VAV ~ Ayno
Szőke a kedvenc hajszínem rajta. 🥴
Mától kezdve pedig lehet kérni részt! Csak is privátban! Ha kommentben kérsz, azt nem veszem figyelembe, szóval privátba írjatok! :3
Sok szeretettel várok minden kérést, és megpróbálom időben megírni őket! Nem úgy mint ezt a részt. Nagyon régen kérte a kérő, szóval nagyon-nagyon sajnálom, de most lett ihletem, és időm megírni. Nehéz volt elkezdeni, de belejöttem! Véleményeket pedig szívesen elfogadok! Remélem tetszik! 🖤
---------------------------------------------------------
**Külső Szemszög**
"Fiú és lány között van barátság." tartja a mondás. Akárhány emberrel találkoztam akik az ellenkező nemmel voltak legjobb barátok, varázslatos módon, végül egy párrá kovácsolódtak. Érdekes, nem igaz? Természetesen ez mindenkinél más, de ha már jó ideje barátok vagytok az illetővel, előfordulhat, hogy bizony egy adott szintnél jobban megkedvelitek egymást.
YoonHo, más néven Ayno és T/N már évek óta barátok, pontosabban az első középiskolában töltött évtől kezdve. Mindig is jól megvoltak. Nem volt se több se kevesebb köztük mint barátság. Egészen jól ment minden egy bizonyos ideig, mikor is elkezdtek fura érzéseket táplálni egymás iránt.
'Ez nem lehet igaz, csak nem tetszik nekem a legjobb barátom?' – gondolták.
Középiskolából ugyan már elballagtak, de a kapcsolatuk nem szakadt meg. Ugyanúgy beszéltek, és találkoztak amikor csak tudtak. T/N mindig is tudta, hogy Ayno nagyon tehetséges, és mindig biztatta, hogy váltsa valóra álmát, hogy énekes lehessen belőle. YoonHo nagyon szégyenlős volt ezzel kapcsolatban, de T/N-nek/nak sikerült meggyőznie a fiút, így jelentkezett egy tehetségkutatóra. Első alkalommal nem sikerült neki, de T/N biztatására nem adta fel. Gyakorolt, fejlődött, mígnem elérte a célját, és felvették egy céghez. 2017-ben pedig csatlakozott a VAV nevű bandához. Nagyon nehezen, de sikerült még ennek ellenére is tartani a kapcsolatot. Voltak hullámvölgyek a kapcsolatukban, de barátok maradtak, kifejezetten csakis barátok..akkor még.
Az elmúlt egy évben viszont mindketten máshogy kezdtek el nézni egymásra. Megijedtek, mivel nem tudták, hogy hogy érez a másik, bevallani pedig nem akarták a másiknak, hogy mit éreznek. Bonyolult volt az egész helyzet. T/N próbálta elfelejteni az érzéseit, nem is akárhogyan. Összejött egy fiúval, akit a kávézóban ismert meg, ahova minden reggel jár. Szerelmes nem volt belé, úgymond szerette volna elterelni a figyelmét YoonHoról azzal, hogy összejött mással. Mit ne mondjak, nem sikerült. Aynonak nagyon rosszul esett, és teljesen összetört mikor meghallotta, hogy titkos szerelmének barátja lett. Viszont annál boldogabb volt, amikor megtudta, hogy szakítottak. Na de, az okát azóta se tudja, hogy miért. T/N nem volt olyan bátor, hogy elmondja, hogy azért szakított az akkori barátjával, mert YoonHo felé húzza a szíve.
Ayno nagyon sokat gondolkodott, vajon hogy valljon szerelmet a lánynak? Az viszont megnehezítette a dolgát, hogy másnap turnéra indulnak. Egy szép vasárnap reggelen ette a kis müzlijét az ebédlőasztalnál, amikor eszébe jutott egy ötlet.
**Te Szemszöged**
Hétfő. Ki szereti? Na igen, senki. Te sem vagy valami nagy rajongója. Rá tesz egy lapáttal az, hogy YoonHoék turnézni mennek, és kitudja meddig nem látod?
'T/N.. Nem gondolhatsz mindig rá.' – gondolod magadba.
Mondhatod magadnak, nincs olyan perc, hogy ne gondolnál rá. Kicsinyesen, de teljesen elveszi az eszedet, és semmit nem tudsz tenni ellene. Próbálkoztál már, de felesleges. Mindig visszatalálsz hozzá.
Reggel, miután elfogyasztottad a reggelidet, úgy döntesz, hogy elmész bevásárolni. Minden fontos dolgot a zsebedbe süllyesztettél, mint például a telefonod, lakáskulcsod, a legfontosabb pedig a pénztárcád, majd kilépsz az ajtón. Nem volt hideg, de nyári időnek sem mondható volt az időjárás. A postaládádba bekukkantasz mielőtt a boltba indulnál. Szokásosan csekkek voltak benne, végül pedig egy levél. Meglepődve néztél a levélre, ugyanis YoonHo-tól volt. Nem tétováztál, egyből kibontottad. A boríték tartalma két jegy volt. Kivetted őket, és jobban szemügyre vetted. Egy repülőjegy volt Berlinbe, a másik pedig egy koncertjegy volt, szintén egy berlini koncertre, ráadásul VIP, mégpedig egy VAV koncertre. Tátott szájjal néztél a két papírra. Biztos vagy benne, hogy aki elment melletted, hülyének nézett. A telefonodat előkerested a zsebedből, és egyből írtál Aynonak, hogy mégis mi a fene ez. A választ perceken belül megkaptad.
'Szeretném ha eljönnél.' – ennyi állt az üzenetben. Szerettél volna neki írni még, de lelépett és nem volt már online.
Hazudnál ha azt mondanád, hogy nem vagy izgatott. Nem tagadod, nagyon meglepődtél. Nagyon kíváncsivá tett Ayno. Eddig még egyszer sem hívott el egy koncertjére sem, szóval ez most nagyon hirtelen jött. Miután hazaértél, megnézted a repülőjegyet, hogy mikorra is szól. Kidülledt szemekkel nézted, hogy bizony holnap után indul a gép. Te jó ég..
Bezsongtál teljesen. Mit fogsz felvenni? Mit fogsz vinni? Ezer kérdés futott át az agyadon. Előkerested a bőröndödet és elkezdtél pakolni bele cuccokat. Igen, két nappal az utazás előtt. Muszáj felkészülni, nehogy itthon hagyj valamit.
**Időugrás**
A repülőgépen ülsz és vársz, hogy elinduljon. 13 órás út elébe nézel. Melléd pedig egy körülbelül veled egyidős lány ül.
- Szia! Én ülök melletted, remélem nem baj. – mosolygott rád. Angolul beszélt hozzád, és mivel elég jól tudsz angolul, válaszoltál.
- Szia! Nem, nem baj.– nem mintha tudnál ellene tenni.
- Merre mész? – kérdezősködött. Nagyon barátságosnak tűnt.
- Berlinbe. – elmosolyodtál amint kimondtad. Akaratlanul, de eszedbe jutott Ő.
- Micsoda véletlen. Én is odatartok! – mondta, mire kuncogni kezdtél. - Berlinbe él a családom, és meglátogatom őket. Na meg a kedvenc bandámnak lesz koncertje ott, szóval oda is elmegyek. – mosolya széles lett. Ledöbbenve néztél rá.
- Mi a banda neve? – kérdeztél rá finoman.
- A banda neve VAV. Imádom őket! – szemei felcsillantak. Gondolkodtál azon, hogy elmondod, hogy te is odatartasz, és mivel nincs mit veszítened, közölted vele.
- Ismerem őket. Én is megyek a koncertre! – mosolyogtál, mire a lány, kinek a nevét még mindig nem tudod, tátott szájjal nézett rád.
- Úristen! De hát az szuper! Én udvariatlan, be se mutatkoztam. Tina vagyok! – nyújtotta a kezét.
- T/N vagyok. Örülök, hogy megismerhettelek! – mondtad.
Beszélgettetek még egy kicsit, telefonszámot cseréltetek és megbeszéltétek, hogy együtt mentek majd a koncertre, mivel egyikőtöknek sincs kivel menni. Az út további részében filmet néztél, majd elaludtál.
Arra keltél, hogy valaki a nevedet mondogatja.
- T/N! Nemsokára leszállunk. – mondta.
- Oh, rendben. – a cuccodat összeszedted, és vártál szépen, hogy leszálljon a gép.
Tinától elköszöntél, majd hívtál egy taxit, hogy az előző nap lefoglalt szállásra elvigyen.
Aynoval azóta az üzenete után, hogy szeretné ha eljönnél a koncertre, azután csak egyszer beszéltetek, akkor se sokat. Gondoltad, hogy ráírsz és közlöd vele, hogy megérkeztél Berlinbe és hogy már a szállásodon vagy. Az ideiglenes ágyadon ültél, és remegő kézzel nyúltál a telefonodhoz, majd előkerested a névjegyek között YoonHo nevét, majd hosszasan tétováztál, hogy rá írj-e. Végül ráírtál, a telefont meg az ágy másik felébe dobtad, és hátradőltél az ágyon. Egy perc se kellett, de a telefonod rezzent egyet. Egyből utána nyúltál és villámgyorsan oldtad fel.
'Holnap találkozunk! :)' – állt az üzenetben. Egy párnát a fejedhez szorítottál, és elkezdtél sikítani. Úgy viselkedtél mint egy őrült tinilány. Hihetetlenül vártad a holnapi napot. Végre láthatod Őt azt csinálni amit szeret. Későre járt az idő, szóval lezuhanyoztál és lefeküdtél aludni. Nagyon nehezen, szó szerint nagyon nehezen aludtál el. Egyfolytában a koncert járt a fejedben. Nagyon vártad.
Másnap reggel, mintha ágyúból lőttek volna ki, úgy keltél fel. Ránéztél a telefonodra, és 8 órát mutatott. A koncert 17 órakor kezdődik, szóval időd mint a tenger. A hotelban ahol megszálltál, ingyen reggelit adnak. Még jó, hogy ingyen reggelit adnak, mivel a szállás nem volt a legolcsóbb. Reggeli után, hogy eltöltsd valamivel az időt, elmentél körülnézni a városba, mivel nem jártál még itt ezelőtt. Bementél néhány üzletbe, találtál egy pár ruhadarabot ami tetszett neked és meg is vetted őket. Vettél szuvenírt is, mert ki tudja, hogy jössz-e még ide. Telefonodon lecsekkoltad az időt, és fél négyet mutatott. A szállásodra visszamentél, és őrült készülődésbe kezdtél. Lezuhanyoztál és a hajadat is megmostad. Egy laza sminket feldobtál, és megszárítottad a hajadat. Hagytad, hogy a vállaidra omoljon, és elindultál ruhát keresni. Nem akartál semmit se túlzásba vinni, szóval egy fekete farmernadrágot húztál lábaidra, felülre pedig egy VAV feliratú pólót húztál, aminek hátára a tagok neve van írva. Egy egyszerű tornacipőt húztál lábaidra, majd felvetted a kabátodat. Az idő fél 5 körül járhatott, szóval el kellett indulnod, mert nem akartál lemaradni semmiről. Tinával megbeszéltétek, hogy a helyszín bejáratánál találkoztok. Hívtál taxit, amivel 10 perc alatt már ott is voltál az épület előtt. Kifizetted az utat, majd kiszálltál a járműből. Szemeiddel Tinát kezdted el keresni, mikor is valaki megkocogtatta a válladat. Hátra fordultál, és az emlegetett lány állt előtted mosolyogva.
- Szia T/N! – mosolygott rád, majd megölelt. Hirtelen jött az ölelés, mert nem annyira ismeritek még egymást, de visszaöleltél.
- Szia! – köszöntél neki. - Bemegyünk? – kérdezted, mire egy bólintás volt a válasz.
- Nekem előre szól a jegyem. – mondta rád nézve.
- Nekem is. – mosolyogtál rá, és beléptetek az ajtón.
Nagy nehezen előre tolakodtatok, mire egy pár nem tetsző pillantást kaptatok, valamint németül mondtak valamit, amit nem értettél, mivel nem tudsz németül. Amíg el nem kezdődött a koncert, beszélgettetek Tinával. Aztán hirtelen lekapcsolódtak a lámpák, és elindult egy zene. A fiúk megjelentek a színpadon, te meg szemeiddel YoonHo-t kerested. Miután megtaláltad, szemeidet le se vetted róla. A tömeget nagyon nézte. Egyszer csak, szemeitek összekapcsolódtak és a szád akaratlanul, de egy széles mosolyra húzódott. Ő is ugyan így tett. Szívedet melegség árasztotta el. A koncert alatt néhányszor még rád nézett és mosolygott.
Nagyban folyt a koncert, majd miután véget ért a 'Give me more' című daluk, csend lett. Beszédet lehetett hallani a backstageből, a rajongók pedig várták a következő dalt. Egy ismeretlen dallam csendült fel, amit eddig még nem hallottál se te, se a többi rajongó. A színpadon a fiúk is furán néztek, és egymást kérdezték, hogy ez mi. Aztán meghallottál egy hangot, amitől a szíved dobogása a kétszeresére gyorsult. Ayno kezdett el rappelni, közben végig a szemedbe nézett. Próbált nem feltűnően nézni, szóval a tömeg felé is figyelgetett, nem csak feléd. Próbáltál a szövegre is figyelni, nem csak fiúra, ami nagy nehezen ment, de mikor elkezdted értelmezni miről is énekelt, egy könnycsepp folyt le az arcodon. Gyorsan letörölted, majd tovább figyelted a fiút. A szöveg lényegében rólatok szólt, néhány közös pillanatotokat, valamint emléketeket megemlítve. Olyan szürreálisnak tűnt az egész. Nagyon boldog voltál, elmondani nem lehet mennyire. Mikor véget ért, még egy utolsó sokat mondó pillantást kaptál tőle, majd folytatták tovább a koncertet, immáron mind a heten. A koncert végén kaptál egy üzenetet YoonHo-tól, amiben az állt, hogy menj a backstagebe.
Kíváncsian, valamint eszméletlenül izgulva indultál meg a backstagebe. Eléd állt egy biztonsági őr, mire te fejedet felemelted, mivel nagyon magas volt.
- Ide nem mehet be! – mondta keményen. Nem tagadod, megijedtél.
- Velem van. – hallottad meg a hangot, amitől még a hideg is kirázott. Az őr mögött felbukkant Ayno, mire te hálát adtál neki.
- Megmentettél, szó szerint. Azt hittem megöl az az ember. – nevettél fel kínosan.
- Nem hagytam volna. – mondta, majd rád mosolygott. Megfogta a kezedet, mire te meglepődve néztél rá. Mentetek a folyóson a backstageben, mire kinyitott egy ajtót, ami mellett megálltatok, és behúzott. Az ajtóra, mellékesen megjegyezve, ruhatár volt kiírva. Felkapcsolta a villanyt, az ajtót pedig bezárta.
- Mit csinálsz? – kérdezted őt, utalva az előző cselekedetére.
- Nézd T/N.. – nézett rád, majd közel lépett hozzád. Szemeid tágra nyíltak, szíved pedig hevesebben kezdett el verni.
- YoonHo.. – kezdtél volna beszélni, de az ujját ajkaidra tette.
- Hallgass most meg engem, kérlek. – mondta a szemedbe nézve, te pedig egy aprót bólintottál.
- Azt a dalt neked írtam. Próbáltam minél romantikusabb lenni, ami talán sikerült is, de most nem ez a lényeg. Ahogy láttad, a többiek is meglepődtek, mert nem tudtak róla. A koncert után egyből kérdőre vontak, hogy mi volt az. De elég a felesleges dumából. Lényegre térve, komolyan gondoltam mindent amit mondtam. Nagy nehezen, de be kellett ismernem magamnak, hogy szerelmes lettem beléd. Nem tudom mikor, és hogyan történt. Egyszerűen máshogy kezdtem el rád tekinteni, mint egy sima barátra. Az átlagosnál többször gondoltam rád, melegséget éreztem belül amikor megláttalak, vagy amikor meghallottam a hangodat. Tagadhatatlanul beléd szerettem. – vallott szerelmet, te pedig megszólalni se tudtál. A kezedet a mellkasára tette, pontosabban a bal oldalra. Érezted heves szívverését. - Érzed? Miattad ver ilyen gyorsan. Ezt teszed velem. – mondta mosolyogva.
Kezedet elvetted a mellkasáról, majd fejét megfogva húztad magadhoz és megcsókoltad. Meglepődött, majd realizálta, hogy mi is történik és visszacsókolt. Nyelvével bejutást kért, amit te örömmel adtál meg. Pihegve váltatok el egymástól. Próbáltátok a légzéseteket rendezni.
- Szeretlek YoonHo. – mondtad szemébe nézve. Mindent elmondott ez a szó. Nem is kellett más ide. Megöleltétek szorosan egymást, Ayno pedig a hajadba puszilt.
- Mióta vártam már erre.. – suttogta, mire mosolyod szélesebb lett.
A mondás, a ti esetekben nem volt igaz. Barátként kezdtétek, majd egy párként folytattátok. Nem bánod. Érzéseid viszonzásra találtak, végre magad mellett tudhatod, és csak ez számít.
---------------------------------------------------------
Itt is ez a rész! Remélem tetszik nektek! Ne felejtsétek, nyugodtan kérjetek részt privátban! Köszönöm, hogy elolvastad! Puszi! :3
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro