a képembe majd nemiszervét nekem dörgölte. Amennyire tudtam elhúzódtam, de hát nem mentem vele sokra. Kezével megragadott a csipőmnél és magára húzott. A ruhám pántjait kezdte el lehámozni rólam mikor hirtelen berúgták az ajtót.

-Egyszer mondom el. Engedd el a lányt és lépj hátra. - mondta nyugodt hangon. Azonnal felismertem a hangját. Szemeim hirtelen könnybe lábadtak.

-Ha nem, mi lesz? - fordult hátra támadóm.

-Ne akard meg tudni haver. Hidd el. - lépkedett felénk zsebre dugott kézzel.

-És, ha ezt teszem... - hirtelen elkezdte volna lejjebb húzni a ruhámat, mire RM egy könnyed mozdulattal lépett oda és állította meg a kezét.

-Látom nem értesz a szóból. A lány hozzám tartozik.- nézett rá most már fenyegetőn. A srác felröhögött.

-Mit tudnál te tenni ellenem? Meg minek védid ezt a kis cafkát egy menetnél többre... - az engem tartó srác hirtelen összeesett egy kímért ütést kapott drága barátomtól.

-Ne merj még egyszer így nyilatkozni a mennyasszonyomról! - mondta szinte köpve a szavakat majd rám emelte a tekintetét. Rögtön a karjaiba borultam. - Itt vagyok baby semmi baj sincs. - simogatta nyugtatón a hátamat. -Te pedig húzz el! -nézett rá a még mindig földön heverő palira. Összekapva magát kirohant a szobából majd becsapta azt.

-Namnam... - kezdtem el szipogni.

-Namnam? - kérdezte hangjában kis nevetést elfojtva.

-Igen! Namnam! - bólogattam hevesen.

-Mióta ez a becenevem?

-Most óta! - néztem rá durcásan -Nem tetszik?

Erre már felnevetett.

-De...minden tetszik, ami te vagy. - mondta egyre halkuló hangon.

-Sajnálom, hogy iderángattalak mindenek közepén na... meg egy idol vagy... nem akár milyen idol... és...és...- kezdtem el össze-vissza hebegni, de RM leintett.

-Baby, ha rólad van szó, te is nagyon jól tudod, hogy megteszek bármit. - mondta halk mély hangon majd ujjaival a bőrömön kezdett el játszadozni. Vérem teljesen felforrt érintésétől. Hiába voltunk már lassan 2 éve együtt ez semmit nem jelentett. Mai napig is ugyanúgy le tud taglózni és az ujjai köré csavarni, ahogyan csak akar. Ujjai most már a combom szegleteit kezdte el bejárni.

-Namnam... - egy halk sóhaj hagyta el a számat. Felhúzta az egyik szemöldökét kérdőn. - Mit csinálsz?

-Nem egyértelmű édes? - hirtelen derekamnál fogva magához rántott. - Kívánlak téged. Itt. - nézett mélyen a szemembe - és most. - mért végig szemeivel. -Menjünk hozzám.

Megnyaltam alsó ajkamat majd elfordítottam a fejemet.

-Namjoon, bármennyire is hivogató az ajánlatod, de nekem most itt kell maradnom. - mondtam miközben karján végig simítottam. Egy fekete kabát volt rajta és egy fehér póló. Nadrágja a csipőjénél teljesen rá volt feszülve. Annyira csábító volt. Annyira segíteni akartam rajta. Annyira...

-Lara figyelsz rám? - hajolt az arcomba. Vészesen közel voltak ajkai. Annyira akartam őket ebben a pillanatban csak magaménak.

-Igen. - mondtam miközben ajkait néztem megállás nélkül. Beharapta a száját, ami mögött szív döglesztő mosolya jelent meg. Szívem kihagyott pár ütemet. Már alig bírtam vissza fogni magamat és ezt nagyon jól tudta ő is.