- Jimin pov 1. -
Épp aludni készültem, mikor a semmiből csengetettek. Ki lehet az? Már este 11 óra van!
Odacsoszoktam az ajtóhoz majd kinyitottam. Szemeim kikerekedtek.
-Mit keresel itt?!
-Beszél... - csuklott egyet - nünk kell... -mondta majd össze-vissza kezdett dülöngélni. Kinéztem a folyosóra és szerencsémre nem volt ott senki. Gyorsan behúztam Jimin-t majd leültettem a kanapéra. Konyhába mentem volna vízért, de megragadta a csuklómat. Visszarántott magához, ami hatására az ölébe estem.
-Jimin, mit... - nem tudtam befejezni, mert hirtelen megcsókolt.
-Hiányzol - súgta ajkaimra.
-Ittas vagy Jimin. Nem tudod mit...
-Lehet ittas vagyok, de az érzéseim még mindig, ugyanazok feléd. - hajolt újra ajkaimra. - És ez így is fog maradni...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro