Másnap reggel kábán keltem fel. Kinyújtózkodtam majd egy nagyot ásítottam.

-Felébredtél babám? - jött egy mély rekedtes hang jobb oldalról. Odakaptam a fejemet.

-Jimin?! - vörösödött el a fejem teljesen.
-A Chimchim is megteszi. - húzta az agyam.

-Te...? - vándorolt lejjebb tekintetem majd hirtelen beütött az igazság. - Mi...?

-Mi lefekedtünk-e? Igen! Valami eszméletlen jó volt! - mondta, ezt kicsattanó örömmel majd ujjai vándor útra indultak.

-Ez a te pólód? - néztem hirtelen magamra.
-Igen, de lehet már a tiéd. Rajtad sokkal jobban áll, mint rajtam. - folytatta ujjaival vándorolva a póló alá majd bőrömet kezdte el kényeztetni. Beharaptam ajkamat. -Ezt nem csinálhatod! - könyökölt fel majd szabad kezével megfogta arcomat és maga felé fordítva, megcsókólt. Rögtön visszacsókóltam majd most rajtam volt a sor. Kezemet takaró alá vezetve szabad felsőtestére vándorolt. Éreztem, ahogy mosolyogni kezd. -Csak nem valaki korán reggel már

-Fogd be! - vettem birtokba ajkait, ezzel teljesen belé fojtva a szót. A takarót lerántottam róla és lovagló ülésbe ültem rá. Ujjaimat hajába vezettem.

-Mhmm... - hümmögte mély hangon. Kezeit csípőmre vezette majd hozzám dörzsölte magát. Felnyögtem az érzéstől. Bőröm alá kúszott a vágy. Pulzusom már az egekben volt. Szívem a torkomban dobogott. Többet akartam belőle. Egy kicsit eltávolodtam tőle majd egy könnyed mozdulattal lekaptam magamról a pólót és eldobtam. Látványomra megnyalta az alsó ajkát majd tekintetét végig pásztázta rajtam. -Azt hiszem, igencsak jól fogjuk magunkat ma érezni. - mondta majd újra birtokba vett engem és az egész lényemet.