Jungkookal legjobb barátok vagytok már évek óta.
Mindig ott volt melletted ha baj volt és ez fordítva is így volt.
Nagyon rosszul esett neked mikor Jungkooknak barátnője lett, mivel a szíved mélyén mindig is tetszett neked Jungkook, de ő ezt nem tudta.
Az utóbbi időben nagyon elhanyagolt téged és nem tudod mi ennek az oka.

---------------------------------------------------------

Mostanában egyre kevesebbet találkozunk és beszélünk az iskolán kívül. Ez engem nagyon zavar. Nem tudom miért kerül engem ennyire Jungkook. Valami rosszat csináltam volna? Megbántottam?
Többnél több kérdés futott végig a fejemben.
A középiskolába ez az utolsó évünk, és nem akarom őt elveszíteni.

Éppen matekóráról jövök ki, mikor megpillantom Jungkook hátát. Megörültem mikor megláttam.

- Jungkook! – kiáltok neki, de mintha meg se hallotta volna, úgy ment tovább a folyosón.

Mérgesen rohanok utána. Mikor közel értem hozzá, megfogtam a vállát. Megrezzent érintésem hatására.

- Mi van? – förmedt rám. Kicsit sem tetszett nekem ez a hangnem.

- Mi az hogy mi van? Napok óta szarsz rám! Nem írsz, nem hívsz, nem keresel. Úgy csinálsz mintha nem is léteznék. Levegőnek nézel! Mi a francért kerülsz engem? – adtam ki a napokban felgyülemlett haragomat.

Meglepődve nézett rám. Eddig még soha nem beszéltem így vele.
Farkasszemet néztünk egymással, majd hátat fordított és elment.

- Menj a picsába Jeon Jeong Guk! – ordítottam utána.

Dühösen rohantam a kollégiumi szobámba. Hangosan becsaptam magam mögött az ajtót, mire a lakótársam felkapta a fejét.

-Mi történt T/N? – kérdezte JiWoo, a szobatársam.

- Jungkook.. – morogtam az orrom alatt. JiWoo megértően bólogatott. Ő tud mindent a mi barátságunkról, az elejétől a végéig.

- Csináld azt amit ő. Szard le! Ne foglalkozz vele! Majd észbe kap amikor elveszít téged. – vont vállat.

- Igazad van! – néztem rá. - Csak tudod, azért szarul esik.. – szomorodtam el.

- Biztos meg van az oka hogy kerül. – ült le az íróasztalhoz és felnyitotta a laptopját.

- Tudsz valamit? – kérdeztem és a szemeimet résnyire szűkítettem.

- Mit tudnék? Alig ha egy mondatot beszélek vele. – nézett rám hirtelen.

Vállat vontam, majd neki álltam megcsinálni a házi feladatot. Nem vagyok rossz, de nem vagyok olyan jó tanuló se. Valahol a kettő között vagyok.
Jungkookal évfolyamtársak vagyunk.
Még ilyenkor is rá gondolok, pedig haragszok rá..

Délután hét óra lehetett mikor végeztem az összes házi feladattal.
Vacsorára töltött kimchit készítettem két főre.
Elégedetten tettem le az asztalra a kész ételt, majd szóltam JiWoonak hogy jöjjön enni.
Szeretek sütni, főzni egyaránt.
Alig bírtam felkelni a székről, annyira tele voltam. Elmosogattam, majd elmentem lezuhanyozni.
Beálltam a meleg zuhany alá, és hagytam hogy a vízcseppek lefolyjanak a testemen.
Zuhanyzás után átvettem a pizsamámat, ami egy nagy kinyúlt pólóból és egy rövidnadrágból állt.
Bebújtam a meleg ágyamba, majd elővettem a telefonomat. Titkon reménykedtem hogy hátha írt Jungkook, de csalódnom kellett mikor bekapcsoltam a netet. Végig lapoztam a közösségi oldalakat. Tettem volna le a telefonomat az éjjeli asztalra, de az elkezdett csipogni. Izgatottan oldottam fel, de amint megláttam hogy ki írt, lehervadt a mosoly az arcomról.
Az osztályomban van egy fiú, aki nagyon beképzelt, és azt hiszi ő itt az isten. Akik alattunk járnak, mindegyikük fél Chanyeol-tól. Alig van pár olyan lány akit még nem fektetett meg. Mostanában nagyon rám szállt, és egyfolytában írogat. Nem akarok az ágyasai közé tartozni. Nagyon idegesítő srác.
Meg se néztem az üzenetét. Letettem a telefonomat és inkább aludtam.

Telnek a napok és még mindig nem beszélünk Jungkookal. Messziről figyeljük egymást.
Nagyon hiányzik.. Hiányzik a nevetése, az aranyos nyuszi mosolya, a viccei, a közelsége..
Muszáj távol tartanom magam tőle, ha azt akarom hogy ő jöjjön hozzám és ne én hozzá.
Órán ültem mikor elkezdett a telefonom rezegni a zsebembe. A tanár éppen magyarázott valamit így háttal volt nekünk és megtudtam nézni az üzenetet.

'4-re gyere a szobánkba!' - írta JiWoo.

Miután elolvastam az üzenetet gyorsan zsebre raktam a telefonomat.
Nem értettem hogy miért pont négykor menjek a szobába.
Egész órán ezen gondolkodtam, így alig tudtam figyelni a tanárra.

Pont négykor érkeztem meg a szoba elé. Kinyitottam ajtót, mire belökött valaki. Hátrafordultam, de csak zárkattanást hallottam.
Megfordultam és megpillantottam az ágyon ülő Jungkookot. Elkezdtem dörömbölni az ajtón.

- Addig nem jöttök ki, amíg meg nem beszélitek a dolgokat! – hallottam meg kintről JiWoo hangját. Szidtam magamban JiWoot nagyon.
A konyhába léptem egy pohár vízért. Éreztem magamon Jungkook tekintetét.

- Miért kerülsz? – kérdeztem háttal állva. A szívem a torkomba dobogott. Megfordultam. Jungkook a padlót vizsgálta. Motyogott valamit, de nem értettem.

- Beszélnél úgy, hogy én is értsem? – húztam fel az egyik szemöldökömet.

- Mert.. – szólalt meg először.

- Mert?? – kérdeztem vissza idegesen.

- Mert nem akarok jobban beléd szeretni! – emelte fel a hangját. Szavaitól tátva maradt a szám.

- Nem tudom mikor, és hogyan, de beléd szerettem! Nem tudom elviselni hogyha más fiúval beszélsz. Nem tudom azt jó szemmel nézni ha más ölel és más csókol téged! Már egy ideje érzem ezt. Amikor a közelembe vagy a szívem hevesebben kezd el dobogni. A véletlenszerű érintéseidtől egyszerűen megőrülök. Azért kerültelek mert féltem hogy az érzéseim viszonzatlanok maradnak. Eszméletlenül hiányoztál a mindennapjaimból. Basszus T/N.. Beléd szerettem! – nézett mélyen a szemembe. Köpni-nyelni nem tudtam. Odamentem hozzá és a kezeimet a nyaka köré kulcsoltam.

- Ne aggódj Kookie.. Az érzéseid nem viszonozatlanok.. – mondtam majd lassan az ajkaimat az ajkaira helyeztem. Egyből visszacsókolt. Ajkaink egyszerre mozogtak. Nem tudtam betelni csókjaival. Többet és többet akartam.

- Szeretlek T/N! – suttogta az ajkaimra.

- Én is téged Kookie, én is téged.. – mondtam, majd egy hosszú csókcsatába hívta az ajkaimat.

---------------------------------------------------------

Itt is lenne az első oneshot.
Remélem tetszik!♡🙏