Meg van az az érzés amikor egyetlen egy perc és az eddig minden rendben müködő életedben minden egy perc alatt felborul és azt sem tudod mi folyik körülőted? Neked meg volt. 

Átkoztad a napot amikor két hétre elutaztál és nem vetted észre, hogy  barátod nem annak örült, hogy végre időt töltesz a bátyádal aki küldföldön él és ritkán tudsz vele találkozni hanem, hogy végre nem vagy ott és kedvére hempereghet a legjobb barátnődel. 

A szíved darabokra tört amikor csak is miatta hamarabb haza utaztál, mert hiányzot neked és látni akartad. De amikor azzal a személyel látad aki a legjobb barátnőd és egyben az a személy akiben a legjobban bíztál ezen a világon még jobban a padlóra küldőtt minden. A pasid akinek ő maga mutatót be egy őszi napon.  Ha jobban belegondoltál rá pár hónapra tulságosan is sokat jött át hozzátok. A barátod pedig túlságosan is közvetlen volt vele. Ebből sok vitátok is volt de a végén mindig megenyhültél és be láttad túlreagáltad a dolgot pedig közel sem volt így. Érezted, hogy van valami ami nem okés valami ami megváltozott.

Voltak vitáitok de sosem voltak komolyak. Mindig kibékültetek és a kapcsolatotok ha nem is volt tökéletes jó volt. Boldog voltál még azt sem mondhatod, hogy elhidegültetek egymástól mert az intimitás is mindig meg volt. Mindig időt szakítotál rá, nem voltál féltékeny nem lihegtél a nyakán sem. Bíztál benne mert azt gondoltad a kapcsolatotokban minden rendben van. A barátnőd pedig szúrta a másik kést a szívedbe. Bíztál benne és mindig mindent elmondtál neki. Ő pedig támogatott. Vissza emlékezve csak keserűen nevetsz naivságodon mert ő ajánlota miért nem utazol el kicsit a bátyádal.

Naiv voltál.....

De csak mert azt hitted bízhatsz bennük. Fogalmad sincs mit ronthatál el. Főztél, elfogadtad amikor a haverjaival akart időt tölteni de még azt is lenyelted, hogy voltak lány barátai akikel rendszerint találkozni szokott de oda vele tartótál természetesen. A családja nem kedvelt téged de a kitartásodal mindent megtetél, hogy megkedveljenek és a végén elfogadtak.  Ő pedig ahelyett, hogy szakítot volna veled a hátad mögött a legjobb és egyben egyetlen barátnődel csalt.

Voltak erre utaló jelek? Ennyire naiv voltál, hogy nem vetted észre? A nyaklánc amit barátnőd oly annyira akart... Másnap már a nyakába logót. És a barátod fehér póloján ragadt rúzs foltok? Képes voltál azt elhinni neki, hogy az egyik csaj rányomult de lekoptata? Hogy csak téged szeret? Hogy te vagy neki az egyetlen és nálad jobbat soha nem találna?

-Idióta- szidtad magadat miközben lelökted az éjjelidre rakott közös képeteket. - Hogy hihetem neki? - tetted fel a kérdést sokadjára- Mit csináltam rosszul? - folytatad könnyes szemekel.

Mindent kidobtál de az az éjszaka amikor megpillantotad őket azóta sem hagy nyugodni. Kisért és mindig mikor belépsz a hálószobádba csak őket látod ahogy a közös hálotokba teszi magáéva barátnődet. Csak egy képet hagytál meg de, hogy miért talán te sem tudod. Talán mert azt akartad, hogy minden nap mikor felkelsz és megpillantod azt a képet emlékeztesen arra mekkora hibát követél el.

Viszont az élet ment tovább te pedig ahogy minden nap lefoglaltad a gondolataidat kezted egyre jobban túltenni magadat rajta. Már nem rágódtál azon mit csinátál rosszul és az sem érdekelt, hogy a két legfontosabb személy lépett ki az életedből ezzel a húzásal.

Tovább kelett lépned. Az élet megy tovább és azzal bíztatad magadat, hogy később majd kárpotol az élet a sok szenvedéséért. Majd jön valaki aki elfelejteti veled azt amit át kelett élned.

A mai napod különösen jól indult. A munkahelyeden is annyira jól mentek a dolgok, hogy előléptetek és a cég partytit rendezett. Szeretél bulizni de amint összejötél az exedel erről sajnos le kelett mondanod. Most viszont a legjobb formádat akartad hozzni mert új befektetők is ott lesznek a partyin.  A cég egy híres szórakozó helyen tartota a pártyit. Sokat jártál oda anno ezért örültél, hogy újra lazithatsz egy kicsikét.

Kicsit késve léptél be a helyre ahol mindenki el szorodva beszélgetett kisebb társaságokban. Mosolyogva bicentetél a veled szembe jövöknek majd váltotál velük pár szót, hogy ne tünj bunkónak. Jó kedved viszont nem tartott sokáig. Éppen egy italal a kezedben beszélgetél az fönőködel testedet lágyan ringatva a zenére mikor látad belépni az exedet az egykori legjobb barátnődel. Teljesen lefagytál és azonnal lerázva fönöködet mielőtt még meg láthatak volna el akartad húzni a csíkot csak, hogy meglátak te pedig csak szitkozodtál magadban.

Fellángolt benned a bosszú vágy amikor látad milyen feltünöen simulnak egymás karjaiba és néznek feléd elégedetten vigyorogva. Eleged lett, a látványa felfordult a gyomrod ezért a pulthoz mentél majd elszánttan fordultál a meletted iszogató vörös hajú fiú felé. Ahogy észre vette, hogy felé nézel ő is rád pillantot egy pillanatra. Tekinteted az exed felé tévedt aki barátnőd derekát fogva téged szugerált.

Ajkaidat beharaptad ahogy kínodban újra a meletted ülő fiúra tévedt a  tekinteted. Ő volt az egyetlen aki itt ült. Mindenk a tánc téren rázta magát.

-Kérlek legyél a pasim tíz percre- fordultál végül a vörös hajú fiú felé mikor szóvá tette volna miért bámulod annyira.

-Parancsolsz? - szólalt meg hitetlenkedve nézve rád mint aki nem volt biztos abban, hogy jól halodta-e amit mondtál.

-Legyél a pasim tíz percre-  ismételted meg azt amit mondtál sokal magabiztosabban mire a vörös idegen férfi csak elnevete magát. Nem mondott semmit csak szájához emelte a poharat fejét ingatva. Egyre idegesebb lettél és mind az exed felé pillangatál aki ebben a pillanatban engedte el ex barátnődet aki elindult a mosdók felé. Feléd fordult majd már indult is el feléd. Nem akartál vele beszélni.

A vörös igen helyes srác is abba az irányba nézett amerre te és csak elmosolyodott.

-Az exekel csak a baj van nem igaz? - mosolygot rád majd mikor láta, hogy az exed közeledik közelebb ült a székével. Teljes testével feléd fordult majd rád mosolygott míg te teljesen lefagytál. -Legyen megmentelek az exedtől- mondta majd hirtelen felemelte egyik kezét majd füled mögé türt egy hajtincset.  Az exed lemerevedett és tőletek nem messze bámulta a jelenetet. Mikor felé néztél volna viszont a férfi álladtól fogva megakadályozot benne. -Ne néz oda. Különben azt fogja hinni csak féltékenyé akarod tenni. - motyogta finoman vissza fordítva fejedet újával. Nagyot nyeltél mikor kezei miatt felperzsült a bőröd annyira intenziven reagált rá a tested. -Egyépként Minhao vagyok- mutatkozott be kedvesen rád mosolyogva hófehér mosolyával.

-T/N- bicentetél oldalra bilentve a fejedet- Tudod a neved nagyon ismerős nekem- gondolkodtál el hol és mikor is halhatad ezt a nevet majd pofán csapott a felismerés, hogy ő az új társ befektető. Szemeid kitágultak amikor tudatosult benned kivel is ülsz szemben és kéred, hogy legyen a pasid pár percre.

-Te meg biztos az a t/n-t vagy akiről annyit áradozot a fölnököd- vigyorgot rád de te csak elnyított szájal tudtál csak rá bámulni ami nevetésre késztete. Szégyelted magadat emiatt és azt hitted a föld alá ásod magad.

-Tudod- hajolt közelebb amire lefagytál mert nagyon közel kerültetek egymáshoz. Hihetetlenül helyes srác volt. A mosolya olyan tiszta és ragyogó volt ahogy rád vigyorgot. A szemeiben lehetetlen lett volna nem elveszni és az ajkai dúsak voltak és pirosak. Talán lesznek gondok ha sokat fogod látni a munkahelyeden... -Megtudom érteni ezt a nagy lekesedést utánad- suttogta füled mögé türve még egy kosza hajtincset. Szemeit nem vette le rólad te pedig érezted ha továbbra is így folytatodik az este nagyon nagy bajba leszel a szíved már most majd kiakart ugrani a helyéről

-Valóban? - lettél kicsit bátrabb majd emelted fel az egyik szemöldöködet. Kezedel hajadat kezdted el újadra felcsavarni és tetetett meglepődésel kérdezted minhaot aki csak széles vigyoral ajkain meredt rád. -Miket mondott a fölnökőm a hátam mögőtt rólam? - valóban érdekelt mit mondhatot neki rólad.

-Hogy kedves vagy- hajolt közelebb arcodhoz mikor láta az exed nagyon igyekezik felétek eléggé elszánttan- Aranyos- folytata-Végtelenül csinos- simitot végig arcodon mire libabőrős lettél. -És hogy nálad nincs szebb lány ezen a világon- minhaot szórakoztata, hogy minden egyes mondata után elpirulsz tőle ezért fokozni akarta ezt és hüvelykújával végig simitot alsó ajkaidon. Ajkaid maguktól nyíltak el egymástól ahogy minhao újaival gyengéden végig simitot rajtuk és beharapta saját ajkait. Egyszer csak füledhez hajol amit lemerevedve hagysz neki-Akarsz táncolni? - nem voltál képes másra csak bólintani egyet ezért minhao felállt majd kezét nyújtotta feléd amit természetesen elfogadtál.

Nem is tudod mikor érezted ezt utojára. Amikor a pulzusod az egekben van. A szíved a torkodban dobog és a fiú minden pillantása miatt lánga borul az arcod. Nem kérdés, hogy lehengerlő külseje van és a kedves mosolyával már most meg vett.

A táncparkettre mentetek elhaladva fortyogó exedtek melett akire ügyet sem vettél ugyan is már nem érdekelt. Csak ez a fiú aki kezeiben egy pillanatra elveszett kicsinyke kezed. A tánc parkett közepén elengedte a kezedet majd közelebb lépve hozzád derekadra csúsztata a kezeit te pedig nyakát átkarolva táncoltatok a zene lágy dalamaira. Szíved hangosan kezdett el dobogni mellkasodban ahogy egymás szemeibe néztetek el nem szakadva egymástól.  Egy pillanatra elkalandoztak szemeid ajkaira amik dúsak voltak és mindenél jobban vonzoták tekintetedet de aztán csak beharaptad ajkaidat és felvéve az összes létező piros árnyalatot inkább elnéztél róla ha nem fordítja vissza a fejed álladtól fogva

-Néz a szemembe t/n- mosolygot rád ezzel pillangokat varázsolva a hasadba. Nyeltél egyet majd bólintotál. A fiú kezei a derekadon lágyan cirogatni kezdtek ami nagyon jól esett de csak még jobban zavarba hozott -Azt hitten az estém unalmasan fog telni de aztán jöttél te és még sem lett olyan unalmas- hajolt közelebb a füledhez, hogy bele suttogja mondatát ami miatt megborzongtál. -Meg kéne köszönőm az exednek

-Bármikor megteheted ugyan is nagyon néz mindket- néztél oldalra ahol karba tett kezekel nézett titeket szemel megprobálva ölni

-Akkor mi lenne ha bosszút állnánk rajta? Hogy még ennél is jobban ideges legyen? - húzodtak ajkai sunyi mosolyra, kiváncsian oldalra billenteted a fejedet mert nem tudtad mire gondolhat.

-Lehet ezt még fokozni? - kérdezted nevetve mire közelebb hajolt.

-Akarod tudni? - suttogta közétek. Szemei arcod minden pontján cikázot majd egyszer csak megállt ajkaidon. Nyeltél egyet de nem állt szándékodba megakadályozni semmiben sem. Ő pedig látva rajtad, hogy nem ellenkezel lassan hajolt ajkaidra. Behunytad a szemedet és csak átadtad magadat az érzésnek. Laza kezeidel még jobban átölelted nyakát ő pedig közelebb húzott magához, hogy egy papir lap se férjen közétek. Lágyan hajába túrtál amire felmordult és hevesebben kezdte el falni ajkaidat. Alig tudtad tartani vele a tempót. Nyelve engedély nélkül csuszant át a szádba mire felnyögtél ő pedig elmosolyodott.  Lihegve váltatok el egymástól és egészen eddig nem de most fejen csapott, hogy mindez csak egy röpke tíz percig tartót. Mert csak a szerepe miatt játsza ezt amire megkérted.

-Lejárt a tíz perc- motyogtad orrod alatt keserűen- Köszönőm, hogy segítetél és sajnálom- néztél rá bünbánoan de egyáltalán nem bántad, hogy megcsókolt.

-Várj... - szólt utánad de te nem figyeltél rá csak elindultál ki a friss levegőre, hogy magadat átkozva elindulj haza.

Napokig nem mentél be dolgozni mert nem akartad látni a férfit aki tíz csodás percet adott neked. Csak, hogy nem csinálhatad ezt örökké. Muszáj dolgoznod ezért egyik nap rávetted magadat, hogy bemenj. Örültél, hogy nem látad a nap folyamán bár az egyik feled mindenél jobban látni akarta minhaot.  A folyosón össze találkoztatok de te nem áltál meg csak mentél tovább. Minhao tiszteletben tartota, hogy nem akarsz vele beszélni de nem sokáig bírta ezt.

Egyik nap amikor újra elkerülted volna karodra fogott majd csak az irodájában engedte el a kezedet. Be csapta az ajtót maga mögött majd kicsit megenyhülve nézett rád mikor láta kicsit megilyesztett hirtelen cselekedetével.

-T/n miért kerülsz engem? Munka társak vagyunk- megszakadt a szíved mert igaza volt. Gyerekesen viselkedtél de talán csak mert kelemetlenül érzed magadat amiatt, hogy többet érzel mint szabadna.

-Sajnálom - hajtotad le a fejedet de ő azonnal eléd lépett és felemelte-Nem tudok a szebedbe nézni azútán az este után- vallotad be a fél igazságot ami meglepte minhaot.

-Kelemetlenül érzed magadat? - kérdezte mire elnézve róla bólintotál de ő újra kényszeritett, hogy a szemébe néz.

-Mennem kell- néztél a fiú szemeibe aki nem szándékozot elengedni- Minhao- suttogtad a nevét ami teljesen elvette a fiú eszét

-Annyiszor akartam veled beszélni. Számomra az a tíz perc nem csak egy játék volt t/n. Én valóban jól éreztem magamat és ha nem viharoztál volna el annyira gyorsan, randira hívtalak volna- sóhajtot fel te viszont teljesen ledöbbenve nézted minhaot. Azon töprengtél vajon komolyan gondolja-e azt amit most mond- Nem hazudok. Én nem tudnék úgy báni veled mint az exed.

-Honn... - akadtál el ugyan is nem tudtad honnan tudja mit tett az exed.

-Ebben a cégben mindenki tudja milyen nehéz volt neked. Csak azt akarom, hogy enged, hogy be bizonyítsam komolyan gondolom azokat amiket most neked mondtam- könyörgöen nézett rád szemeiben pedig olyan őszinteséget látál mint még eddig senkiében. Nem tudtál volna nemet mondani amikor szereted őt.

-Rendben- bólintotál mire minhao szemei nagyra tágultak majd elmosolyodva rántot közel magához egy ölelésre amit mosolyogva viszonoztál karjaiba bújva.

-Sosem fogsz csalódni bennem t/n- mondta majd elhajolva tőled vette kezei közé arcodat majd mosolyogva hajolt ajkaidra ezzel lepecsételve igéretét.

Ez egy rég megírt rész. Nem is tudok mikor írhatam❤🤔