MOSTANTÓL LEHET KÉRNI RÉSZT! SZÓVAL HA SZERETNÉL RÉSZT A KEDVENCEDDEL, AKKOR ÍRJ PRIVÁTBAN! :)

Ismét itt vagyok egy résszel! Nagyon sajnálom a kérőnek hogy 3 hónap után hoztam a kért részt, de nagy kihívás volt számomra ez a rész! Remélem hogy tetszik! (･'з'･)

A rész Miheko_ segítsége nélkül nem jött volna össze! Köszi! <3

---------------------------------------------------------

Minden gyereknek van egy álma, hogy mi szeretne lenni ha nagy lesz. Van amikor beteljesül, van amikor nem. Személytől függ, hogy harcol e azért hogy megvalósulhasson, vagy hagyja az egészet és nem küzdd érte.

Egészen óvodás korodtól kezdve tudtad, hogy bizony te rendőr szeretnél lenni. Minden egyes alkalomkor, amikor bűnüldözős filmet adtak le a televízióban, te ott ültél a TV előtt és nagy szemekkel bámultad a jeleneteket. Az óvodában, sokat játszottál a barátaiddal 'rendőröset', amit ők is ugyanúgy élveztek, mint te. Amikor kettesben voltatok otthon anyukáddal, és apukádat vártátok a munkából haza, mindig egy bizonyos mondattal köszöntötted.

"Állj, vagy lövök!" - közben pisztolyt formáltál a kezecskéidből.

Apukád a szerepbe beleélve magát, feltette a feje fölé a kezét védekezve. Elnevettétek magatokat, majd természetesen megölelgetve köszöntötted őt.

Miután elvégezted az általános iskolát, természetesen rendőr szakot választva mentél a középiskolába. Nem adtad fel az álmaidat. Küzdöttél azért, hogy egy nap hivatásos rendőr lehessen belőled, amit sikerült is véghez vinni.

Egyik nap, éppen az irodádban ültél és majd meghaltál az unalomtól, a főnököd nyitott be.

- T/N, van számodra egy feladatom! - ült le veled szemben, te pedig a székedet közelebb húztad az asztalodhoz.

- Figyelek.. - sóhajtottál egyet.

- A hétvégén, egy bandának koncertje lesz, név szerint Pentagon. Szerintem ebből ki tudod következtetni, hogy mi lesz a feladatod. - vigyorgott. Szíved szerint, letörölted volna a képéről azt a mosolyt.

- Ügyelnem kell ott? - kérdezted, mire bólintott.

- Pontosan. Sok sikert! - állt fel a székből, majd maga után becsukva az ajtót távozott.

Szemeidet megforgattad. Nem kedveled a főnöködet. Különösen azért, mivel pár hónappal ezelőtt, leakart smárolni. Európai származásod miatt, igazi "kincsnek" számítasz neki. Bizony, Szöülban, és a többi ázsiai országban is eléggé megbámulnak embereket, akik máshonnan származnak.

Hamar elérkezett a koncert napja. Egy szempillantás alatt elment ez a pár nap, és mire feleszméltél volna, már a backstage-ben álltál. Hallgattad az egyik szervezőnek a szent beszédét arról, hogy mikre kell figyelni, valamint mik a teendők. Majdnem bealudtál, mire az egyik társad meglökte a vállad. Nagyot sóhajtva indultál meg a kijelölt helyedre, meg se várva hogy befejezzék a mondandójukat.

A bejárathoz helyeztek el téged, ahol az embereket engedték be. Karba tett kézzel álltál, az ajtó mellett, majd kinyitottad azt. A rajongók, mint egy csorda, úgy özönlöttek be az ajtón. Egymást fellökve próbáltak minél előrébb jutni, hogy közelebb lehessenek a színpadhoz. Próbáltad az embereket végig mérni, már amennyire tudtad őket. Észrevettél egy férfit. Arcán maszk volt, fejére a kapucnit felhúzta. Tetőtől-talpig feketében volt, testét egy nagy kabát borította, amit nem nagyon értettél, mivel nyár eleje volt. Nem szóltál semmit, mégis szemeidet az alakon tartottad. Akinek VIP jegye volt, az elől helyezkedett el a színpad közelében, és láthatólag a férfinek is az volt, mivel előre sietett. Hátulról nem annyira tudtad szemmel tartani, ezért az egyik társadat megkérted hogy cseréljetek helyet, így a látókörödben volt a gyanús alak. Mikor már minden ember bent volt a teremben, a színpadon a fények felkapcsolódtak és kezdetét vette a koncert.

Nagy meglepetésedre, egész jó volt a koncert. Nem nagyon adatik meg a lehetőség arra, hogy koncertekre járhass, szóval egy jó élménnyel gazdagodtál. A koncert vége felé, észrevetted hogy a tömegben nagy mozgolódás keletkezett. Fejedet ide-oda kaptad, mert nem tudtad merre figyelj. Hirtelen egy sikítást hallottál, amit felváltott több és több. Nagyon nagy zaj lett úrrá az egész teremben. A nézőtér, mint egy felbolydult kaptár, olyan volt. A levegőben érezhető volt a pánik. Szemeiddel elkezdted keresni azt az alakot, aki már az elején gyanúsnak tűnt. A színpadon a fiúk lefagyva álltak egy helyben. Észbe kaptál és felrohantál a színpadra, majd elkezdted leterelni az előadókat. Őrülten kerested azt a férfit. Kezdtél egyre jobban feszült lenni. Megfordulva észrevetted a fiút, aki sokkos állapotban állt a színpad közepén. Odasiettél hozzá, és a kezét megragadva, elkezdtél beszélni hozzá.

- Hé! Te miért állsz még itt? Nagyon gyorsan menj le innen! - kiabáltál, mivel a normál hangerőt a tömegzajtól nem hallotta volna meg. Ugyanúgy állt ott. Szembe fordítottad magaddal, a vállát megfogva kezdtél kiabálni neki.

- Menj le a színpadról! Nem vagy itt biztonságban!! - kiabáltál már-már az arcába, mire feleszmélt, és elindult. Mikor már sikerült elindítani a fiút, egy pisztolyt hallottál meg eldörrenni. Még nagyobb pánik lett a nézőtéren. Ijedtedben a füledhez kaptál, mire ismét elsült a fegyver. Furcsa érzés keletkezett az oldaladban. Lenéztél az említett testrészedre, hogy megtudd mi ennek az érzésnek a forrása. Nem kellett volna. Megpillantottad az oldaladból áramló vért, majd kezeidet odakaptad. Érezted, hogy kezdenek a dolgok elhomályosodni. A nevedet hallottad az egyik irányból, de nem tudtad beazonosítani a hangot, mivel a füled elkezdett sípolni, majd összeestél.

**Külső szemszög**

T/N teste a padlót súrolta volna, ha mellette lévő fiú nem kapja el. A fiú, név szerint Kino, a karjában tartotta a lányt, segítségért kiáltva. A nézőtéren lévő rendőrök, minden erejüket belefektetve kapták el a férfit, aki gyilkossági kísérletet akart véghez vinni. A mentők perceken belül a helyszínen voltak. Voltak, akik kisebb sérülésekkel megúszták, viszont volt, aki az életével fizetett. Egy lány olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. T/N-t villám gyorsasággal a kórházba szállították, hogy minél előbb eltudják látni őt. Nagyon sok vért vesztett, így kétséges volt, hogy megtudják-e menteni az életét. Minden erejüket, és tudásukat beleadták az orvosok.

Kino, a műtőterem előtt ült egy széken, és várt a fejleményekre. Rettenetesen érezte magát. Magát okolta, hogy a rendőrnőt meglőtték.

"Ha nem álltam volna ott egy helyben mint egy szobor, ez nem történt volna meg" - hajtogatta ezt egyfolytában.

Arcát a kezébe temetve, összegörnyedve ült a széken. Hosszas órák után, kinyílt az ajtó. Kino ezt meghallva pattant fel a székről, ezzel megijesztve az orvost.

- Életben van? - szegezte az orvosnak az első, legfontosabb kérdést.

- Megnyugodhat fiatalember, sikerült megmenteni a hölgy életét. - mosolygott az orvos a fiúra. Nagy kő esett le Kino szívén.

- Köszönöm Istenem.. - fújta ki a benntartott levegőt.

- Maga esetleg a kisasszony barátja? - kérdezte még mindig mosolyogva az orvos.

- Öhm.. N-nem.. - kezdett el makogni Kino zavarában.

- További szép napot! - vigyorgott, majd elment az orvos.

Kino, félve az ajtóhoz lépett. Remegő kezét a kilincsre tette, majd lenyomta. Az ajtó kinyílt, a fiú pedig már a teremben volt. T/N az ágyon ült, és kíváncsi szemekkel vizslatta a váratlan vendéget. Nem számított senkire, így eléggé meglepődött mikor meglátta az énekes fiút. Kino csendesen odaballagott az ágy melletti székhez, majd leült. Perceken keresztül egyikük sem szólalt meg. A kínos csendet, a fiú törte meg.

- Sajnálom.. - motyogta maga elé, kerülve a szemkontaktust.

- Miért kérsz bocsánatot? - T/N kedves mosollyal nézte a fiút. Az utóbbi a padlóval szemezett.

- Ha nem fagytam volna le és nem álltam volna ott mint egy szobor akkor ez nem törté.. - a fiú nem tudta befejezni a mondandóját, mivel a lány elhallgattatta ajkaival. T/N kezei Kino arcán pihentek, ajkaik pedig összeértek. A fiú teljesen ledöbbent. Miután T/N elhajolt, elkezdett nevetni a fiú látványán.

- Látnád milyen vicces arcot vágsz! - nevetett, Kino szívét pedig megmelengette a lánynak édesen csengő nevetése.

- Nem a te hibád! Nem voltam eléggé figyelmes, ezért történt az egész. -mosolyodott el T/N.

- De.. - kezdett volna bele Kino, de T/N belé fojtotta a szót.

- Nincs semmi de! Kénytelen leszek megcsókolni téged még egyszer, ha elkezded magadat okolni. - mosolyodott el T/N.

- Akkor örökké fogom okolni magam.. - jött elő Kino bátor oldala, T/N-nek/nak pedig szélesebb lett a mosolya.

---------------------------------------------------------

Köszönöm a kihívást Miheko_!

1. Szoktál-e mesét nézni?

Igen, nagyon sok mesét szoktam nézni. Még mindig imádom őket. Olykor-olykor az öcsémmel együtt nézek mesét. *-*

2. Meg vagy elégedve azzal amit elértél?

Itt nem tudom hogy mire gondolt a kérdező. Ha a wattpadra gondolt, akkor igen, megvagyok elégedve azzal amit elértem. Nagyon szeretek írni, és sok pozitív visszajelzést kapok ezzel a könyvemmel kapcsolatosan, aminek nagyon örülök. Valamint elértük a 10 ezer megtekintést, amit köszönök!

3. Mi az, ami számodra most a legfontosabb?

Hát, hogy őszinte legyek, nem tudom.

4. Van olyan dolog amitől irtózol?

Ki nem állhatom a kétszínű, nagyképű embereket. Valamint a bogaraktól, pókoktól, hüllőktől.

5. Mi az ideálod?

Nagy elvárásaim nincsenek. Legyen magasabb nálam, szeressen, és ne verjen át. Mondjuk az ilyen fiúk ritkák. De mondjuk az Oppáimat szívesen elfogadnám. :3

6. Van olyan dolog amit elvársz a barátaidtól?

Ne hagyjanak cserben. Ha nehéz pillanataimban vagyok, akkor ne hagyjanak magamra, és legyenek mellettem, és támogassanak. Viseljék el az idegösszeroppanásaimat, hisztijeimet, és a hülyeségeimet. Nincs olyan sok barátom, amit nem is bánok, mivel azzal a párral, akik vannak nekem, tökéletesen elvagyok. :)

7. Mi idegesít fel a legjobban?

Mi nem? De tényleg. Nagyon hamar feltudom kapni a vizet, és a legapróbb dolgon felidegesítem magam. De ha választani kéne, ami nagyon nehéz. :D Nem szeretem ha valaki leláttamozza amit írok neki. Amikor valaki bunkózik velem, ok nélkül. Amikor valaki megmondja mit kéne csinálnom, és mit nem. És még napokig tudnám sorolni, de nem untatlak titeket ezzel. :D

8. Mivel foglalod le magad amikor unatkozol?

Általában alvással. De ha nem alszok, akkor zenét hallgatok, olvasgatok, videót nézek, vagy eszek.

Ennyi lett volna ez a kihívás! Embereket nem hívok ki.

Köszönöm szépen hogy elolvastad! Sok-sok puszi! ♡