-Figyelj y/n! Egyszer mondom el, szóval nagyon figyelj! – mondta mélyen a szemembe nézve. Egy aprót bólintottam. –Most úgy hagylak itt, mint barát, de mikor visszatérek... – tartott egy kis hatásszünetet. Lassan kifújta a levegőt. Feszült volt, aminek nem igen értettem miértjét. Egyik kezével a hajamba túrt és még közelebb húzott magához. Ajkai megállás nélkül közeledtek felém. Nem tudtam semmi másra figyelni, mint a puha rózsaszín ajkakra. Felnéztem a szemébe.

-J-Jimin... - suttogtam halkan.
-Mikor visszaérek... - kezdte újra, de megint megakadt. Ajkainkat már tényleg csak pár milliméter választotta el egymástól. –Ígérd meg y/n, hogy... – vett egy mély lélegzetet –Mikor visszajövök, csak az enyém leszel...