Felix <3
Felix oneshot for danigl0w részére.
Bocsánat, ha nem jársz iskolába, de ez a rész most így íródott..
Kérés:
("Valami romantikusat, ha lehet, azon belül mondjuk, mikor először mondja, hogy szeret, de nem muszáj ezt, amihez van ihleted az teljesen jó <3")
Egyik nap szokásosan 6:00-kor keltél az ébresztődre. Milyen szép napra ébredtél volna, ha nem egy újabb hétfő lenne. Hát igen. A hétfő szabályszerűen egy olyan nap, ami sosem sül el jól. Miután sikerült kikászálódni az ágyadból, elvégezted a reggeli rutinodat és indultál a börtönbe, amit sokan csak "iskola"-nak csúfolnak. Mikor a kapunál jártál, megláttad azt a személyt aki mindennpajaidat szebbé teszi, Lee Felixet. Lix az a személy aki már több, mint 2 éve boldogítja az életed, a legjobb barátod szerepében. Mondjuk az utóbbi időben egy kicsit furcsán viselkedik, de gondolod, hogy csak a közeledő vizsgák miatt. Bár az sem hanyagolható el, hogy az érzéseid is megváltoztak egy ideje iránta és semmi képpen sem szeretnéd, hogy bárki más vagy akár ő megtudja. Félsz. Túlságosan is félsz attól, hogy így elveszíted a legjobb barátodat és mivel nem vagy túl extrovertált, ezért nem is nagyon lennének barátaid, hiszen vannak akikkel jóban vagy, de ők elsődlegesen mind Felix barátai. Ezt kockára tenni? Soha. "Majd megleszek valahogy..." Ez a mondat szinte már napi mottód, amit folyton mondogatsz magadnak.
Na de vissza is érve a a reggelhez, amikor megpillantottad a zenehallgató csodabogarat, akkor hangtalanul mögé surrantál és hirtelen megölelted hátulról. Ám ő erre nem számított, így nem csak a telefonja repült ki a kezéből és a fejese le a fejéről, de ti is szépen megborultatok. Arcotok már súrolta a másikét. Az óráknak tűnő másodpercek után Lixie szerencsére észbe kapott és felült, majd nevetve felhúzta a már szintén nevető lényedet.
-Bocsi Lix. -neveted még mindig, miközben a telefonját adod vissza a szinte krákogó fiúnak.
-Köszi T/n. Azért legközelebb ne csináld ezt. -veszi fel a fejhallgatóját is a földről.
Miután sikerült felállnotok és nagyjából leporolni magatokat, egészen jó kedvel indultok neki első órátoknak, a tesinek. Hát igen. Hétfő reggel első óra tesi, nem a legjobb, de ma a fiúk és a lányok is együtt vannak, szóval csak nem lesz olyan roszz, hiszen ott lesz Felix is, nemde?
-Kidobó!! Fiúk a lányok ellen! -üvöltötte a tesi tanár, mint a fába szorut féreg. Szuper. A fiúk egy idő után ágyúnak fogják magukat képzelni és MEG fogják csűrni azt a labdát. Szóval annyi a lényeg, hogy még játék elején ki kell esned. Remek tervedet egy önelégült mosollyal nyugtázod és hajtod is végbe az első 3 percben.
Az óra gyorsan eltelt, mint ahogy a többi 4 órád is, ami még ebédig hátra maradt. Az ebédnél a szokásos asztalhoz ültél le, majd vártad Felixet, hogy jöjjön. Egy kis idő után ő is megérkezett, majd szokásosan az otthonról hozott kis kajáját ki is csomagolta és elkezdett falatozni úgy, mint aki már két napja nem evett. Csendesen ettetek, majd miután megkínált a brownieból(amit ő készített), azután mindketten mentetek volna az óráitokra (mivel a délutáni óráitok nem ugyanazok), de Felixnek, mint akit egy ágyúból lőttek volna ki, úgy fordul és futott oda hozzád.
-Ma délután rá érsz? -kérdezte teljesen bezsongva.
-Igen, persze. Mint mindig. -mosolyogtál a fiún.
-Akkor olyan 17 óra körül találkozzunk a kisbolt mellett, ami ott van közel hozzátok. Szeretnék majd valamit mondani. -ezzel el is viharzott, ott hagyva meglepődött lényedet.
A délutáni óráid hamar elteltek. Miután végeztél, egyenesen haza vetted az irányt. Otthon megtanultál, majd otthonkából gyorsan át vedlettél utcaiba, hajadat is megcsináltad, majd szüleidtől elköszönve indultál is a megbeszélt helyre.
Nem kellett sokat várnod, ugyanis egy 2 perc várakozás után megjelent a kis csibenasi egy fülig érő, levakarhatatlan, aranyos vigyorral az arcán.
-Szia T/n. -integetett neked mikor már elég közel volt.
-Szia Felix. -indultál meg felé.
Mikor elég közel voltatok, egymás nyakába borultatok, mint akik minimum egy éve nem találkoztak.
-Gyere, menjük. -ezzel megfogta a kezedet, amibe egy kicsit bele is pirultál.
-Hova megyünk Lix? -kérdezted meglepődötten, hiszen nem szokta csak úgy megfogni a kezed.
-Majd meglátod. Gyere.
Nem firtattad tovább, szót fogadtál és csendesen battyogtatok tovább egymás mellett. A csend ami beállt közétek nem volt kínos, de nagyon kellemes sem. Mintha egy kicsit feszült lett volna, te pedig izgultál egy kicsit az új helyzet miatt."Vajon mit akarhat?"-gondoltad magadban, de válasz nem jött rá.Nem sokka később megállt egy játszótér mellett, majd leültetek egy-egy egymás melletti hintába. Még Lix nem, te addig igenis elkezdted magad lökni. Nem annyira, mint a kisgyerekek, de nem volt nyugalmi állapotban.
Egy idő után Felix törte meg a csendet egy kis zörgéssel, melyet egy kisebb virágcsokor okozott.
-Tessék ez a tiéd. -nyújtotta feléd pironkodva, el nézve rólad.
-És még ez is. -pattant fel egy doboz (kedvenc édesség)-el, majd lehajtott fejjel azt is feléd nyújtotta.
-Köszönöm Felix. De ezt így miért? -suttogtad könnybe lábadt szemekkel, miközben vetted át tőle az ajándékokat.
Felix fel nézett rád.
-Azért, mert... me-mert... sz-szeretlek. -az utolsó szót olyan halkan suttogta, hogy alig hallottad.
-Tessék? -felálltál, majd a szemébe néztél.
-Cs-csak annyit mondtam, hogy sze-... szeret...lek. -láttad rajta, hogy ezt nagyon nehéz volt neki kimondani, annyira izgul a válaszodtól, hogy mindjárt össze esik.
-É-én is szeretlek Lixie. -majd mosolyogva arcára simítottál.
-Úgy meg szeretnélek csókolni. -suttogta ajkaidra.
-Akkor tedd meg. -válszodat alig mondtad ki, Felix már is ajkaidnak tapadt.
Először csak ajkaitokat érintettétek össze, majd Felix megnyalta alsó ajkadat, mire neked automatikusan szétnyílt a szád. Több sem kellett neki nyelvét szádba átdugva, hívta a tiedet egy szerelmes keringőre. Kezeid selymes tincsei közé siklottak, míg az ő kezei a derekadat ölelték át.
Bocsánat, hogy csak így itt hagyom abba, de szerintem teljesítettem a kérésedet. Remélem elégedett vagy vele.
Ezt csak így itt hagyom, mert nekem is bevált. ❤
Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Kinek hogy telik a mai napja? Nyugodtan meséljetek, nem harapok.
❗Ha hibát találtok benne jelezzétek. Már átnéztem többször is, de lehet ti megtaláljátok azt amit az én szemem nem látott.❗
Mindenesetre vigyázzatok magatokra!! ♡♡♡
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro