
85. Xdinary Heroes - Amikor... 🛐
Amikor dzsigolóként beléd szeretnek
🛐 Jooyeon
A ti kapcsolatotok nem indult átlagosan. Nem úgy bérelted fel, mint szexéhes nőstény, aki ki akarja használni a testét élvezetért. Ti barátok voltatok...barátok extrákkal. Pénzért. De ez a rendszer is elborult, egy bizonyos kaland után.
-T/N mondd...maradhatok ma éjszaka? - kérdezi félénken Jooyeon, miközben veszi fel a pólóját.
- Joo, nem ezt beszéltük meg.
- Én most a barátodként beszélek hozzád, T/N. Nem érdekel az egyezség. Igen, az egyezség ami azt mondja, hogy kaland után szigórúan be kell tartani a 24 órás távolságot.
- És nem kell umm, másik... - kerested a szavakat. - Ügyfélhez menni?
- Nem. Mostanában nem igazán.
- Ezt meg hogy érted?
- Úgy, hogy nincsenek ügyfelek. - nyögi ki végre, és szembe fordulva veled mélyen szemeidbe nézett.
- Ezt hogyan..
- Igazából te vagy az egyetlen személy, akivel két hete lefekszek. És ingyen, ha nem vetted volna észre.
Az állad majdnem a padlót fogta, de tartva magad kiegyenesedtél, próbálva leküzdeni a benned feljövő érzelmeket.
- Miért?
- Hogy miért? - nevet fel frusztráltan, amit nem tudsz hova tenni. - Egy ideje nem tudok más nőkhöz nyúlni. Egyszerűen nem tudom úgy végezni a munkámat, hogy ne gondoljak rád közben. Ezért megszabadítottam magam a kényszertől.
Hagyott egy kis csöndet, hogy fel tudd fogni a hallottakat.
- Azt hiszem szerelmes lettem a legjobb barátomba, akivel pár hete még pénzért szexeltem.
🛐 Gaon
- Akkor a szokásos? - nyitod ki a pénztárcád, miután a jól végzett munkájáért egy fánkkal is megkínáltad.
- Nem, T/N..
- Ó, szóval megint emelted az árat! Nem baj, te minden pénzt megérsz. - mosolyogsz rá negédesen, és biztosra tudod venni, hogy picit el is pirult.
- Nem emeltem semmit. Max a lábad az ágyban, de nem. - mosolyodik el ő is, de te csak a szemöldöködet ráncolod.
- Akkor mi a baj?
- Nem kell érte pénz. - lép hozzád picit közelebb, és a füled mögé simít egy hajtincset.
Megújul az érdeklődésed.
- De valamivel fizetnek kell. - motyogod, és látszik rajtad, hogy tetszik a játék amit játszik.
Neki is.
- Ez így van. - ismeri be, és még közelebb hajol hozzád.
- A..Akkor mit kérsz érte?
- Kicsim, nem tudom ki tudsz-e fizetni. - sóhajt az ajkaidra, tetőfokára hágva izgalmadat.
- Csak nyögd már ki!!
- Gyere el velem egy randira. Mosolyogj rám, nevess. Legyél boldog mellettem akkor is, mikor nem éppen szexelünk! Ezt szeretném tőled cserébe, és minden marad a régi. Benne vagy?
- Még szép, hogy benne!
🛐 Jungsu
Meglepődtél, amikor Jungsu betört hozzád. Nem is azért, mert hirtelen jött. Sokkal inkább azért, mert jól tudtad mit szokott ilyenkor csinálni.
- Hát te?!
- T/N, én... Muszáj valakivel beszélnem. Kérlek, én csak... - lihegte eszeveszetten, és látszott rajta, hogy pánikrohama van. Még nem igazán voltatok olyan szoros kapcsolatban, viszont annyira már igen, hogy behúzd a lakásodba.
- Su, mi a baj? Jól vagy? - fogtad meg finoman arcát, ő pedig nehézkesen, de végre szemeidbe nézett.
- Nem.
- Mi történt?
Egy kis szünetet hagyott mielőtt válaszolt volna, mintha át akarná gondolni mit is mondjon.
- Ez rohadt kínos, de... - nyelt egyet. - A te nevedet nyögtem.
Azt hitted nem tudsz semmitől elpirulni, viszont az állításod rossz volt. Pillangók lepték el a gyomrod, és vadul pirosodtál a hallottak után.
- Ennek öhm, mi az oka?
- Nem tudom, T/N. Csak azt, hogy Mrs. Kim százszázalékos megutált, és erről az esetről a többi... ügyfelem is tudni fog.
- Semmi baj, Su. Kitalálunk valamit. - simogatod finoman kezét. A mondatod után finoman elmosolyodott, majd adott egy lágy csókot tenyeredbe.
- Bízom benned, T/N.
🛐 Jun Han
- Hé T/N, állj csak meg egy szóra! - hallod meg az ismerős hangot az egyetem folyosóján, amitől a vér is megfagy ereidben. Mire kelletlenül a hang irányába fordultál, Hyeong Jun már előtted is állt.
- Mit szeretnél, Jun?
- Csak azt szerettem volna kérdezni, hogy tetszett-e az új módszer amit tegnap bemutattam rajtad. Te vagy az egyetlen aki eddig megengedte, hogy én...
Olyan gyorsan fogtad be a száját, mint a huzat.
- Ezt az iskolában kell megbeszélni?! - kérdezted ki halkan, de követelőző hangon. A mosolya most eltűnt, és keményen a falnak lökött. Meglepett.
- Tegnap egyből elküldtél. Maradni akartam még veled. - vallja be őszintén, és látszik rajta, hogy kicsit sem szégyelli.
- Menned kellett a következő nőhöz!
- Nem kellett annyira sietnem!
- Mit zavar, hogy elküldtelek? Hiszen csak a szexre kellesz!
- Nekem te nem csak annyit jelentesz! - kiabálta hangosan, és jópár kíváncsi szem rátok is szegeződött.
Meg akartad kérdezni, mit jelentsen ez. Ó, annyi mindent akartál kérdezni!
De mire újra felé néztél, ő már nem állt ott. Úgy tűnt el, mint ahogy jött.
🛐 Gunil (aka; hot)
Az utóbbi aktusok másmilyenek voltak. Meghittebbek. Romantikusabbak. Közelebbiek.
A mai is ilyen volt.
Már mindketten éreztétek, hogy nincs sok hátra. Geon az utolsó pár lökésnél mélyen a szemeidbe nézett, majd átlökve téged a határon ő is követett.
- Úristen, T/N! - terült el rajtad, amit boldogan fogadtál. - Annyira szeretlek!
A levegő konkrétan csípte a bőrödet, annyira gyorsan lett hideg a szobában. A pár másodperce átélt gyönyör minden szikrája eltűnt, amikor a srác fogta magát, és gyorsan leszállt rólad.
- H..Hogy mondtad? - kérdeztél rá, pedig még magadhoz sem tértél.
- Sehogy. Sehogy, baszki! - túrt bele hajába, miközben fel és le sétálgatott a szobában. Kicsit meglepett a reakciója, de ő magától folytatta. - Neked nem tűnik fel? Nem tűnik fel, hogy ez köztünk nem munka kapcsolat? Jesszus, T/N, ne mondd, hogy te nem érzel úgy mint én.
Köpni-nyelni nem tudtál. Ezt ő is észrevette, és picit lágyabban melléd térdelt, és megsimította feszült kacsódat.
- Nem kell most válaszolnod rá, de szerelmes vagyok beléd. Minden egyes alkalommal mikor a szemeidbe nézek csak jobban beléd esek. Hát nem vicces? - nevet fel. - A dzsigoló beleszeretett az ügyfelébe.
🛐 O.de
- Neked nem különös, hogy nem szexelünk? - kérdezel rá, miközben leraksz egy újabb kártyát az UNO paklira.
Seungmin horkantott egyet, majd ugyan ezt tette.
- Ha szeretnéd, szívesen szeretkezem veled. - súgja érzékien, és próbálva nem foglalkozni vele folytattad a játékot.
- Ne, most ne. Tetszik, hogy így...lógunk.
- Lógunk? - neveti, miközben szembesít egy +4-es kártyával. - Szerintem te maradsz mindjárt lógva, ha nem húzol bele.
- Nem fogok lógni!
- De igenis fogsz. És már most mérges vagy. - ereszti le kártyáit maga előtt, hogy rád tudjon nézni. - De tudod, mit? Ha ügyes lány leszel, és nyersz ebben a körben, életed legjobb szeretkezésében lehet ma éjjel részed.
Tisztára sajgott már a tested, de próbáltad nem a tudtára adni.
- Szeretkezni? Ez az új dumád része?
- Nálad igen. Nálad ez az új dumám része. - mosolyodik el ingerlőn, amitől az ajkaid is elnyíltak. - UNO.
Ez a szó kizökkentett a bambulásból, és a kártyáira néztél. Majd aztán újra Seungminra.
- Tudod, T/N, sokmindent kell még gyakorolnod. Mint mondjuk az UNO-t, vagy az érzelmek felismerését. - teszi le utolsó kártyáját, de őszintén nem érdekel. - De szerencséd van, mert én mindegyiket meg tudom neked tanítani. Most pedig állj fel, és irány a hálószoba. Jön az első lecke.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro