Nagyon régen volt rész, szóval sajnálom! Most is csak egy fordítást tudtam hozni, mivel nem volt időm rendes részt írni. Van még egy kérésem, amit nagyon régóta nem írtam meg, amit sajnálok! Amint lesz ihletem, megírom. Fogadjátok sok-sok szeretettel a mai részt!

---------------------------------------------------------

Cold Love

**Jaehyun Szemszöge**

Az Ő szerelme hideg. Jégkirálynő az én barátnőm. Az Ő szeretete mindenki felé hideg.. csakúgy mint a jég. Utálja kifejezni az érzéseit mások felé. Nem számít hogy mennyire rideg, legbelül Ő is tudja, hogy mennyire szeret engem, és én is Őt.

- Milyen a kapcsolatod a barátnőddel? Még mindig rideg? - szemeimet a monitoron tartottam, és nagyot sóhajtottam.

- Honnan jött ez a kérdés hirtelen? - szívem szerint megforgattam volna szemeimet, de nem akartam bunkó lenni.

- Csak kérdeztem. - vont vállat, én pedig csendbe maradtam és folytattam a játékomat a számítógépen.

- Nem érdekel ha Ő rideg. Ami számít, az pedig az, hogy szeretjük egymást. - mondtam, majd félre tettem a kontrollert. Kinyújtottam elernyedt izmaimat. - Szeretem Őt a teljes szívemmel, és úgy hiszem Ő is szeret engem. - megálltam egy picit, majd folytattam. - Lehet, hogy nem fejezi ki az érzéseit irántam.. De elfogadom, addig amíg mellettem van. - elmosolyodtam, mivel eszembe jutottak a közös emlékeink.

- Hyung, Ő törődik velem egy csomót. Bármikor hazaérek este, vacsorával vár, mindig. Megkérdezi milyen volt a napom. Bármikor amikor sírok, Ő megvigasztal. Bármikor meghallgatja a hülyeségekről való mondandómat, és bármikor megölel. Mi másra van szükségem, Hyung? Szeretem Őt azért aki. A szememben Ő egyszerűen tökéletes, Hyung. Tökéletes.. - amikor ezt kimondtam, meghallottam az ajtót nyitódni, majd a gyönyörű barátnőm lépett be rajta.

- Hoztam nektek friss narancslevet! - letette a poharakat az asztalra. - És Taeyong, kérlek maradj vacsorára! Nagyon örülnék neki! - mondta egy mosollyal az arcán. Nem olyan sűrűn szokott mosolyogni, de amikor mosolyog, sokkal gyönyörűbb. Rám nézett, majd elmosolyodott ismét, én pedig természetesen visszamosolyogtam rá. - Elmegyek a boltba néhány dologért. Nemsokára jövök! - mondta T/N.

- Rendben. Vigyázz magadra! Ha valami történik, hívj! - kuncogott, majd bólintott egyet és elhagyta a szobát.

- Ő értékes.. nagyon értékes.. és én szeretem Őt.. Nagyon.. - mondtam, majd mosolyogtam magamban. - Amúgy, biztosra veszem hogy megfoglak verni ezen a szinten! - a képernyőre néztem, majd elvigyorodtam.

- Próbálkozni szabad! - vigyorgott ő is.

**Időugrás**

**1 héttel később**

Kinyitottam az ajtót, majd beléptem a házba, hogy láthassam a gyönyörű barátnőmet. Éppen az asztalra rakta a tányérokat. Amikor észrevett, egy nagy mosollyal az arcán futott felém, majd megölelt.

- Hiányoztál.. - mondta, mire elmosolyodtam, majd haját a füle mögé tűrtem. Mostanában egyre több érzéseket mutat ki felém. Örülök neki, de szeretném az okát megtudni, hogy miért változott meg mostanában ennyire.

- Itt vagyok már.. - mondtam, majd egy csókot hintettem homlokára.

- Menj, öltözz át! Csináltam vacsorát kettőnknek! - bólintottam, majd a szobába mentem, hogy át tudjak öltözni valami kényelmesebbe.

**Vacsora után**

- Hadd mosogassak el! - elakartam mosogatni az edényeket, de megállított.

- Ne Jaehyun! Tudom, hogy fáradt vagy. Elmosogatok én! - mondta T/N. Igaza volt. Fáradt vagyok, mivel éjjel-nappal készülünk a comebackra, ami 2 nap múlva lesz.

- Rendben.. Tudunk beszélni miután végeztél az edényekkel? - rám nézett egy pillanatra. Láttam a szemében a félelmet.

- Öhm, p-persze. - dadogott.

Rámosolyogtam, majd a nappaliba mentem. Hátsómat nekitámasztottam a kanapénak. Pár perccel később megérkezett, és elém állt. Kitártam a kezeimet, és vártam az ölelésére. Kuncogott egyet, majd fejét a mellkasomra helyezte, karjait a derekam köré fonta.

- Szeretlek Jaehyun.. - a hasamban azokat a bizonyos pillangókat éreztem.

- Én is szeretlek téged baby.. - haját eltűrtem az arcából. - Baby.. Kérdezhetek valamit? - szinte suttogtam a fülébe.

- N-nyugodtan kérdezz.. - hangja megremegett. Vettem egy nagy levegőt mielőtt elkezdtem.

- Hallottad a beszélgetésünket? Mármint a Taeyong-gal való beszélgetésünket előző hét szerdán. - leült a kanapéra, rám nézett, majd a padlót kezdte el szemeivel vizslatni.

- Igen, hallottam Jaehyun.. Őszintén, nagyon rosszul éreztem magam, és úgy döntöttem, hogy változtatok. Úgy értem, én is utáltam azt a rideg önmagamat csak ezelőtt nem éreztem úgy, hogy változtatnom kéne egészen eddig a pontig. De most, szeretnék változtatni. - mondta.

- Nézd, T/N! Ha úgy érzed, hogy biztos vagy a döntésedben, én nem foglak megállítani. Ha nem, akkor kérlek ne változtasd meg magadat miattam! Én elfogadlak úgy, ahogy vagy! Én azért szeretlek, aki vagy! Szóval kérlek ne változtasd meg magadat miattam!

- Köszönöm Jaehyun, de már meghoztam a döntésemet! - mondta egy mosollyal. - És meg vagyok elégedve a döntésemmel. - rámosolyogtam, majd megöleltem.

- Szeretlek.. - suttogtam.

- Én is szeretlek téged Jaehyun..

---------------------------------------------------------

Remélem tetszett ez a rész! Köszönöm, hogy elolvastad! Puszi! ♡